A kőszívű ember fiai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A kőszívű ember fiai
Szerző Jókai Mór
Maurus Jokai Litho.jpg
Ország magyar Magyarország
Nyelv magyar
Téma 1848–49-es forradalom és szabadságharc
Műfaj regény
Kiadás
Kiadó A Hon (folytatásokban)
Kiadás dátuma 1869
Magyar kiadó Szépirodalmi Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma 1967
Média típusa könyv
Oldalak száma 648
ISBN 9631518116 (1982)
Külső hivatkozások
A könyv a MEK-ben

A kőszívű ember fiai, Jókai Mór 1869-ben megjelent regénye, amelyben az író az 1848–49-es forradalomnak és szabadságharcnak állított emléket. A mű a kiegyezés utáni politikai harcok jegyében íródott, amikor Jókai a függetlenségi célkitűzés mellett állt ki.

A szerző a történelmi regény megírásához felhasználta Horváth Mihály Magyarország függetlenségi harcának története (1865) című művének egyes részeit, korabeli lapok híreit és saját élményeit is. A fentieken kívül barátja és az országgyűlésben lévő párttársa zaszkali és deménfalvi Boczkó Dániel teljhatalmú kormánybiztos életútjának egyes elemeit is.

A mű először A Hon-ban jelent meg folytatásokban. A regény Keresd a szíved című színpadi változatát Krecsányi Ignác mutatta be 1896-ban.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A nemesdombi kastélyban haldoklott Baradlay Kazimir nagybirtokos, főispán. Konzervatív eszméket valló, a családjától ellentmondást nem tűrő zsarnok. A szíve kővé vált, orvosi értelemben és a bibliai szólás szerint is. Utolsó perceiben feleségének Marie-nak rendelkezett arról, hogy mi legyen asszonya és a fiai sorsa. A legidősebb, Ödön diplomata maradjon az orosz udvarnál, Richárd Bécsben királyi testőrként a katonai ranglétrán haladjon előre, és a legkisebb, Jenő udvari tisztviselőként (hivatalnokként) maradjon meg azon a pályán, amelyen elindította őket. Özvegy felesége pedig hat hét múlva menjen férjhez Rideghváry Bencéhez, az ő politikai utódjához, mert így követeli meg ezt a politika és a család érdeke.

Baradlayné a férje halála után fogadalmat tesz, hogy mindennek az ellenkezőjét fogja tenni annak, amit a férje diktált a végrendeletben. Így először Ödönt hívja haza, akit apja azért távolított el messzire, mert a nemesdombi református lelkész lányát, Arankát szerette. Ödön azonnal teljesítette anyja kívánságát és az életét kockáztatva hazatért Oroszországból. Otthon Ödön liberális főispán lett, s Arankával családot alapított.

A két bécsi ifjú közül Jenő szerelmes volt Plankenhorst Alfonsine-ba. Egy előkelő szerepet játszó, szép, de gonosz nőbe. Alfonsine nyomorúságos körülmények között neveltette Károly nevű fiát, akinek Palvicz Ottó, osztrák katonatiszt az apja. Richárd a Plankenhorst-házban találkozott Liedenwall Edittel, a család szegény sorsú rokonával, akit megszeretett és eljegyezett.

Az 1848-as forradalomban Ödön Magyarországon tevékenykedett a forradalomban és a szabadságharcban is. Baradlayné elhatározta, hogy a másik két fiát is a haza szolgálatába állítja. Richárd a huszárjaival embert próbáló akadályokon keresztül (Duna, March folyók, Kárpátok) tört haza, Jenőt anyja szöktette meg Bécsből. Richárd Isaszegnél halálos párbajt vívott Palvicz Ottóval, a huszárkapitány megígérte a haldokló osztrák tisztnek, hogy felkutatja és felneveli a fiát. Richárd és Ödön részt vettek Budavár visszavételében, s mivel Richárd megbántotta Ödönt, ezért forradalmi párbajt vívtak. Ödön győzött, így még idejében érkezett Richárd megsegítésére. Jenő otthon maradt anyjának és Ödön családjának támogatására.

A szabadságharc leverése után Ödön angol útlevéllel próbált menekülni, de egykori jó barátja, Ramiroff Leonin felismerte és lecsukatta. A volt kormánybiztosnak sikerült megszöknie, és otthon várta be további sorsát. Idézést kapott a katonai törvényszéktől, amelyet azonban tévedésből Jenő nevére (Eugen von Baradlay) állítottak ki. Jenő eltitkolta az irat tartalmát a család elől, jelentkezett a katonai törvényszéknél, és bátyja helyett mártírhalált halt.

Richárd is börtönbe került, de Haynau hatalmának utolsó éjszakáján megkegyelmezett neki, mert Alfonsine tájékoztatta Haynaut arról, hogy másnap megfosztják hatalmától. A delnő eredetileg azért kereste fel a teljhatalmú kormányzót, hogy Richárd halálát követelje. Richárd azonban megmenekült, majd hamarosan feleségül vette Editet, akiről kiderült, hogy Plankenhorst Alfréd vagyonának kizárólagos örököse lett.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Haladók Maradiak Ingadozók
Baradlayné Mária Baradlay Kazimir Tallérossy Zebulon
Baradlay Ödön Rideghváry Bence Mindenváró Ádám
Baradlay Richárd Palvicz Ottó Boksa Gergő
Baradlay Jenő Haynau tábornok
Liedenvall Edit Plankenhorst Alfonsine
Lánghy Bertalan Plankenhorst Antoinette
Pál úr Szalmás Mihály

Helyszínek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkezet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csomópontszerű[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Nemesdomb II. Hadsereg III. Nemesdomb
1. Végrendelet 1. Szerveződése 1. Várakozás az ítéletre
2. Az özvegy esküje 2. Vereség - Kassa 2. A végzetes névcsere
3. Az esküvő 3. Az isaszegi csata 3. Jenő hőstette
4. A megyegyűlés 4. Buda ostroma 4. A mellény
5. Két fivér hazatér 5. A forradalmi párbaj 5. Húsz év múlva

Hagyományos[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. Előkészítés: Baradlay Kazimir végrendelete
  • II. Bonyodalom: Baradlayné fogadalma
  • III. Kibontakozás:
  • 1. A farkaskaland - Ödön kalandos hazatérése.
  • 2. Baradlay Richárd és huszárcsapata emberfeletti akadályokon keresztüli tör haza, hogy Magyarországon részt vehessen a tavaszi hadjáratban.
  • 3. Jenő is Magyarországra szökik az édesanyjával.
  • 4. A magyar szabadságharc dicső csatái, bukása.
  • 5. Ödön otthon várja az elfogatási parancsot, Richárd börtönben vár az ítéletre.
  • IV. Tetőpont: A végzetes névcsere.
  • V. Megoldás: A szabadságharc hősei elbuktak, de a polgári nemzet eszméje mégis diadalra jutott.

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első rész

  • Hatvan perc!
  • A temetési ima
  • Tallérossy Zebulon
  • Két jó barát
  • A másik kettő
  • Mindenféle emberek
  • A bakfis
  • A zsibárus
  • Női bosszú
  • Az aláhúzott sorok
  • A kézfogó napja
  • Az első lépcső "ama" magaslathoz
  • Tavaszi napok
  • Az érem másik oldala
  • Akik igazán szeretnek
  • A vérveres alkony
  • Az a harmadik
  • Elöl víz, hátul tűz

Második rész

  • Egy nemzeti hadsereg
  • A szalmakomisszárius
  • Az első tandíj
  • A betyár
  • A Királyerdőben
  • A haldokló ellenfél hagyatéka
  • Napfény és holdfény
  • Sötétség
  • Mindenváró Ádám
  • Sorsát senki sem kerülheti el
  • Egy magános lovag
  • Párharc mennykövekkel
  • Zenit
  • Az eldobott lélek
  • Ephialtész
  • Perihélia

Második rész (folytatás)

  • Régi jó barátok
  • Nadír
  • A nem mutatott levél
  • Egy ember, aki még nem ismertünk
  • A túlvilágról
  • A kőszívű ember előtt
  • A börtön távírdája
  • Az első tőrdöfés
  • A fejgörcsök napján
  • A tőr hegye letörve
  • A kőszívű ember felel
  • A kérő
  • Comedy of errors
  • A szenvedések kulcsa
  • Húsz év múlva
  • Végszó

Feldolgozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kőszívű ember fiai (1965,film) rendezte: Várkonyi Zoltán főszereplők: Mécs Károly, Tordy Géza, Bitskey Tibor, Béres Ilona, Sulyok Mária, Polónyi Gyöngyi

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]