A túlium izotópjai
A természetes túlium (Tm) egyetlen stabil izotópból, 169Tm-ből áll. 34 radioizotópját írták le, közülük a legstabilabb a 171Tm (felezési ideje 1,92 év), a 170Tm (128,6 nap), 168Tm (93,1 nap) és a 167Tm (9,25 nap). A többi izotóp felezési ideje 64 óránál rövidebb, a többségé a 2 percet sem éri el. 26 magizomerje ismert, közülük a legstabilabbak a 164mTm (t1/2 5,1 perc), a 160mTm (t1/2 74,5 másodperc) és a 155mTm (t1/2 45 másodperc).
A túliumizotópok atomtömege a 144,97007–178,95534 u tartományba esik (145Tm és 179Tm). A stabil izotópnál (169Tm) könnyebbek elsősorban elektronbefogással bomlanak, míg a nehezebb izotópok főként béta-bomlóak. Előbbiek esetén a bomlástermék többnyire erbium, az utóbbiaknál főként itterbium.
Standard atomtömeg: 168,93422(2) u[1]
Táblázat[szerkesztés]
| nuklid jele |
Z(p) | N(n) | izotóptömeg (u) |
felezési idő | bomlási mód(ok)[2][m 1] |
leány- izotóp(ok)[m 2] |
magspin | jellemző izotóp- összetétel (móltört) |
természetes ingadozás (móltört) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| gerjesztési energia | |||||||||
| 145Tm | 69 | 76 | 144,97007(43)# | 3,1(3) µs | (11/2−) | ||||
| 146Tm | 69 | 77 | 145,96643(43)# | 240(30) ms | p | 145Er | (6−) | ||
| β+ (ritka) | 146Er | ||||||||
| 146mTm | 71(6) keV | 72(23) ms | p | 145Er | (10+) | ||||
| β+ (ritka) | 146Er | ||||||||
| 147Tm | 69 | 78 | 146,96096(32)# | 0,58(3) s | β+ (85%) | 147Er | 11/2− | ||
| p (15%) | 146Er | ||||||||
| 147mTm | 60(5) keV | 360(40) µs | 3/2+ | ||||||
| 148Tm | 69 | 79 | 147,95784(43)# | 0,7(2) s | β+ | 148Er | (10+) | ||
| 148mTm | 0,7 s | ||||||||
| 149Tm | 69 | 80 | 148,95272(32)# | 0,9(2) s | β+ (99,74%) | 149Er | (11/2−) | ||
| β+, p (0,26%) | 148Ho | ||||||||
| 150Tm | 69 | 81 | 149,94996(21)# | 3# s | β+ | 150Er | (1+) | ||
| 150m1Tm | 140(140)# keV | 2,20(6) s | β+ (98,8%) | 150Er | (6−) | ||||
| β+, p (1,2%) | 149Ho | ||||||||
| 150m2Tm | 810(140)# keV | 5,2(3) ms | (10+) | ||||||
| 151Tm | 69 | 82 | 150,945483(22) | 4,17(10) s | β+ | 151Er | (11/2−) | ||
| 151m1Tm | 92(7) keV | 6,6(14) s | β+ | 151Er | (1/2+) | ||||
| 151m2Tm | 2655,67(22) keV | 451(24) ns | (27/2−) | ||||||
| 152Tm | 69 | 83 | 151,94442(8) | 8,0(10) s | β+ | 152Er | (2#)− | ||
| 152m1Tm | 100(80)# keV | 5,2(6) s | β+ | 152Er | (9)+ | ||||
| 152m2Tm | 2555,05(19)+X keV | 294(12) ns | (17+) | ||||||
| 153Tm | 69 | 84 | 152,942012(20) | 1,48(1) s | α (91%) | 149Ho | (11/2−) | ||
| β+ (9%) | 153Er | ||||||||
| 153mTm | 43,2(2) keV | 2,5(2) s | α (92%) | 149Ho | (1/2+) | ||||
| β+ (8%) | 153Er | ||||||||
| 154Tm | 69 | 85 | 153,941568(15) | 8,1(3) s | β+ (56%) | 154Er | (2−) | ||
| α (44%) | 150Ho | ||||||||
| 154mTm | 70(50) keV | 3,30(7) s | α (90%) | 150Ho | (9+) | ||||
| β+ (10%) | 154Er | ||||||||
| 155Tm | 69 | 86 | 154,939199(14) | 21,6(2) s | β+ (98,1%) | 155Er | (11/2−) | ||
| α (1,9%) | 151Ho | ||||||||
| 155mTm | 41(6) keV | 45(3) s | β+ (92%) | 155Er | (1/2+) | ||||
| α (8%) | 151Ho | ||||||||
| 156Tm | 69 | 87 | 155,938980(17) | 83,8(18) s | β+ (99,93%) | 156Er | 2− | ||
| α (0,064%) | 152Er | ||||||||
| 156mTm | 203,6(5) keV | ~400 ns | (11−) | ||||||
| 157Tm | 69 | 88 | 156,93697(3) | 3,63(9) perc | β+ | 157Er | 1/2+ | ||
| 158Tm | 69 | 89 | 157,936980(27) | 3,98(6) perc | β+ | 158Er | 2− | ||
| 158mTm | 50(100)# keV | ~20 ns | (5+) | ||||||
| 159Tm | 69 | 90 | 158,93498(3) | 9,13(16) perc | β+ | 159Er | 5/2+ | ||
| 160Tm | 69 | 91 | 159,93526(4) | 9,4(3) perc | β+ | 160Er | 1− | ||
| 160m1Tm | 70(20) keV | 74,5(15) s | IT (85%) | 160Tm | 5(+#) | ||||
| β+ (15%) | 160Er | ||||||||
| 160m2Tm | 98,2+X keV | ~200 ns | (8) | ||||||
| 161Tm | 69 | 92 | 160,93355(3) | 30,2(8) perc | β+ | 161Er | 7/2+ | ||
| 161m1Tm | 7,4(2) keV | 5# perc | 1/2+ | ||||||
| 161m2Tm | 78,20(3) keV | 110(3) ns | 7/2− | ||||||
| 162Tm | 69 | 93 | 161,933995(28) | 21,70(19) perc | β+ | 162Er | 1− | ||
| 162mTm | 130(40) keV | 24,3(17) s | IT (82%) | 162Tm | 5+ | ||||
| β+ (18%) | 162Er | ||||||||
| 163Tm | 69 | 94 | 162,932651(6) | 1,810(5) óra | β+ | 163Er | 1/2+ | ||
| 164Tm | 69 | 95 | 163,93356(3) | 2,0(1) perc | β+ | 164Er | 1+ | ||
| 164mTm | 10(6) keV | 5,1(1) perc | IT (80%) | 164Tm | 6− | ||||
| β+ (20%) | 164Er | ||||||||
| 165Tm | 69 | 96 | 164,932435(4) | 30,06(3) óra | β+ | 165Er | 1/2+ | ||
| 166Tm | 69 | 97 | 165,933554(13) | 7,70(3) óra | β+ | 166Er | 2+ | ||
| 166mTm | 122(8) keV | 340(25) ms | IT | 166Tm | 6− | ||||
| 167Tm | 69 | 98 | 166,9328516(29) | 9,25(2) nap | EC | 167Er | 1/2+ | ||
| 167m1Tm | 179,480(19) keV | 1,16(6) µs | (7/2)+ | ||||||
| 167m2Tm | 292,820(20) keV | 0,9(1) µs | 7/2− | ||||||
| 168Tm | 69 | 99 | 167,934173(3) | 93,1(2) nap | β+ (99,99%) | 168Er | 3+ | ||
| β− (0,01%) | 168Yb | ||||||||
| 169Tm | 69 | 100 | 168,9342133(27) | Látszólag stabil[m 3] | 1/2+ | 1,0000 | |||
| 170Tm | 69 | 101 | 169,9358014(27) | 128,6(3) nap | β− (99,86%) | 170Yb | 1− | ||
| EC (0,14%) | 170Er | ||||||||
| 170mTm | 183,197(4) keV | 4,12(13) µs | (3)+ | ||||||
| 171Tm | 69 | 102 | 170,9364294(28) | 1,92(1) év | β− | 171Yb | 1/2+ | ||
| 171mTm | 424,9560(15) keV | 2,60(2) µs | 7/2− | ||||||
| 172Tm | 69 | 103 | 171,938400(6) | 63,6(2) óra | β− | 172Yb | 2− | ||
| 173Tm | 69 | 104 | 172,939604(5) | 8,24(8) óra | β− | 173Yb | (1/2+) | ||
| 173mTm | 317,73(20) keV | 10(3) µs | (7/2−) | ||||||
| 174Tm | 69 | 105 | 173,94217(5) | 5,4(1) perc | β− | 174Yb | (4)− | ||
| 175Tm | 69 | 106 | 174,94384(5) | 15,2(5) perc | β− | 175Yb | (1/2+) | ||
| 176Tm | 69 | 107 | 175,94699(11) | 1,85(3) perc | β− | 176Yb | (4+) | ||
| 177Tm | 69 | 108 | 176,94904(32)# | 90(6) s | β− | 177Yb | (7/2−) | ||
| 178Tm | 69 | 109 | 177,95264(43)# | 30# s | β− | 178Yb | |||
| 179Tm | 69 | 110 | 178,95534(54)# | 20# s | β− | 179Yb | 1/2+# | ||
- ↑ Rövidítések:
EC: Elektronbefogás
IT: Izomer átmenet - ↑ A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
- ↑ A várakozások szerint α-bomlással 165Ho-té alakul
Megjegyzések[szerkesztés]
- A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
- A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Current Table of Standard Atomic Weights in Order of Atomic Number. Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights – Commission II.I of the International Union of Pure and Applied Chemistry, 2013. (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ http://www.nucleonica.net/unc.aspx
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of thulium című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Izotóptömegek:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- Izotóp-összetétel és standard atomtömegek:
- J. R. de Laeter, J. K. Böhlke, P. De Bièvre, H. Hidaka, H. S. Peiser, K. J. R. Rosman and P. D. P. Taylor (2003). „Atomic weights of the elements. Review 2000 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 75 (6), 683–800. o. DOI:10.1351/pac200375060683.
- M. E. Wieser (2006). „Atomic weights of the elements 2005 (IUPAC Technical Report)”. Pure and Applied Chemistry 78 (11), 2051–2066. o. DOI:10.1351/pac200678112051. Laikus összefoglaló
- A felezési időkre, a spinekre és az izomer adatokra vonatkozó információk az alábbi forrásokból származnak:
- G. Audi, A. H. Wapstra, C. Thibault, J. Blachot and O. Bersillon (2003). „The NUBASE evaluation of nuclear and decay properties”. Nuclear Physics A 729, 3–128. o. [2008. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.nuclphysa.2003.11.001. (Hozzáférés: 2008. szeptember 23.)
- National Nuclear Data Center: NuDat 2.1 database. Brookhaven National Laboratory. (Hozzáférés: 2005. szeptember 1.)
- N. E. Holden.szerk.: D. R. Lide: Table of the Isotopes, CRC Handbook of Chemistry and Physics, 85th, CRC Press, Section 11. o. (2004). ISBN 978-0-8493-0485-9
| Az erbium izotópjai | A túlium izotópjai | Az itterbium izotópjai |
| Izotópok listája | ||
