A kocka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kocka
(Cube)
Rendező Vincenzo Natali
Producer Mehra Meh, Betty Orr
Forgatókönyvíró André Bijelic, Graeme Manson, Vincenzo Natali
Zene Mark Korven
Operatőr Derek Rogers
Vágó John Sanders
Jelmeztervező Wendy May Moore
Gyártás
Gyártó Cube Libre
The Feature Film Project
The Harold Greenberg Fund
Odeon Films
Ontario Film Development Corporation
Téléfilm Canada
Viacom Canada
Ország Kanada
Nyelv angol
Időtartam 87 perc
Költségvetés CAN $ 365,000
Forgalmazás
Forgalmazó magyar Budapest Film
Bemutató kanadai 1997. szeptember 9.
magyar 2002. december 12.
Korhatár 16 éven aluliaknak nem ajánlott
Kronológia
Következő A kocka 2 – Hiperkocka
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A kocka (Cube) 1997-ben bemutatott kanadai horrorfilm, amelyet Vincenzo Natali rendezett. A magyar bemutatója 2002. december 12-én volt.

[szerkesztés] Történet

Hat idegent bezárnak egy tökéletes kocka alakú labirintusba, amelyben az egyes kockák különböző csapdákat rejtenek. A hat ember között van rendőr, rabló, pszichológus és matematikus, építész és egy autista is, de egyikük sem tudja miért került oda. Össze kell fogniuk és közös tudásukat kell felhasználniuk, hogy kijussanak az életveszélyes labirintusból.


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!


[szerkesztés] Szereplők


A szócikk egy része még lefordítandó. Segíts te is a fordításban!


Minden rabot valamilyen börtön után neveztek el. Quentint a kalifornia állambeli San Quentin börtönről, Holloway-t a londoni Holloway börtönről, Kazant a tatárföldi Kazan börtönről, Rennes-t a Bretagne félszigeten található Rennes nevezetű börtönről, Alderson-t a Nyugat-Virginiai Alderson börtönről, Leaven és Worth pedig egy Leavenworth nevű kansasi börtönről kapták nevüket.

A rabok tükrözik a börtönök tulajdonságait. Kazan (az autista férfi) feltehetően egy szervezetlen börtön. Rennes (a "vezető") egy úttörő a mai börtönök között. Quentin (a rendőr) az erőszakról,brutalitásról ismert. Holloway egy női börtön. Alderson egy olyan börtön,ahol az elszigetelés az átlagos büntetés. A Leavenworth nevű börtön merev, szabályok vannak (Leaven matematikai tudása), az új börtön vállalati tulajdonú és építésű (Worth,a felbérelt építész).

A legtöbb karakter teljes nevére nem derül fény, (kivéve: David Worth, Helen Holloway) csak a későbbi filmekben.

A rendező,Vincenzo Natali a kommentárban elmondja, hogy egy professzort bérelt fel a számok, koordináták összefüggésének "kidolgozásához", és tulajdonképpen ő is építhette a szerkezetet, ahogy a filmből kiderül. A rendszer fedetlen, a "rabok" apránként megtanulják navigálni, kezelni. Közülük Leaven tud a legjobban következtetni a dolgokra (pl.: a koordináták). A többi nyom fokozatosan derül ki a film előrehaladtával. A rabok egyből rájönnek, hogy a labirintus egymáshoz illeszkedő, kocka alakú szobákból áll, mindegyiket hat további szoba övez, minden szoba egy másikba vezet, és egy szűk "folyosó" köti őket össze. Az ajtók manuálisan (kézzel) nyílnak, egy szobán belülről nyitható, egy nem látható szerkezettel a másik oldalon is kinyílnak. Ezt rövid időre láthatjuk, mikor a film elején Holloway kinyitja az egyik ajtót. Az átjárók bejáratánál önálló, kilenc számjegyből álló számkombinációk találhatók. Később Leaven jön rá a számok kacsolatára: ezek mind kódolt Descartes-koordináták. Három számjegy összeadásával megkapunk egy koordinátát, pl.: 582 434 865. Tehát: 5+8+2=15, 4+3+4=11, 8+6+5=19, a kapott koordináták:15, 11, 19 (x, y, z koordináták). Worth elmondja, hogy a belső kocka és a külső burok között van egy rés. A külső burok egy oldalának mérete 145 méter. Leaven megbecsüli egy szoba méretét (14 láb: 4,34 méter), és kiszámolja,hogy a Kockának 26x26x26, azaz 17 576 szobából kell állnia. Leaven kideríti, hogy a csapdaszobák matematikai tényezőkkel, faktorokkal vannak jelezve. Korábban azt hitte, azok a szobák rejtenek csapdát, amelyikben bármelyik szám is prímszám. Ám ez az elmélet később kudarcot vall, ez sokkal bonyolultabb. Később kiderül,hogy mindeddig körbe-körbe jártak. Worth észreveszi, hogy a szobák mozognak, Leaven így tovább "bővíti" elméletét:

  1. A szobák kezdetben kiinduló pozícióban állnak, majd később elfordulnak.
  2. Van egy híd, amelyik az elfordulás után "csatlakozik" a külső burokhoz: ez az egyetlen kijárat.
  3. A számokból kiderül, hogy hol van a szoba, hányszor mozdul el és hol köt ki.
  4. A csapdák a számok alapján kiszűrhetők faktorok számításával.
  5. A permutációval kiszámítható a szobák mozgása, csak le kell vonni a számokat.
  6. Ahhoz, hogy kiderüljön, melyik szoba rejt csapdát, ki kell számolniuk a faktorokat minden egyes szobában.

[szerkesztés] Források

Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken