A szélparipa
| A szélparipa | |
| Szerző | Marschall József |
| Ország |  Magyarország |
| Nyelv | magyar |
| Műfaj | regény |
| Kiadás | |
| Kiadó | Arena 2000 |
| Kiadás dátuma | 2004 |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 138 (2004) |
| ISBN | ISBN 9637046208 (2004) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A szélparipa Marschall József regénye, melynek főszereplője Iharos Sándor (1930–1996) magyar atléta, hosszú- és középtávfutó, korában számos világcsúcs tartója, akit 1955-ben a magyarok közül máig egyedüliként, „a világ legjobb sportolója” cím birtokosának választottak.
Műfaja[szerkesztés]
A regény nem dokumentumregény, legtöbb alakja csak a fantázia szüleménye, mint a kövér szövőgyári kolléga, Huszkai, a kávékirály Weis bácsi, a kollégista Zina és Iharos egyéb barátnői és barátai – a két futóbajnok Tábori László „Laci” és Rózsavölgyi István „Pista”, illetve az edző Iglói Mihály „Náci bácsi” kivételével. A regény formája fiktív interjú, avagy memoár: benne Iharos első személyben mesél élményeiről, életéről, a futással való megismerkedésétől kezdve egészen az 1956-os melbourne-i olimpián való részvétel mindmáig tisztázatlan körülmények közt történt lemondásáig.
A cím értelmezése[szerkesztés]
A regény címe, „A szélparipa”, a tibeti buddhista vallásra és a szabadságra utal: „A Szélparipa, vagy eredeti nevén Longda, valójában egy darab papírlap, amelyre a tibeti szerzetesek imáikat írják. Úgy tartják, hogy ha a Szélparipa szabadon szállhat, akkor az emberek boldogságért kiáltó könyörgése eljut az istenekhez.”
Források[szerkesztés]
- Marschall József: A szélparipa; Aréna 2000, Bp., 2004. ISBN 963-704620-8
