A cseh korona pénzérméi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A cseh korona pénzérméi a jelenlegi cseh fizetőeszköz készpénzállományának részét képezik. A cseh korona bevezetését a csehszlovák állam felbomlása tette szükségessé. A pénzjegynyomda Prágában, a pénzverde viszont Körmöcbányán, szlovák területen volt. Az új cseh érmék egy részének előállítását külföldön kellett megoldani, mivel a körmöcbányai pénzverde el volt foglalva a szlovák érmék előállításával. Így a hellerek nagy részét és a tíz-, húsz- és ötvenkoronásokat eleinte Hamburgban, az egy-, két- és ötkoronásokat Winnipegben verték, később Csehországban is létrehozták a pénzverés feltételeit és 1995 óta minden érmét belföldön készítenek (a Jablonec nad Nisou-i pénzverdében).

A tíz- és húszhellereseket 2003 őszén kivonták a forgalomból, de a Cseh Nemzeti Bank még hat éven át elfogadta őket. A forgalmi érmékből évenként adnak ki díszcsomagolt sorozatokat a gyűjtők számára.

A cseh korona megjelenése óta szinte változatlan formában van jelen. Az 1, 2, 5, 10, 20 és 50 koronás címletű érmék léteznek, amelyek előlapján egy-egy ábra látható, valamint az érme címlete (a koronás címleteken az „Kč”). Az 1 koronás, 2 koronás, 10 koronás 20 koronás és 50 koronás címleteken egységesen a cseh címer körüli „ČESKÁ REPUBLIKA” felirat, a verési év és egy védjegy látható. Az 5 koronás érmén a felirat a címer alatt van.

A korábban készült 10 és 20 helleres címleteket 2003. november 1-jén vonták be, az 50 hellerest pedig 2008. augusztus 31-én.

kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás Visszavonás Elévülés
10 h 15,5 mm 1,7 mm 0,6 g 99% Al
1% Mg
Sima ČESKÁ REPUBLIKA1, a cseh oroszlán, verési évszám Értékjelzés, stilizált folyó 1993. 1993. május 12. 2003. október 31. 2009. október 31.
20 h 17 mm 0,74 g Recés Értékjelzés, hárslevél
50 h 19 mm 0,9 g Felváltva sima és recés Értékjelzés 2008. augusztus 31. 2014. augusztus 31.
1 Kč 20 mm 1,85 mm 3,6 g 100% Fe
Bevonat: Ni
Recés Értékjelzés, Szent Vencel koronája 1993. június 9. Forgalomban
2 Kč 21,5 mm,
11-szögű
3,7 g Lekerekített, sima Értékjelzés, nagymorva gombékszer
5 Kč 23 mm 4,8 g Sima Értékjelzés, Károly híd, Moldva, hárslevél
10 Kč 24,5 mm 2,55 mm 7,62 g 100% Fe
Bevonat: Cu
Recés Értékjelzés, a Petrov nemzeti emlékmű Brnóban 1993. május 12.
20 Kč 26 mm,
13-szögű
8,43 g 100% Fe
Bevonat: sárgaréz
Lekerekített, sima Értékjelzés, I. Vencel cseh fejedelem szobra a Vencel téren, a felirat az emlékműről
50 Kč 27,5 mm
mag: 17 mm
9,7 g 100% Fe
Gyűrű: Cu bevonat;
Mag:
75% Cu
25% Zn bevonat
Sima ČESKÁ REPUBLIKA, a cseh oroszlán, verési évszám, értékjelzés PRAGA MATER URBIUM2, Prága látképe 1993. április 7.

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. ČESKÁ REPUBLIKA (csehül) = Cseh Köztársaság
  2. PRAGA MATER URBIUM (latin) = Prága, a városok anyja

További információk[szerkesztés]

Csehszlovákia, Csehország és Szlovákia pénzei
1919-1939 1939-1945 1945-1953 1953-1993 1993-2008 2009-
Első korona
érmék
pénzjegyek
Cseh-morva protektorátusi korona
érmék
pénzjegyek
Második korona
érmék
pénzjegyek
Harmadik korona
érmék
pénzjegyek
Cseh korona
érmék
pénzjegyek
II. vh. szlovák korona
érmék
pénzjegyek
Az ezredfordulós szlovák korona
érmék
pénzjegyek
Euró
érmék
pénzjegyek