A passió

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A passió
(The Passion of the Christ)
Rendező Mel Gibson
Producer Bruce Davey
Mel Gibson
Stephen McEveety
Forgatókönyvíró Benedict Fitzgerald
Mel Gibson
Főszerepben James Caviezel
Maia Morgenstern
Monica Bellucci
Sergio Rubini
Zene John Debney
Operatőr Caleb Deschanel
Gyártás
Gyártó Icon Productions
Ország  USA
Nyelv arámi
latin
héber
Időtartam 120 perc
Költségvetés 30 millió dollár (becsült)[1]
Forgalmazás
Forgalmazó Newmarket Films
Bemutató  USA 2004. február 25.
 Magyarország 2004. március 25.
Korhatár USA R
Magyarország 16 év
Bevétel USA 370 782 930 dollár
Earth flag PD.jpg 241 116 490 dollár[2]
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A passió (eredeti címén: The Passion of the Christ) egy 2004-ben bemutatott független film, mely a bibliai Názáreti Jézus életének utolsó tizenkét óráját filmesíti meg. A forgatókönyvet Benedict Fitzgerald és Mel Gibson írta, utóbbi a film rendezője is egyben. A passió a 2004. év egyik legvitatottabb filmje.

A forgatókönyv megírásakor az evangéliumokon kívül felhasználták Emmerich Anna Katalin látomásait is. A filmet igyekeztek korhű nyelvezettel előadni.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történet kezdete az Olajfák hegyén játszódik, ahol az utolsó vacsora után Jézus félrevonul imádkozni. Júdás árulása miatt Jézust elfogják és előbb a főpap, majd a Nagytanács (Szanhedrin) elé viszik, ahol rágalmazói istenkáromlással vádolják. Jézust a helytartó Poncius Pilátus elé küldik, akitől azt kérik, hogy ítélje halálra. Pilátus először megkorbácsoltatja, hogy szenvedésének látványa részvétet keltsen a tömegben. Ezután Heródeshez is elküldi, aki azonban bolondnak nyilvánítja Jézust és visszaküldi Pilátushoz, kibújva az ítélkezés felelőssége alól. Végül Pilátus vonakodva ugyan, de kereszthalálra ítéli. Jézust keresztre feszítik, meghal, de a harmadik napon feltámad és eltűnik sírjából.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerep Színész
Jézus James Caviezel
Szűz Mária Maia Morgenstern
Mária Magdolna Monica Bellucci
Sátán Rosalinda Celentano
Poncius Pilátus Hristo Naumov Sopov

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antiszemitizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet sokféle váddal illették. Több amerikai zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta Mel Gibsont, a film készítőjét, elsősorban olyan indoklással, hogy a film idézi Máté evangéliumának következő sorait: „Vére rajtunk és fiainkon” (Máté 27,24–25).

A kritikusok magát a szerzőt is vádolták antiszemitizmussal (többek között, holokauszttagadó apjára hivatkozva). 2006-ban, jóval a film készítése és a zsidó szervezetekkel való konfliktusai után Mel Gibson valóban tett ittasan antiszemita megjegyzéseket az ellene eljáró rendőröknek.[3] Később elnézést kért viselkedéséért,[4] és tagadta, hogy antiszemita lenne.[5]

Történelmietlenség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A filmet azzal is vádolták, hogy torzan mutatja be a korabeli viszonyokat. Sőt, van olyan vallásfilozófus, aki egyenesen azt állítja -... a hitelesség nagyon gyenge lábakon áll. Másként szólva: hazug a fim. [6] Azonban végigtekintve a felhozott érveket, valójában vitatható állításokkal találkozunk, amelyek nem is mind tartoznak a történelmietlenség kategóriájába. Erre az egyik példa Pilátus karaktere és megítélése, aki valójában a leghitelesebb személy a megfogalmazott véleményekkel szemben az egész filmben. Ilyen tartalmú, több explicit tévedést tartalmazó kritikát fogalmazott meg itthon Spiró György is.[7] A filmnek részint a Bibliához, részint a korhoz való hűségét is vitatták. Természetesen a kritikát is kritizálták nem kevesen,[8] és voltak közöttük olyanok, amelyek nem kaptak ugyan nagy publicitást, viszont sok igazságot tartalmaztak. [9]Az bizonyos, hogy az eddigi kritikákban senkinek sem tűnt fel az, hogy az evangéliumokkal szemben Jézus bűneit felsoroló lajstrom csak két nyelven íródott a filmben. Azt sem vették észre sok más egyéb hiba mellett, hogy Jézus megostorozása után a vért a laktanya udvaráról felesleges volt anyjának és Magdolnának feltakarítania, hiszen Pilátus csak később mondta ki a halálos ítéletet, ami ezt az eljárást megalapozta volna. Összességében megállapítható, hogy a kritikusok és a szakemberek is indulatból jártak el a film megítélésénél, a valódi hozzáértők sem akkor, sem később nem kaptak teret. II. János Pál pápa, a zsidó-keresztény megbékélés egyik nagy előmozdítója nem hivatalos minőségében az utóbbi kritikákat cáfolta a film megtekintése után,[10] szerinte dogmatikai problémákat nem vet föl a film, az Evangélium hiteles és realisztikus ábrázolásáról van szó (pápaként elvből soha semmilyen művészi alkotásról nem nyilatkozott).

A kritikák ellenzői szerint Mel Gibson megpróbálta a filmet Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma alapján minél hűbb módon megalkotni. Ezt is sokan vitatják, bár a film néhol szinte szó szerinti adaptációja a Lukács-evangéliumnak.

Nyelvezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Latin[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Arámi[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film arámi nyelvezete egy érezhető angol kiejtéssel ejtett arámi nyelv. A fordítást William J. Fulco jezsuita szerzetes készítette, aki a korabeli arám mellett a jóval régebbi Dániel könyvéből, és a későbbi szír nyelvből és héberből készített egyfajta keveréknyelvet.

Egyéb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Némely amerikai kritikus szerint A passió véres horrorfilm, mások a felekezetek közötti béke megsértését látják a filmben.

A filmet forgalmazó cég sajtónyilatkozatokat tévő munkatársa, Csurdi Gábor közlése szerint a magyarországi egyházak vezetői a premier előtt zárt vetítésen tekinthették meg a 120 perces produkciót, és hangsúlyozta, hogy a nyitottság jegyében kívánnak lehetőséget teremteni az egyházak és a sajtó képviselőinek arra, hogy a hivatalos bemutató előtt láthassák a filmet, így annak ismeretében alkothassanak véleményt. Erre annak kapcsán tért ki, hogy szavai szerint a Magyarországra érkezett információk részben félinformációkon, tévedéseken alapulnak, illetve olyanoktól származnak, akik nem is látták az alkotást.

A sokáig viták kereszttüzében állott film meglehetősen naturalisztikusan ábrázolja Jézus szenvedéseit, úgyhogy a megnézéséhez erős idegzet szükséges.

A rendező törekvése a korhűségre sok tekintetben kívánnivalót hagy maga után. Sőt szinte az első pillanattól kezdve kérdéses, hiszen pont a főszereplő nem mutatja azokat a jegyeket, amelyeket elvárhatnánk az első pillanattól. A film kezdetén Jézus imádkozik az Olajfák hegyén, amely még a város területéhez tartozott. Bár a későbbi hagyomány már csak a reggeli ima esetén követeli meg a tálitot (imaköpeny) és a tfilint (imaszíj) azonban az evangéliumokból tudjuk, hogy a főszereplő máskor is viselte. Pont itt hiányzott róla? Jézus valódi identitása ekkor láthatóan is megmutatkozhatott volna, megannyi, korábbi filmből ismert europid alaktól eltérően. Szinte minden esetben a rendező saját elképzelésével találkozunk a történések tekintetében is, miközben a nyilatkozatok arról szóltak, hogy követi Emmerich Anna Katalin: A mi Urunk Jézus Krisztus kínszenvedése – című könyvét és Jézus sebei tekintetében azok megegyeznek a torinói lepel emberének sérüléseivel. Azonban az említett könyvben például az ostorozás végrehajtói nem katonák, hanem egyiptomi rabszolgák, nem a filmben látható eszközöket használják, azok egyébként nem egyeznek a római flagrum korbáccsal sem, amely a torinói vásznon azonosítható sebeket okozták. A fenyítés a filmben látható módon meg sem történhetett, szigorú kötelmei voltak. Természetesen az sem lett volna jobb, ha Mel Gibson a látomások alapján készült könyvet követi szorosan, mivel az, az elejétől a végéig ellentmond a korból származó ismereteinknek.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The Passion of the Christ - IMDb - Box office/business
  2. The Passion of the Christ - Box Office Mojo
  3. A színész ittas vezetését követően, harmadik dührohamában fakadt ki: „Kibaszott zsidók! … A zsidók felelősek az összes háborúért – majd a rendőrökhöz fordult – Maguk zsidók?”. (Mel Gibsont csak a bilincs állította le, Index.hu, 2006. július 30.)
  4. „Amikor letartóztattak, úgy viselkedtem, mint aki teljesen elveszíti önkontrollját és megvetendő dolgokat mondtam, amiket nem vélek igaznak. (…) Megszégyenítettem magamat és családomat a viselkedésemmel". (IMDb - News)
  5. Az incidens utáni nyilatkozatában viszont kijelentette: "Őszintén mondom, hogy nem vagyok antiszemita. Nem vagyok bigott vallásos. A gyűlölet minden formája ellenkezik a hitemmel." (Gibson a zsidóktól vár segítséget)
  6. Gábor György kritikája
  7. http://archive.is/20121110170811/http://sztar.com/filmek-foruma/41214-passio-5.html
  8. http://www.gondola.hu/cikkek/34747
  9. http://forum.index.hu/Article/showArticle?go=40325405&t=9107177 1472 hozzászólás
  10. Nézőtér – Egy 21. századi hitvédő. Új Ember katolikus folyóirat

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]