A passió
| A passió (The Passion of the Christ) |
|
| Rendező | Mel Gibson |
| Producer | Bruce Davey Mel Gibson Stephen McEveety |
| Forgatókönyvíró | Benedict Fitzgerald Mel Gibson |
| Főszerepben | James Caviezel Maia Morgenstern Monica Bellucci Sergio Rubini |
| Zene | John Debney |
| Operatőr | Caleb Deschanel |
| Gyártás | |
| Gyártó | Icon Productions |
| Ország |  USA |
| Nyelv | arámi latin héber |
| Időtartam | 120 perc |
| Költségvetés | 30 millió dollár (becsült)[1] |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Newmarket Films |
| Bemutató | USA 2004. február 25. Magyarország 2004. március 25. |
| Korhatár |  R 16 év |
| Bevétel | 370 782 930 dollár 241 116 490 dollár[2] |
| Külső hivatkozások | |
| Hivatalos oldal IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap |
|
A passió (eredeti címén: The Passion of the Christ) egy 2004-ben bemutatott független film, mely a bibliai Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját filmesíti meg. A forgatókönyvet Benedict Fitzgerald és Mel Gibson írta, utóbbi a film rendezője is egyben. A passió a 2004. év egyik legvitatottabb filmje.
A forgatókönyv megírásakor az evangéliumokon kívül felhasználták Emmerich Anna Katalin látomásait is. A filmet igyekeztek korhű nyelvezettel előadni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Cselekmény
A történet kezdete az Olajfák hegyén játszódik, ahol az utolsó vacsora után Jézus félrevonul imádkozni. Júdás árulása miatt Jézust elfogják és előbb a főpap, majd a Nagytanács (Szanhedrin) elé viszik, ahol rágalmazói istenkáromlással vádolják. Jézust a helytartó Poncius Pilátus elé küldik, akitől azt kérik, hogy ítélje halálra. Pilátus először megkorbácsoltatja, hogy szenvedésének látványa részvétet keltsen a tömegben. Ezután Heródeshez is elküldi, aki azonban bolondnak nyilvánítja Jézust és visszaküldi Pilátushoz, kibújva az ítélkezés felelőssége alól. Végül Pilátus vonakodva ugyan, de kereszthalálra ítéli. Jézust keresztre feszítik, meghal, de a harmadik napon feltámad és eltűnik sírjából.
[szerkesztés] Szereplők
[szerkesztés] Kritikák
[szerkesztés] Antiszemitizmus
A filmet sokféle váddal illették. Több amerikai zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta Mel Gibsont, a film készítőjét, elsősorban olyan indoklással, hogy a film idézi Máté evangéliumának következő sorait: „Vére rajtunk és fiainkon” (Máté evangéliuma 27,24–25).
A kritikusok magát a szerzőt is vádolták antiszemitizmussal (többek között, holokauszttagadó apjára hivatkozva). 2006-ban, jóval a film készítése és a zsidó szervezetekkel való konfliktusai után Mel Gibson valóban tett ittasan antiszemita megjegyzéseket az ellene eljáró rendőröknek.[3] Később elnézést kért viselkedéséért,[4] és tagadta, hogy antiszemita lenne.[5]
[szerkesztés] Történelmietlenség
A filmet azzal is vádolták, hogy torzan mutatja be a korabeli viszonyokat. Sőt, van olyan vallásfilozófus, aki egyenesen azt állítja -... a hitelesség nagyon gyenge lábakon áll. Másként szólva: hazug a fim. [6] Azonban végigtekintve a felhozott érveket, valójában vitatható állításokkal találkozunk, amelyek nem is mind tartoznak a történelmietlenség kategóriájába. Erre az egyik példa Pilátus karaktere és megítélése, aki valójában a leghitelesebb személy a megfogalmazott véleményekkel szemben az egész filmben. Ilyen tartalmú, több explicit tévedést tartalmazó kritikát fogalmazott meg itthon Spiró György is.[7] A filmnek részint a Bibliához, részint a korhoz való hűségét is vitatták. Természetesen a kritikát is kritizálták nem kevesen,[8] és voltak közöttük olyanok, amelyek nem kaptak ugyan nagy publicitást, viszont sok igazságot tartalmaztak. [9]Az bizonyos, hogy az eddigi kritikákban senkinek sem tűnt fel az, hogy az evangéliumokkal szemben Jézus bűneit felsoroló lajstrom csak két nyelven íródott a filmben. Azt sem vették észre sok más egyéb hiba mellett, hogy Jézus megostorozása után a vért a laktanya udvaráról felesleges volt anyjának és Magdolnának feltakarítania, hiszen Pilátus csak később mondta ki a halálos ítéletet, ami ezt az eljárást megalapozta volna. Összességében megállapítható, hogy a kritikusok és a szakemberek is indulatból jártak el a film megítélésénél, a valódi hozzáértők sem akkor, sem később nem kaptak teret. II. János Pál pápa, a zsidó-keresztény megbékélés egyik nagy előmozdítója nem hivatalos minőségében az utóbbi kritikákat cáfolta a film megtekintése után,[10] szerinte dogmatikai problémákat nem vet föl a film, az Evangélium hiteles és realisztikus ábrázolásáról van szó (pápaként elvből soha semmilyen művészi alkotásról nem nyilatkozott).
A kritikák ellenzői szerint Mel Gibson megpróbálta a filmet Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma alapján minél hűbb módon megalkotni. Ezt is sokan vitatják, bár a film néhol szinte szó szerinti adaptációja a Lukács-evangéliumnak.
[szerkesztés] Nyelvezet
[szerkesztés] Latin
[szerkesztés] Arámi
A film arámi nyelvezete egy érezhető angol kiejtéssel ejtett arámi nyelv. A fordítást William J. Fulco jezsuita szerzetes készítette, aki a korabeli arám mellett a jóval régebbi Dániel könyvéből, és a későbbi szír nyelvből és héberből készített egyfajta keveréknyelvet.
[szerkesztés] Egyéb
Némely amerikai kritikus szerint A passió véres horrorfilm, mások a felekezetek közötti béke megsértését látják a filmben.
A filmet forgalmazó cég sajtónyilatkozatokat tévő munkatársa, Csurdi Gábor közlése szerint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthették meg a 120 perces produkciót, és hangsúlyozta, hogy a nyitottság jegyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek arra, hogy a hivatalos bemutató előtt láthassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt. Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett információk részben félinformációkon, tévedéseken alapulnak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást.
A sokáig viták kereszttüzében állott film meglehetősen naturalisztikusan ábrázolja Jézus szenvedéseit, úgyhogy a megnézéséhez erős idegzet szükséges.
A rendező törekvése a korhűségre sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Sőt szinte az első pillanattól kezdve kérdéses, hiszen pont a főszereplő nem mutatja azokat a jegyeket, amelyeket elvárhatnánk az első pillanattól. A film kezdetén Jézus imádkozik az Olajfák hegyén, amely még a város területéhez tartozott. Bár a későbbi hagyomány már csak a reggeli ima esetén követeli meg a tálitot (imaköpeny) és a tfilint (imaszíj) azonban az evangéliumokból tudjuk, hogy a főszereplő máskor is viselte. Pont itt hiányzott róla? Jézus valódi identitása ekkor láthatóan is megmutatkozhatott volna, megannyi, korábbi filmből ismert europid alaktól eltérően. Szinte minden esetben a rendező saját elképzelésével találkozunk a történések tekintetében is, miközben a nyilatkozatok arról szóltak, hogy követi Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése – című könyvét és Jézus sebei tekintetében azok megegyeznek a torinói lepel emberének sérüléseivel. Azonban az említett könyvben például az ostorozás végrehajtói nem katonák, hanem egyiptomi rabszolgák, nem a filmben látható eszközöket használják, azok egyébként nem egyeznek a római flagrum korbáccsal sem, amely a torinói vásznon azonosítható sebeket okozták. A fenyítés a filmben látható módon meg sem történhetett, szigorú kötelmei voltak. Természetesen az sem lett volna jobb, ha Mel Gibson a látomások alapján készült könyvet követi szorosan, mivel az, az elejétől a végéig ellentmond a korból származó ismereteinknek.
[szerkesztés] Hivatkozások
- ↑ The Passion of the Christ - IMDb - Box office/business
- ↑ The Passion of the Christ - Box Office Mojo
- ↑ A színész ittas vezetését követően, harmadik dührohamában fakadt ki: „Kibaszott zsidók! … A zsidók felelősek az összes háborúért – majd a rendőrökhöz fordult – Maguk zsidók?”. (Mel Gibsont csak a bilincs állította le, Index.hu, 2006. július 30.)
- ↑ „Amikor letartóztattak, úgy viselkedtem, mint aki teljesen elveszíti önkontrollját és megvetendő dolgokat mondtam, amiket nem vélek igaznak. (…) Megszégyenítettem magamat és családomat a viselkedésemmel". (IMDb - News)
- ↑ Az incidens utáni nyilatkozatában viszont kijelentette: "Őszintén mondom, hogy nem vagyok antiszemita. Nem vagyok bigott vallásos. A gyűlölet minden formája ellenkezik a hitemmel." (Gibson a zsidóktól vár segítséget)
- ↑ Gábor György kritikája
- ↑ http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:GDB-TMT0nK8J:sztar.com/filmek-foruma/41214-passio-5.html+A+h%C3%BAsv%C3%A9t+visszav%C3%A9tele+spir%C3%B3&cd=6&hl=hu&ct=clnk&gl=hu&lr=lang_hu&client=firefox-a&source=www.google.hu
- ↑ http://www.gondola.hu/cikkek/34747
- ↑ http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=40325405&t=9107177 1472 hozzászólás
- ↑ Nézőtér – Egy 21. századi hitvédő. Új Ember katolikus folyóirat
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A passió linkgyűjtemény
- Megváltás a multiplexben. Beszélgetés A passióról
- Csurdi Gábor nyilatkozata (Ma.hu)
- Tévedések jegyzéke Spiró György filmkritikájában
- A passió az Internet Movie Database-ben
- A passió a Cinematrixon
- A passió a PORT.hu-n
- http://www.youtube.com/watch?v=u1tGLJjY7Ds A teljes film
- Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár (PPEK szám: 440)
