A görög ábécé átírása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A görög romanizációja a görög ábécével írt görög nyelvű szövegek átírása a latin ábécére. Erre több különböző módszer létezik. Az átírás függően attól, hogy a forrásszöveg ó- vagy modern görög nyelvű; vagy fonetikus, esetleg grafémikus átírásra van szükségünk.

Ismertebb átírások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nagybetű kisbetű magyaros átírás[1] ELOT 743[2] UN[3] ISO 873[4] ALA-LC[5] BGN/PCGN[6] Cirill[7]
ógörög középgörög újgörög transz-
literáció
transz-
kripció
magyaros tudományos
Α α a a a a[8], á[9] a a a a a a а
  αι ai ai e e ai ai ai ai ai e е
  άι ai ai é ái ái ái ái ai é е
  αϊ ai ai ai ai аи
  αυ ay au, av af[10], av[11] af[10], av[11] af[10], av[11] ay af[10], av[11] au av ав
  αϋ ay ai ay ay ay ay au au аи
Β β b b v v[12] v v v v v[13], b[14] v б[15], в[16]
Γ γ g g g j[17], g[18] g g g g g y[17], g[18] г
  γγ ng ng ng ng ng ng gg ng ng ng нг
  γι gi gi ji j[19], ji[8], jí[9] gi gi gi gi gi yi ги
  γε ge ge je
  γκ nk nk nk g[20], ng[21], nk[22] nk nk gk nk nk g[23], nk[21] нк
  γκι nki nki gy[19], ngi[8], ngí[9] nki nki gki ngi nki nki нки
  γξ nx nx nksz nx nx gx nx nx nx нкс
  γυ gy j[19], ji[8], jí[9] gi gi gy gy gy yi ги
  γχ nkh nch nh nh nch nch gch nch nch nkh нх
Δ δ d d d d d d d d d d[24], dh[25] д
Ε ε e e e e[8], é[9] e e e e e e е/э
  ει ei ei i i ei ei ei ei ei i и
  έι ei ei í éi éi éi éi ei í и
  εϊ ei ei ei ei еи
  ευ ey eu, ev ef[10], ev[11] ef[10], ev[11] ef[10], ev[11] ey ef[10], ev[11] eu ev ев
  εϋ ey ei ey ey ey ey ey еи
Ζ ζ z z z z z z z z z z з
Η η é é é i[8], í[9] i i ī i ē i е/э[15], и[16]
  ηυ éü éy if[10], iv[11] if[10], iv[11] if[10], iv[11] īy if[10], iv[11] ēu iv ев/эв[15], ив[16]
  ηϋ éü éy ii iy iy īy iy ēu еи/эи[15], ии[16]
Θ θ th th th th th th th th th th т[15], ф[16]
Ι ι i i i i[8], í[9] i i i i i i и
Κ κ k k k k[12] k k k k k k к
Λ λ l l l l[12] l l l l l l л
Μ μ m m m m[12] m m m m m m м
  μπ mp mp mb, b b[20], mb[21], mp[22] b[26], mp[21] b[23], mp[21] mp b[23], mp[21] b[23], mp[27] b[23], mp[27] мп
Ν ν n n n n[12] n n n n n n н
  ντ nt nt nd d[20], nd[21], nt[22] nt nt nt nt d[23], nt[27] d[23], nd[27], nt[28] нт
Ξ ξ x x ksz x x x x x x x кс
Ο ο o o o o[8], ó[9] o o o o o o о
  οι oi oi i i oi oi oi oi oi i и
  όι oi oi í ói ói ói ói oi í и
  οϊ oi oi oi oi ои
  ου u u u u ou ou oy ou ou ou у
  οϋ ou ou ou oy oy oy oy oy ои
Π π p p p p[12] p p p p p p п
Ρ ρ r r r r[12] r r r r r r р
Σ σ/ς sz s sz sz[10], z[11] s s s s s s с
Τ τ t t t t[12] t t t t t t т
  τζ dz tz dz tz tz tz tz tz dz тз
  τσ/τς tsz ts tsz ts ts ts ts ts ts тс
Υ υ ü y i i[8], í[9] y y y y y i и/ю
  υι üi yi i i[8], í[9] yi yi yi yi yi i ии
Φ φ ph ph f f f f f f ph f ф
Χ χ kh ch h h ch ch ch ch ch kh х
Ψ ψ psz ps psz psz ps ps ps ps ps ps пс
Ω ω ó ó ó o[8], ó[9] o o ō o ō o о

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Erről lásd még a magyar Wikipédia egyik irányelvét
  2. Greek Standardization Organization, 1987
  3. United Nations Group of Experts on Geographical Names (UNGEGN). (www.eki.ee/wgrs), 2003
  4. ISO 843:1997 International Organisation for Standardisation. (www.iso.ch), 1997
  5. American Library Association/Library of Congress, Transliteration Schemes for Non-Roman Scripts. Randal K. Barry (ed.). (lcweb.loc.gov/catdir/cpso/roman.html), 1997
  6. United States Board on Geographic Names and the Permanent Committee on Geographical Names for British Official Use, 1962
  7. Az orosz Wikipédia alapján.
  8. ^ a b c d e f g h i j k Hangsúlytalan helyzetben
  9. ^ a b c d e f g h i j k Hangsúlyos helyzetben
  10. ^ a b c d e f g h i j k l m Zöngétlen mássalhangzó (θ, κ, ξ, π, σ, τ, φ, χ, ψ) és magánhangzók előtt
  11. ^ a b c d e f g h i j k l m Zöngés mássalhangzó (β, γ, δ, ζ, λ, μ, ν, ρ) előtt és szó végén
  12. ^ a b c d e f g h Kettőzött betűket nem írjuk át duplán
  13. Újgörög forrásból (1453 után)
  14. 1453 előtti forrásban
  15. ^ a b c d e A latin nyelv alapján
  16. ^ a b c d e Az egyházi szláv nyelv alapján
  17. ^ a b Magas magánhangzó (αι, ε, ει, η, ι, οι, υ) előtt
  18. ^ a b Mély magánhangzó, mássalhangzó előtt, valamint szó végén
  19. ^ a b c Hangúlytalanul, magánhangzók előtt
  20. ^ a b c Szó elején és nem görög eredetű szavakban
  21. ^ a b c d e f g Szó belsejében
  22. ^ a b c Ógörög eredetű szavakban, valamint szótaghatáron
  23. ^ a b c d e f g Szó elején
  24. Az νδρ kapcsolatban
  25. Minden más esetben
  26. Szó elején és végén
  27. ^ a b c d Szó belsejében és végén
  28. Az ντζ kapcsolatban