A légiós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A légiós
(Legionnaire)
1998-as amerikai film
RendezőPeter MacDonald
ProducerJean-Claude Van Damme
Sheldon Lettich
Kamel Krifa
Peter MacDonald
Roberto Malerba
Richard G. Murphy
Vezető producerSamuel Hadida
Christian Halsey Solomon
Werner Koenig
Sheldon Lettich
Műfaj
ForgatókönyvíróSheldon Lettich
Rebecca Morrison
FőszerepbenJean-Claude Van Damme
Adewale Akinnuoye-Agbaje
ZeneJohn Altman
OperatőrShelly Johnson
VágóMike Murphy
Christopher Tellefsen
DíszlettervezőAlessandra Querzola
Gyártás
GyártóEdward R. Pressman Film Enterprises
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Forgatási helyszínMarseille
Játékidő98 perc
Költségvetés35 millió amerikai dollár
Képarány2,35:1
Forgalmazás
ForgalmazóAmerikai Egyesült Államok 20th Century Fox
Magyarország InterCom Zrt. (VHS)
BemutatóAusztrália 1998. december 3.
Amerikai Egyesült Államok 1999. február 9. (VHS)
Magyarország 1999. június 17. (VHS)
Eredeti magyar adóRTL Klub, Viasat 3, Film+, Film+ 2, Cool
KorhatárMagyarország Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
SablonWikidataSegítség

A légiós (eredeti cím: Legionnaire) 1998-ban bemutatott amerikai háborús filmdráma Peter MacDonald rendezésében. A főszerepben Jean-Claude Van Damme látható, aki egy Alain Lefevre nevű 1920-as évekbeli bokszolót alakít. Lefevre megnyer egy meccset, amelyet el kellett volna veszítenie, ezért menekülni kényszerül és csatlakozik a Francia Idegenlégióhoz. További szerepben Adewale Akinnuoye-Agbaje, Daniel Caltagirone, Nicholas Farrell és Steven Berkoff látható.

A filmet 1998. december 3-án mutatták be.

Cselekmény[szerkesztés]

Alain Lefevre (Jean-Claude Van Damme) francia bokszoló Marseille-ben az 1920-as évek közepén. Alain kénytelen elfogadni egy ajánlatot a helyi bandafőnöktől, Lucien Galganitól. Galgani barátnője Katrina (Ana Sofrenovic), Alain exmenyasszonya, akit otthagyott az oltárnál. De Katrina megbocsátott Alainnek és együtt készülnek elszökni Amerikába. A bandafőnökkel való megállapodás értelmében Alainnek el kellene veszítenie egy boxmeccset, de végül meggondolja magát, és nem hajlandó lenn maradni. Így el kellett menekülnie barátjával, akit meg is ölnek, ahogy Galgani öccsét is. Az állomáson váró Katrinát elfogják Galgani emberei. Alainnek szüksége van egy új menekülési tervre, csak úgy tud megmenekülni, ha belép a Francia Idegenlégióba. Észak-Afrikába viszik, hogy segítsen megvédeni Marokkót a berber lázadás ellen, amit a rif harcosok főnöke, Abd el-Krim vezet. Útközben Alain szerez néhány új barátot, köztük az afroamerikai Luthert, aki igazságtalanságok elől menekült el Amerikából, Mackintosh-t, az egykori brit hadsereg őrnagyát és Guidot, a naiv olasz fiút, aki szeretné menyasszonyát lenyűgözni hősként való hazatérésével. De a dolgok nem lesznek egyszerűek. A túlélés az egyetlen igazi módja annak, hogy kijussanak a légióból, de a lázadók túlerőben vannak. Galgani elküldi az egyik emberét a légióba, hogy megölje Alaint és bosszút álljon öccse haláláért. A végén csak Alain marad életben a csata után, és Abd el-Krim látva Alain bátorságát és elkötelezettségét, lehetővé teszi számára, hogy életben maradjon és megüzenje feletteseinek, hogy mi vár rájuk, ha továbbra is gyarmatosítani akarnak. Az egyezségnek megfelelően Alain magára marad a sivatagban, miközben visszaidézi emlékeit Katrináról és egykori barátairól.

Szereplők[szerkesztés]

Színész Szerep Magyar hang[1]
Jean-Claude Van Damme Alain Lefevre Mihályi Győző
Adewale Akinnuoye-Agbaje Luther Jakab Csaba
Steven Berkoff Steinkampf őrmester Tolnai Miklós
Nicholas Farrell Mackintosh Helyey László
Jim Carter Lucien Galgani Gruber Hugó
Ana Sofrenović Katrina Ősi Ildikó
Daniel Caltagirone Guido Rosetti Mikula Sándor
Joseph Long Maxim Várday Zoltán
Mario Kalli René Galgani Viczián Ottó
Joe Montana Julot Szinovál Gyula
Kim Romer Rousselot százados Bácskai János
Anders Peter Bro Charlier hadnagy Holl Nándor
Paul Kynman Rolf Bruner ifj. Jászai László
Vincent Pickering Viktor Megyeri János
Takis Triggelis Metz tizedes Hankó Attila
Kamel Krifa Abd-El Krim Csabai János
David Hayman Toborzó őrmester Végh Ferenc

Történelmi hitelesség[szerkesztés]

Spanyol katonák megölt marokkói felkelők levágott fejeivel büszkélkednek (1922).

A marokkói felkelők gerilla-hadviselést alkalmazva harcoltak nemcsak a francia, de a spanyol gyarmatosítók ellen is az első világháborút követően kirobbant ún. riff háború-ban. Ritkán vezettek nyílt támadásokat, a riff felkelővezér, Abd el-Krim, aki nagyon jó stratéga volt, óvakodott attól, hogy felesleges veszélynek tegye ki embereit, jóllehet a vad és elszánt marokkói harcosok tényleg készek lettek volna meghalni. Gyakran esik szó a filmben a marokkóiak kegyetlenkedéséről, barbárságáról. Komoly visszaéléseket és kegyetlen megtorlásokat foganatosítottak a gyarmatosító haderők is a felkelők és a lakosság ellen. A spanyol hadsereg például vegyi fegyvereket vetett be a riff felkelők ellen.

Kritikai fogadtatás[szerkesztés]

A film vegyes kritikákat kapott.[2][3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A légiós az Internetes Szinkron Adatbázisban (magyarul)
  2. Nichols, Peter M.. „Movie review - Home video; Two big names on small screen”, The New York Times, 1999. január 8. (Hozzáférés: 2011. január 29.) 
  3. Legionnaire”, The A.V. Club (Hozzáférés: 2011. március 22.) 

További információk[szerkesztés]