A dohány egészségügyi hatásai
A dohány egészségügyi hatásai a dohányzás körülményeinek, mechanizmusainak és tényezőinek emberi egészségre gyakorolt hatásait jelentik. Az epidemiológiai kutatások középpontjában elsősorban a dohány dohányzás általi fogyasztása állt [1], melyet minden más fogyasztási formánál szélesebb körben vizsgáltak [2].
A dohányzás leggyakrabban szív- és tüdőbetegségekhez vezet, emellett a szívinfarktus, az agyvérzés, az idült obstruktív légúti betegség (COPD), a tüdőtágulás és a rák (elsősorban a tüdőrák, a gége és a szájüreg rákos megbetegedése, valamint a hasnyálmirigy-rák) kialakulásának jelentős kockázati tényezője. Ezen kívül perifériás érbetegséget és a hipertóniát is okoz a dohány expozíciós idejétől és adagolási szintjétől függően. Továbbá, minél korábban kezdődik és minél magasabb szintű a dohányból készített cigaretta kátránytartalmának bevitele, annál nagyobb a betegségek kockázata. A fejlődő országokban értékesített cigarettáknak általában magasabb a kátránytartalma, és ritkább esetben vannak szűrővel ellátva, ezért ezekben a régiókban potenciálisan nagyobb a dohányzással kapcsolatos megbetegedések valószínűsége [3].
A füst több olyan rákkeltő pirolitikus anyagot tartalmaz, amely kötődik a DNS-hez és számos genetikai mutációt okoz. Több mint 19 ismerten rákkeltő vegyi anyag található a cigarettafüstben. A dohány nikotint is tartalmaz, mely egy erőteljes, függőséget okozó pszichoaktív kémiai anyag. A dohány elszívásakor a nikotin testi és pszichológiai függőséget okoz. A dohányzás a dohányzó várandós nők vetélésének gyakori okozója, valamint a magzat egészségére számos más veszélyt is jelent, például nagyobb a koraszülés és az alacsony születési súly veszélye, valamint 1,4-3-szorosára növeli a bölcsőhalál (Sudden Infant Death Syndrome; SIDS) esélyét [1]. Az újszülött patkányokon végzett tudományos vizsgálatok eredményei arra engednek következtetni, hogy az anyaméhben történő passzív dohányzás csökkentheti a magzat agyának azt a képességét, hogy felismerje a hipoxiás állapotot, így nő az esély a véletlen fulladás bekövetkeztére [4].
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ a b
- ↑ {{#if:10.1385/ENDO:23:2-3:087|DOI:10.1385/ENDO:23:2-3:087
- ↑ Nichter, M., and E. Cartwright. 1991. Saving the children for the tobacco industry. Medical Anthropology Quarterly 5 (3):236-256.
- ↑ {{#if:10.1164/rccm.200711-1739OC|DOI:10.1164/rccm.200711-1739OC

