Sámánság a magyarok között
A magyar népi műveltség, különösen a folklórkincs egyes sajátos vonásainak eredetére magyarázatot adhat az, ha bennük samanisztikus hiedelemvilág maradványait látjuk. Ez a magyar nép és más népek néprajzi adatainak összehasonlító elemzésével mutatható meg. Megfelelő forráskritikával egyes régi írásos emlékeket is fölhasználhatunk (pl. boszorkányperek iratait). A kutatáshoz mindenképp közvetett eszközökre kell támaszkodni, sokféle forrást megragadva.[1] A környező Kárpát-medencei népek, nyelvrokon népeink, valamint a magyar őstörténetben szerepet játszó földrajzi területeken ma élő különböző népek megfelelő néprajzi adatait összevetve megállapítható, hogy a magyar népi kultúra samanisztikus emlékei egyrészt az uráli népekkel való közös múlt emlékei lehetnek, másrészt a török népekkel való honfoglalás előtti együttélés korából származhatnak.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népmesék
A magyar népmesék egyes motívumaiban, egyes népszokásokat kísérő mondókák refrénjeiben, szokások egyéb sajátos vonásaiban őrződtek meg olyan hiedelmek, amelyek rokonnépeink sámán-képzeteihez viszonyíthatóak.
Egyes népmeséink motívuma, az égig érő fa és a „táltos fája” is samanisztikus emlék.[2] Bár az uráli népek „világfa”, „életfa” képzetének vannak hasonlatosságai a más népekenél is ismert világfa, világoszlop képzettel, de sok egyedi vonása is van (ágai közt vannak az égitestek (magyar példa is van[3]); élő fa, nemcsak oszlop).[4][5] A sámán fája (amelyet szertartások, esetleg beavatás során mászik meg) képzete is hatott rá.[6] Samanisztikus hiedelemek mellett a kettős lélek elképzelése is kötődhetik hozzá: egyes szibériai népek képzete szerint a fa ágán madarak ülnek, ezek árnyéklelkek, és a sámán dolga lehozni őket a földre,[7][8] esetleg a madár éppen a sámán szabadlelke.[9]
[szerkesztés] Hiedelemvilág
A néprajzi gyűjtésekben megjelennek különleges képességű emberek is (tudós pásztor, táltos): múltbeli, nem látott eseményeket képesek elmondani (gyilkosság vagy baleset körülményei), elveszett tárgyak helyét megtudni, időjárásra hatással lenni. Különleges képességű embereket az európai folklór is ismer, de a magyar anyagban olyan sajátos élmények kötődnek hozzájuk, amelyről egyes népek sámánjai számolnak be: fölös számú csonttal (vagy foggal) való születés, betegség lények által való elhívatás miatt, feldaraboltatás-élmény, megnövekedett képességekkel való felépülés, más sámánokal vagy lényekkel való küzdelem.[2]
[szerkesztés] Közös vonások más népek samanisztikus vallásával
A néprajzi adatok összehasonlító elemzése, a környező Kárpát-medencei népek folklórjával való egybevetés feltárja, hogy a szóban forgó mesék, hiedelmek, szokások egyes vonásai magyar etnikus jellegzetességek, nem pedig európai átvételek. Ugyanakkor megfelelőik föllelhetőek nyelvrokonaink múltjában és egyes szibériai népek egykori vagy máig fennmaradt samanisztikus gyakorlatában.
[szerkesztés] Uráli népek
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, amelybe egyrészt a szamojéd nyelvek, másrészt a finnugor nyelvek tartoznak. Egyes szamojéd népeknél egészen a modern időkig megmaradt a samanizmus. A nganaszanoknak még a 20. században is élő sámánhagyományuk volt (földrajzi elszigeteltségüknek köszönhetően),[10] az utolsó jelentős nganaszan sámán tevékenységét film örökíthette meg az 1970-es években.[11]
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Diószegi, Vilmos. A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben, 1. reprint kiadás, Budapest: Akadémiai Kiadó [1958] (1998). ISBN 963 05 7542 6
- Hajdú, Péter.szerk.: Hajdú, Péter: A rokonság nyelvi háttere, Uráli népek / Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 11–43. o (1975). ISBN 963 13 0900 2
- Hoppál, Mihály. Sámánok, lelkek és jelképek. Budapest: Helikon Kiadó (1994). ISBN 963 208 298 2
- Hoppál, Mihály. Sámánok Eurázsiában.. Budapest: Akadémiai Kiadó (2005). ISBN 963-05-8295-3 2 Lásd még: Rövid összefoglalás a kiadó honlapján
- Hoppál, Mihály.szerk.: Hajdú, Péter: Az uráli népek hiedelemvilága és a samanizmus, Uráli népek / Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. Budapest: Corvina Kiadó, 211–233. o (1975). ISBN 963 13 0900 2
- Hoppál, Mihály. Lehet-e népnek mitológiája? Jegyzetek a magyar mitológiáról, Folklór és közösség. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 32–39. o (1998). ISBN 963 9028 142 Lényegében megegyezik a MEK online Magyar mitológia bevezető szövegével (azonban a rákövetkező fejezetek már nem innen származnak—már a "samanizmus" sem).
- Hoppál, Mihály. A honfoglalók hitvilága és a magyar samanizmus, Folklór és közösség. Budapest: Széphalom Könyvműhely, 40–45. o (1998). ISBN 963 9028 142
[szerkesztés] További olvasmány
- Hoppál, Mihály. Shamanism and the Belief System of Ancient Hungarians, Shamans and Traditions (Vol 13), Bibliotheca Shamanistica (angol nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó, 77–81. o (2007). ISBN 978 963 05 8521 7
- Hoppál, Mihály. Traces of Shamanism in Hungarian Folk Beliefs, Shamans and Traditions (Vol 13), Bibliotheca Shamanistica (angol nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó, 82–89. o (2007). ISBN 978 963 05 8521 7
- Hoppál, Mihály. The Role of Shamanism in Hungarian Cultural Identity, Shamans and Traditions (Vol 13), Bibliotheca Shamanistica (angol nyelven). Budapest: Akadémiai Kiadó, 90–96. o (2007). ISBN 978 963 05 8521 7
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Ld. még szerző honlapját egyéb publikációkkal.
- Magyar Elektronikus Könyvtár samanizmus vonatkozású művei
- Mondókák, gyermekdalok, mesék, versek gyüjteménye: mondokak.net
