A cink izotópjai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A természetben előforduló cink 5 stabil izotópból áll: 64Zn, 66Zn, 67Zn, 68Zn és 70Zn, melyek közül a 64Zn a leggyakoribb (48,6%). Huszonöt radioaktív cinkizotópot írtak le, ezek közül a leggyakrabban előforduló és egyben a leghosszabb felezési idejű a 65Zn (244,26 nap) és a 72Zn (46,5 óra). A többi radioaktív izotóp felezési ideje nem éri el a 14 órát, sokuké 1 másodpercnél is kevesebb. Az elemnek 10 metastabil állapota is ismert.

Az ismertebb kobalt mellett a cink alkalmazhatósága is felmerült atomfegyverek pusztító hatásának növeléséhez. Ha a termonukleáris bomba köré dúsított 64Zn tartalmú köpenyt helyeznének, akkor a robbanás során fellépő intenzív, nagy energiájú neutronsugárzás hatására radioaktív 65Zn keletkezne, mely 1,115 MeV[1] energiájú gamma-sugarakat bocsát ki 244 napos felezési idővel, ami több napig jelentősen megnövelné a radioaktív kihullásból származó sugárzást. Valószínűleg soha nem gyártottak, és nem is teszteltek vagy használtak ilyen fegyvert.

Standard atomtömeg: 65,38(2) u[2]

Táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

nuklid
jele
Z(p) N(n)  
izotóptömeg (u)
 
felezési idő bomlási
mód(ok)[3][m 1]
leány-
izotóp(ok)[m 2]
magspin jellemző
izotóp-
összetétel
(móltört)
természetes
ingadozás
(móltört)
gerjesztési energia
54Zn 30 24 53,99295(43)# 2p 52Ni 0+
55Zn 30 25 54,98398(27)# 20# ms [>1,6 µs] 2p 53Ni 5/2−#
β+ 55Cu
56Zn 30 26 55,97238(28)# 36(10) ms β+ 56Cu 0+
57Zn 30 27 56,96479(11)# 38(4) ms β+, p (65%) 56Ni 7/2−#
β+ (35%) 57Cu
58Zn 30 28 57,95459(5) 84(9) ms β+, p (60%) 57Ni 0+
β+ (40%) 58Cu
59Zn 30 29 58,94926(4) 182,0(18) ms β+ (99%) 59Cu 3/2−
β+, p (1%) 58Ni
60Zn[m 3] 30 30 59,941827(11) 2,38(5) perc β+ 60Cu 0+
61Zn 30 31 60,939511(17) 89,1(2) s β+ 61Cu 3/2−
61m1Zn 88,4(1) keV <430 ms 1/2−
61m2Zn 418,10(15) keV 140(70) ms 3/2−
61m3Zn 756,02(18) keV <130 ms 5/2−
62Zn 30 32 61,934330(11) 9,186(13) óra β+ 62Cu 0+
63Zn 30 33 62,9332116(17) 38,47(5) perc β+ 63Cu 3/2−
64Zn 30 34 63,9291422(7) Látszólag stabil[m 4] 0+ 0,48268(321)
65Zn 30 35 64,9292410(7) 243,66(9) nap β+ 65Cu 5/2−
65mZn 53,928(10) keV 1,6(6) µs (1/2)−
66Zn 30 36 65,9260334(10) Stabil 0+ 0,27975(77)
67Zn 30 37 66,9271273(10) Stabil 5/2− 0,04102(21)
68Zn 30 38 67,9248442(10) Stabil 0+ 0,19024(123)
69Zn 30 39 68,9265503(10) 56,4(9) perc β 69Ga 1/2−
69mZn 438,636(18) keV 13,76(2) óra IT (96,7%) 69Zn 9/2+
β (3,3%) 69Ga
70Zn 30 40 69,9253193(21) Látszólag stabil[m 5] 0+ 0,00631(9)
71Zn 30 41 70,927722(11) 2,45(10) perc β 71Ga 1/2−
71mZn 157,7(13) keV 3,96(5) óra β (99,95%) 71Ga 9/2+
IT (0,05%) 71Zn
72Zn 30 42 71,926858(7) 46,5(1) óra β 72Ga 0+
73Zn 30 43 72,92978(4) 23,5(10) s β 73Ga (1/2)−
73m1Zn 195,5(2) keV 13,0(2) ms (5/2+)
73m2Zn 237,6(20) keV 5,8(8) s β 73Ga (7/2+)
IT 73Zn
74Zn 30 44 73,92946(5) 95,6(12) s β 74Ga 0+
75Zn 30 45 74,93294(8) 10,2(2) s β 75Ga (7/2+)#
76Zn 30 46 75,93329(9) 5,7(3) s β 76Ga 0+
77Zn 30 47 76,93696(13) 2,08(5) s β 77Ga (7/2+)#
77mZn 772,39(12) keV 1,05(10) s IT (50%) 77Zn 1/2−#
β (50%) 77Ga
78Zn 30 48 77,93844(10) 1,47(15) s β 78Ga 0+
78mZn 2673(1) keV 319(9) ns (8+)
79Zn 30 49 78,94265(28)# 0,995(19) s β (98,7%) 79Ga (9/2+)
β, n (1,3%) 78Ga
80Zn 30 50 79,94434(18) 545(16) ms β (99%) 80Ga 0+
β, n (1%) 79Ga
81Zn 30 51 80,95048(32)# 290(50) ms β (92,5%) 81Ga 5/2+#
β, n (7,5%) 80Ga
82Zn 30 52 81,95442(54)# 100# ms [>300 ns] β 82Ga 0+
83Zn 30 53 82,96103(54)# 80# ms [>300 ns] 5/2+#
  1. Rövidítések:
    IT: Izomer átmenet
  2. A stabil izotópok félkövérrel vannak kiemelve
  3. A szilíciumégés végterméke, keletkezése endoterm folyamat és gyorsítja a csillag összeomlását
  4. A várakozások szerint β+β+ bomlással 64Ni-né alakul több mint 2,3·1018 év felezési idővel
  5. A várakozások szerint ββ bomlással 70Ge-né alakul több mint 1,3·1016 év felezési idővel

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A # jel a nem kizárólag kísérletekből, hanem részben szisztematikus trendekből származó értéket jelöl. A nem kellő megalapozottsággal asszignált spinek zárójelben szerepelnek.
  • A bizonytalanságokat rövid formában – a megfelelő utolsó számjegy után zárójelben – adjuk meg. A bizonytalanság értéke egy standard deviációnak felel meg, kivéve, ahol az izotóp-összetételt és standard atomtömeget a IUPAC nagyobb bizonytalansággal adja csak meg.
  • A nuklidok tömegének forrása a IUPAP Commission on Symbols, Units, Nomenclature, Atomic Masses and Fundamental Constants (SUNAMCO)
  • Az izotópok előfordulási gyakoriságának forrása a IUPAC Commission on Isotopic Abundances and Atomic Weights

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. (1972.) „The decay of 65Zn”. Zeitschrift für Physik 250, 395. o. DOI:10.1007/BF01379752.  
  2. Standard Atomic Weights Revised – IUPAC
  3. http://www.nucleonica.net/unc.aspx

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Isotopes of zinc című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A réz izotópjai A cink izotópjai A gallium izotópjai
Izotópok listája