A magyar gyógypedagógus-képzés története
Kezdetek[szerkesztés]
Az 1800-as években jöttek létre Magyarországon az első gyógypedagógiai intézetek, ezzel egyre sürgetőbbé vált a speciális tanerőképzés is. Így jöttek létre az alábbi speciális képzőtanfolyamok az 1890-es években:
- Siketnémák oktatására képesítő tanfolyam
- Siketnémák tanítóit képző tanfolyam
- Dadogók és hebegők oktatására képesítő tanfolyam
- Vakok tanítóit képző tanfolyam
- Gyengeelméjűek tanítóit képző tanfolyam
Egyesített gyógypedagógus-képzés[szerkesztés]
Dr. Náray Szabó Sándor a Gyógypedagógiai Ügyosztály élén 1899-ben elindítja a speciális tanárképző tanfolyamok egyesítését, melyet 1900-ban rendeletbe is foglaltak. Így kezdte meg működését még ebben az évben Vácott (1904-től Budapesten) a kétéves Gyógypedagógiai Tanítóképző-tanfolyam, mely a mai ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar jogelődje. A képzés neve folyamatosan változott:
- 1900-1906: Gyógypedagógiai Tanítóképző-tanfolyam
- 1906-1922.: Gyógypedagógiai Tanítóképző
- 1922-1928.: Gyógypedagógiai Tanárképző
- 1928-1975.: Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
- 1975-2000.: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
- 2000-2009.: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar
- 2009-től ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar
Egészen 1963-ig egységes gyógypedagógus-képzés folyt, az itt végzett szakemberek képesítést szereztek bármilyen gyógypedagógiai intézményben végzendő gyógypedagógiai feladat ellátására. Azonban a beszédhibások és gyengetehetségűek oktatásához és neveléséhez az egyesítés után is létesülnek külön tanfolyamok. A képzési idő folyamatosan nőtt, 1922-ig kétéves, 1922-1928-ig három, majd négyéves lett. 1928-ban a gyógypedagógus kompetenciaköre jelentősen bővült, a nagyothallókat, gyengénlátókat, gyengetehetségűeket és erkölcsi fogyatékosokat is ellátja, ezzel megszűnik a gyengetehetségűek oktatására képző tanfolyam, a gyógypedagógus már kisegítő iskolában is oktathat.
Szakosodás[szerkesztés]
Háromszakos képzés[szerkesztés]
A szakosítás folyamatosan ment végbe. Először a háromszakos képzési rendszer volt életben, 1963-tól 1971-ig.
- Kötelező szakok: értelmi fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak, hibásbeszédűek gyógyító-nevelésére felkészítő szak
- Választható szakok: hallási fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak, látási fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak, mozgási fogyatékosok gyógyító-nevelésére felkészítő szak
A képzés alapja az ún. egységes gyógypedagógia, szakválasztás a harmadik szemeszter végén történik.
Kétszakos képzés[szerkesztés]
A kétszakos képzési rendszerben (1971-1990) kötelező szakként az oligofrénpedagógia került bevezetésre (értelmi fogyatékosok gyógypedagógiája), és emellé lehetett választani a következő szakok közül :
- szurdopedagógia
- tiflopedagógia
- logopédia
1973-ban új szak indult, a pszichopedagógia, 1987-től pedig a szomatopedagógia.
A képzés alapja eleinte még az egységes gyógypedagógiai alapképzés. Később új elemként jelenik meg a szakra történő felvétel.
Egyszakos képzés[szerkesztés]
Ez a rendszer egészen 1990-ig működött, amikor is bevezették az egyszintű, kétszakos képzést. 1998-tól a fogyatékosságok típusai szerint történik a szakok meghatározása. A tanulásban akadályozottak pedagógiája önálló szak lett. A hallgatók a következő szakok közül választhattak:
- hallássérültek pedagógiája
- látássérültek pedagógiája
- logopédia
- szomatopedagógia
- pszichopedagógia
- értelmileg akadályozottak pedagógiája
- tanulásban akadályozottak pedagógiája
Szakágak: tanár / terapeuta Az alapdiploma megszerzése kétszakos/kétszakágas képzésben történik, legalább egy tanári szakág felvétele kötelező.
A karon 2006-tól folyamatosan, felmenő rendszerben bevezetésre kerül a Bologna-rendszerű gyógypedagógus-képzés. Az alapképzési szak (BA) 8 félévből áll (7+1). A hallgatók a már korábban említett 7 szak közül egyet választhatnak. A mesterképzési szak (MA) 4 félévből áll, választható szakirányai:
- Gyógypedagógiai terápia
- Fogyatékos emberek társadalmi integrációja.
A már diplomával rendelkezők jó néhány 2-4 féléves szakirányú továbbképzési szak közül választhatnak. A doktori képzés az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában a „Bárczi” kar oktatóinak közreműködésével zajlik. Témaköre a tágabb és szűkebb értelemben vett gyógypedagógia tudomány valamennyi diszciplínája.
Kétszakos képzés[szerkesztés]
2011-től az alapképzésben ismét két szakirányt választhatnak a hallgatók. A választható szakok megegyeznek a legutóbb felsoroltakkal.
Források[szerkesztés]
https://web.archive.org/web/20111028084616/http://www.barczi.hu/?page_ID=2&attr_ID=0 (Hozzáférés: 2011. november 20.)
https://web.archive.org/web/20110902152541/http://www.barczi.hu/letoltesek/felveteli/Roviden_Barczirol_2011.pdf (Hozzáférés: 2011. november 20.)
Gyógypedagógiai Szemle 2010/4: Gordosné Szabó Anna: 110 éves a gyógypedagógus-képzés Magyarországon https://web.archive.org/web/20120529092620/http://prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102 (Hozzáférés: 2011. november 21.)
http://www.ajk.elte.hu/file/KT_hat_090616.pdf (Hozzáférés: 2011. november 24.)
További információk[szerkesztés]
- Gordosné Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.