A majmok bolygója 5

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A majmok bolygója 5
Battle for the Planet of the Apes
Rendező J. Lee Thompson
Producer Arthur P. Jacobs
Forgatókönyvíró Pierre Boulle
Paul Dehn
Főszerepben Roddy McDowall
Claude Akins
Natalie Trundy
Zene Jerry Goldsmith
Gyártás
Gyártó 20th Century Fox
Ország USA
Nyelv angol
Időtartam 93 perc
Forgalmazás
Forgalmazó 20th Century Fox
Bemutató 1973. június 15.
Kronológia
Előző A majmok bolygója 4
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap

A majmok bolygója 5 a Majmok bolygója-kvintológia ötödik része. A kritikák ennél a résznél voltak a legélesebbek, igaz, a film az összes rész közül a legkisebb költségvetésből készült.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A majmok híres Törvényhozója által elmesélt tényeket láthatjuk viszont a filmben. A 21. században járunk, egy atomháború után. Caesar sikeresen felszabadította a majomtársadalmat, s most békében élnek egymás mellett emberek és majmok. A gorillavezér Aldo azonban nem osztja ezt az álláspontot, s az emberek halálát kívánja. Caesarnak van egy fia is, a kis Cornelius. Ő azonban amiatt kesereg, hogy sohasem ismerhette a szüleit. Ember asszisztense, MacDonald (az előző részben szereplő testvére) elmeséli neki, hogy filmszalagokra vették szülei történetét, és valahol Central Cityben őrizték, amely mára tiltott város lett. Caesar odamegy, hogy megkeresse a szalagokat, de nem számít rá, hogy a nukleáris támadásban elpusztult város mélyén sugárfertőzött emberek élnek, Kolp tábornok vezetésével. Rajta is kapják őket, s ez elég ahhoz, hogy Kolp és segítőtársa, Mendez, háborút indítsanak a majomtársadalom elpusztítása érdekében.

Időközben Aldo át akarja venni a parancsnokságot. Cornelius ezt meghallja, de Aldo megneszeli, és megöli őt. Caesar összetörik a hír hallatára. Aldo eközben minden fegyvert eltüntet a faluból és szegregálja az embereket. A mutánsok támadása nem vezet eredményre, a hősies védelem megtöri őket. Mindeközben Caesar megtudja, hogy Aldo felelős fia balesetéért, s ezért párbajra hívja ki, melyben meg is öli. Eztán Caesar szabadon engedné az embereket, de ők nem hajlandóak olyan szabadságban élni, ahol a majmok nem tisztelik őket. Caesar ennek hatására átértékeli addigi politikáját és a békés együttélés mellett teszi le a voksát.

Közben a tiltott városban Mendez lesz az új kormányzó, s első intézkedéseként leállítja Kolp korábbi tervét, miszerint kilő egy kobaltbombát a majomvárosra. Ez ugyanis az egész Föld pusztulását jelentené. Ezért inkább kultuszt épít a bomba köré, hogy úgy féljék őt, mint élet-halál urát (ahogy azt a második részben is láthattuk). A film legvégén pedig a 2600-as években láthatjuk a Törvényhozót, és körülötte embereket és majomgyerekeket is, mely mutatja, hogy a béke tartósnak bizonyult.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]