A biotechnológia kronológiája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neferetiabet hercegnő sörös kancsója. Slab sztéle Régi Királyság, Neferetiabet (Kr.e 2590-2565) a lány sírja Gizaban, festett mészkő. Louvre, Franciaország.
Különböző formái a kenyérnek, beleértve a kenyér alakú állatokat. III. Ramszesz sírja a Királyok völgyében, 20. dinasztia.
Az első nyomtatott formában megjelent könyv az emberi genomról, amely, mint egy könyvsorozat, a "Medicine Now" szobában a Wellcome Collection-ben látható Londonban. A 3,4 milliárd egység DNS-kódot átírták a több mint száz kötetnyi, ezer oldalas könyvekbe, alig olvasható betűmérettel.

A biotechnológia kronológiája (angolul: timeline of biotechnology) az élőlények segítségével végzett technológiák történetének időbeli eseményeit írja le. Tágabb értelemben minden, az alap és alkalmazott biológiai tudományágban használatos technológiák történetének kronológiája. A biotechnológia meghatározása nehéz feladat[1]. Mind a mai napig, minden a biotechnológiával foglalkozó tanulmány azzal kezdi, hogy hosszú oldalakon keresztül definiálja és újradefiniálja magát. Számos definíció létezik, melyek közül egy sem vált mindenhol elfogadottá. A biotechnológia pragmatikusan két szinten definiálható. Mint tudomány- és alkalmazási terület.

A molekuláris biológia forradalmát tapasztalhatjuk napjainkban a számítástechnika és az elektronika mellett, amely a biotechnológiában csúcsosodik ki. E forradalom fő jellemzője a rohamosan gyarapodó ismeretek a molekuláris szintű biológiai folyamatok megértésében és a biológiai ismeretek alkalmazása az orvoslásban, az iparban és a mezőgazdaságban. A forradalom valójában a molekuláris genetikában zajlik, nem az egész molekuláris biológiában[2].

A transzlációs medicina és biotechnológia paradigmaváltást hozott az orvostudományban. Paradigmaváltás a gyógyításban, amely magában foglalja az ember biológiájának mélyebb megismerését és a gyógyítást is. A gyógyításban elsőként a molekuláris diagnosztikában várható áttörés, mely a különféle betegségek kimutatását és előrejelzését jelenti. A terápiában a személyre-szabott gyógyítás (personalized medicine: orvosi genomika, farmakogenomika, nutrigenomika) megteremtése az elérendő cél.

Történelem előtti idők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem tudni, hogy mikor kezdődött pontosan a biotechnológia, amelynek korai kezdeményei az élelmiszer- és egyéb emberi szükségletekre összpontosított.

Ókor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korai alkalmazások és spekulációk a Nílus mentén.

I. e. 7000 – 3000[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. e. 7000 - Kínaiak felfedezik az erjedés útján történő sörgyártást.
  • I. e. 6000 - joghurt és sajt készítése tejsavtermelő baktériumok segítségével különböző kultúrákban.
  • I. e. 3600 - Az asszíriai és babilóniai papok már mesterséges megporzást alkalmaztak, ami a következő mérföldkövet képviseli a biotechnológia történetében (első keresztezések)
  • I. e. 3500 - Az első fermentáló technológiát a sumer és babilóniai sörgyártásban alkalmazták először.
  • I. e. 3400 Az egyiptomi kenyér gyártástechnológiája élesztővel, a joghurtgyártás baktériumokkal, gyümölcslevek alkoholos erjesztéssel készültek. A sajtgyártás, bor-, sör- és ecetgyártás fermentációval valósult meg 5000 évvel ezelőtt[5].
  • i. e. 3150 k.- Az egyik egyiptomi első fáraó I. Scorpion sírjából származó korsó tartalmát elemezték Dr. McGovern és kollégái. Azt találták, hogy a maradék anyag egy már régen elpárologott folyadékból származik, amely tartalmazott kalcium-tartarátot, ami a szőlőből készült termékek biológiai markere. Miután megállapították, hogy a DNS-fragmens bor élesztőt jelzett azt bizonyítja, hogy a korsóban talált anyag szőlőtermék, azaz bor volt. A kutatók arra is találtak bizonyítékot egy fa gyanta révén a bort tartósították, amelynek antioxidáns hatása megakadályozta a további fermentációt, a bor ecetesedését[6].

I. e. 3000 - 0[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • I. e. 2500 - Sörkészítés és Söráldozat Nin-Harra istennőnek. Monument Blau, agyagtábla, Sumér Birodalom
  • I. e. 2000 - Borkészítés Asszíriában.
  • I. e. 500 - Az első antibiotikum: penészes szójatúrót használnak gyulladások, kelések :kezelésére Kínában.
  • I. e. 420 - Szókratész (470?–399) felveti a genetika első problémáját: Miért nem :hasonlítanak a fiúszülöttek mindenben apjukra?
  • I. e. 250 BCE - A görögök vetésforgót alkalmaznak maximális talaj termékenység elérésére.
  • I. e. 0 - Sörkészítés a keltáknál és a germánoknál is.

I. sz. - 0 – 476[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. sz. 100 körül - Az első inszekticid: porított krizantém (Kína). 3. század - Marcus Aurelius Probus: szőlőtelepítés Germániában.

Középkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biotechnológia szuper expressze a középkor sötétségében is tovább zakatol.

Újkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pasteur előtti korszak (1865 előtt)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Antonie van Leeuwenhoek a mikroszkóp felfedezője.

Az ősi kultúrák fejlesztése. Az ősi módszerek széles körben való elterjedése, különösen az erjedés felhasználása, a módszerek ipari termelésre való átállása.

  • 1590 Janssen: mikroszkóp feltalálása.
  • 1630 William Harvey megállapítja, hogy a növények és állatok egyaránt szexuálisan szaporodnak.
  • 1650 után - Mesterséges gombatenyésztés Franciaországban.
  • 1663 - Hooke: sejtek létezésének felfedezése.
  • 1673 - Anton van Leeuwenhoek a mikroszkóp
felfedezésével a biotechnológia hőskorának kezdetét jelentette: protozoák, baktériumok leírása, fermentáció, spermiumok felfedezése - szexuális szaporodás
  • 1700 - Camerarius, Rudolf Jakob (Camerer, 1665–1721) német botanikus bizonyítja, hogy a virágoknak is vannak szexuális szervecskéik.
  • 1761 - Kölreuter, Joseph Gottlieb (1733–1806) német botanikus leírja az első keresztezést különböző fajtájú növények között.
  • 1796 - Fehérjék terápiás felhasználásának első esete Edward Jenner (1749–1823) angol orvos nevéhez fűződik, aki "fehérje vakcinaként" tehénhimlőt használt a feketehimlő megelőzésére. Edward Jenner kifejleszti az első vakcinát a himlő ellen (vaccinus = tehénből eredő).
  • 1800-as évek - Sejt teória Schleiden, Schwann, majd Virchow
  • 1818 - Erxleben: fermentációs folyamatok felfedezése
  • 1828 - a karbamid szintézise
  • 1838 - Schleider–Schwann-sejtelmélet: „Every cell arises from a cell.”
  • 1850 - Semmelweis Ignác
  • 1857 - Pasteur: a fermentációért mikrobák, élesztők a felelősek; a tejsavas erjedés leírása.
  • 1858 - Traube feltételezi, hogy a fermentációt enzimek végzik.
  • 1859 - Darwin megjelenteti az „On the origin of species” c. munkáját.
  • 1863 - „pasztörizálás” L. Pasteurerjedés mikróbákkal
  • 1865 - Gregor Mendel

Pasteur-korszak (1865–1940)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emil von Behring (1854-1917), orvosi Nobel-díj a diftéria antitoxinjáért

Az élet és halál csodái egyre kisebbek és kisebbek.

  • Etanol, butanol, aceton, glicerin
  • Szerves savak (citromsav) stb.
  • Aerob szennyvíztisztítás
  • 1865 – 84 Luis Pasteur
  • 1873 - 95 - Robert Koch: baktériumtelepek növesztése agaron, számos baktérium leírása
  • 1876 - W. Kühneenzim, miozin, tripszin
  • 1879 - Hansen felfedezi az Acetobactereket
  • 1880 - legyengített kórokozókkal immunizálás
  • 1881 - Tejsav fermentációs előállítása.
  • 1882 - Robert Koch azonosítja a tbc-t okozó baktériumot.
  • 1884 - veszettségvakcina kidolgozása
  • 1885 - Mesterséges gomba termesztés az USA-ban.
  • 1890 - Szérum terápia a diftéria, (torokgyík) gyógyítására (Emil von Behring)
  • 1893 - Koch és Pasteur a fermentációs eljárást szabadalmaztatja.
  • 1897 - E. Büchner – sejtmentes ferment, megállapítja, hogy az élesztőben erjesztő enzimek vannak.
  • 1900 - Az első kommunális szennyvíztisztító telepek megépülnek Berlinben, Hamburgban, Münchenben Párizsban és egyebütt.
  • 1900 - A kromoszómaelmélet általánossá válik.
  • 1902 - Haberland: elsőként próbálkozott növények vegetatív sejtjeinek tenyésztésével táptalajon
  • 1902 - Az IMMUNOLÓGIA fogalom megjelenése.
  • 1906 - Paul Ehrlich: Salvarsan, az első kemoterapeutikum
  • 1908 - Calmette és Guerin: BCG-vakcina a tbc ellen (bevezetve: 1921).
  • 1910 - Thomas H. Morgan bizonyítja, hogy a gének a kromoszómákon lokalizálódnak.
  • 1913 - röntgen-krisztallográfia
  • 1915 - A pékélesztőgyártás ún. német eljárásának bevezetése.
  • 1914–16 - Pékélesztő és takarmányélesztő nagyvolumenű gyártása Delbrück, Hayduck és Hanneberg vezetésével.
  • 1916 - Weizmann eljárása az aceton-butanol fermentációra.
  • 1915 - Először találnak bakteriofágot, baktériumvírust.
  • 1915–16 - Szulfitos eljárás glicerinfermentációra.
  • 1919 - A BIOTECHNOLÓGIA szó először jelenik meg nyomtatásban: Ereky Károly magyar gépészmérnök tollából.
  • 1920-tól - Felületi citromsav fermentációja.
  • 1922 - Az első fehérjegyógyszerként az inzulint alkalmazták, ez az eljárás Banting és Best nevéhez fűződik.
  • 1928 - Alexander Flemming: penicillin felfedezése
  • 1937 - Mamoli és Vercellone felfedezik a mikrobiális transzformációk lehetőségét.
  • 1938 - Franciaországban elkezdik gyártani a B. thuringiensis toxin inszekticidet.
  • 1938 - A „molekuláris biológia” kifejezés megszületik.

Legújabb kor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az antibiotikum-korszak (1940–1952)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közeledés a DNS-hez.

  • Penicillin: süllyesztett fermentációs technológia; Antibiotikumok; Állati sejttenyésztés vírus elleni oltóanyagok stb.
  • Mikrobiális szteroidok transzformációja[7]
  • 1941 Beadle–Tatum: „egy gén egy enzim” elmélet.
  • 1941–44 - A penicillin ipari gyártása elkezdődik.
  • 1944 - Schatz és Waksman felfedezik a streptomicint. Sanger bevezeti a kromatográfiát az inzulin szekvenálására. Avery bizonyítja, hogy a DNS hordozza a genetikai információt, genetikai transzformáció – a transzformáló anyag a DNS.
  • 1946 - Tatum és Lederberg felfedezik a konjugációt.
  • 1946 - Hagyományosan az embergyógyászatban használható humán vagy állati eredetű fehérjéket természetes proteinforrásokból izolálták, bonyolult fehérjetisztítási eljárások során. Ilyen proteinforrásoknak számítanak az emberi vagy állati szövetek, mint például a vér is. A véralvadási rendellenességek kezeléséhez használatos vérfehérjéket (VIII és IX véralvadási faktorok), több más készítményhez hasonlóan, az 1946-ban kidolgozott Cohn-frakcionálással izolálták. Az ellenmérgek, antidotumok vagyis antiszérum készítéséhez először a mérget nyerik ki az állatokból, majd ezekkel a komplex fehérjekeverékekkel állatokat
  • 1948 - Duggar felfedezi a klórtetraciklint.
  • 1949 - Megindul a szubmerz ecetsav termelés. A B12 vitamin fermentációs előállításának kezdete. Ipari léptékű biotranszformációk kezdete.
  • 1950 - 53 - James Watson, Francis Crick és Wilkins: DNS szerkezet
  • 1951 - HeLa sejtek: Henrietta Lacks nevű beteg sejtjei, George Gey indította a kultúrát. Sejtek növelhetők és szaporíthatók in vitro kultúrában[8]
  • 1952 - Az agammaglobulinaemia (közönséges variabilis immundeficiencia) gyógyítása tisztított immunglobulin G-vel (ivIG, Humaglobin, stb.)
  • 1952 - L. Pauling – fehérjeszerkezet
  • 1952 - Rosalind Franklin 1952-ben a londoni King’s College-ban a „Photograph 51” néven ismert felvételt a DNS-ről, melynek alapján fény derült annak kettős hélix szerkezetére, amit a köznyelv kettős spirálnak hív.
  • 1952 - Erwin Chargraff 1. szabálya megjelenik, vagyis az adenin bázisok egyenlő számúak a timin bázisok számával és a guanin bázisok egyenlők a citozin bázisok számával.

Az antibiotikum utáni korszak (1953–1973)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A DNS kutatás táguló határai.

  • 1953 - F. Sanger – inzulin szekvencia
  • 1953 - a DNS, kettős spirál, létraszerkezet Watson és Crick felfedezése.
  • 1955 - Az állati szövet kémiailag definiált közegben szaporítható.
  • 1955–60 Szubmerz citromsav fermentáció
  • 1956 - Kornberg felfedezi a DNS polimeráz enzimet.
  • 1957 - Kinoshita és munkatársai: glutaminsav fermentáció
  • 1958 - 60 - J. Kendrew & M. Perutz – mioglobin és hemoglobin térszerkezet
  • 1959 - JACOB és MONOD: genetikai (génszintű) szabályozás felfedezése.
  • Aminosavak; Egysejt-fehérjék (SCP); Enzimek alkalmazása mosószerekben; Immobilizált enzimek és sejtek; Anareob szennyvíztisztítás (biogáz); Poliszacharidok mikrobiológiai előállítása (xanthán)
  • 1960 - Növények vegetatív mikroszaporítása.
  • 1961 - Nierenberg poly-U szintézise, UUU a Phe-t kódolja.
  • 1962 - Watson, Crick és Wilkins Nobel-díjat kapnak[9].
  • 1965 - Egér és emberi sejtet fuzionáltatnak.
  • 1966 - A genetikai kód megfejtése.
  • 1969 - Az első in vitro enzim szintézis
  • 1970 - Először izolálnak reverz transzkriptázt.
  • 1971 - Protoplasztból a növény regenerálható.
  • 1972 - Első sikeres DNS-klónozás.
  • 1973 - Rekombináns DNS-módszerek: „genetic engineering”[10]

Az új biotechnológiák korszaka (1973–1999)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biotechnológia érkezése.

  • 1973 - modern, orvosi biotechnológia kezdete: Stanley Cohen és Herbert Boyer rekombináns DNS-t illesztenek egy baktériumba, amely szaporítani, vagyis klónozni kezdi az idegen DNS-t. A génsebészet megkezdi működését. Rekombináns DNS technika (génsebészet): új kombinációjú öröklési anyag létrehozása oly módon, hogy vektorral DNS-szakaszt gazdasejtbe juttatnak, ahol az a gazdasejt DNS-éhez kapcsolódva többszöröződésre képes.
  • 1973 - Az első génklónozás
  • 1974 - Génsebészet
  • 1975 - Hibridóma-technológia: monoklonális ellenanyagok
  • 1975) - A monoklonális antitesttermelés elvének és gyakorlatának kidolgozása Köhler és Milstein nevéhez fűződik.
  • 1975 Moratórium Asilomarban az rDNS-kísérletekre. Első monoklonális AB (antitest) termelése.
  • 1976 Megalakul a GENENTECH, az első géntechnikai vállalat. Restrikciós enzimek felfedezése.
  • 1977 A Genentech bejelenti az első humán fehérje baktériummal történő előállítását: szomatosztatin.
  • 1978 Paradicsom és burgonya szomatikus hibridizációja (POMATO).
  • 1978 - A Genentech, amely egyike az első génsebészettel foglalkozó cégeknek, a rekombináns DNS technika segítségével emberi inzulin gyártásába kezdett
  • 1980 A Chakrabarty-eset: az USA megengedi genetikailag módosított létforma szabadalmaztatását: „superbug”: szénhidrogénfaló mikroba. „Anything under the sun that is made by the hand of man is patentable” (USA Suprem Court, 1980).
  • 1980 - Monoklonális diagnosztikai vizsgálatok
  • 1981 - Az első transzgénikus emlős (egér).
  • 1982 - Az első rDNS állati vakcina (kólibacilus elleni oltóanyag forgalmazásának engedélyezése)
  • 1982 - Az első rDNS gyógyszeripari termék (humán inzulin) forgalmazásának engedélyezése
  • 1983 - eredetű gén beépítése magasabb rendű növénybe
  • 1983 - Kary Mullis (CETUS) kifejleszti a PCR technikát.
  • 1985 - Az első engedély genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe kibocsátásra
  • 1986 - Az első egér-monoklonális antitestterápia kifejlesztése a transzplantációt követő rejekciós epizódok kezelésére (Muromonoab-OKT3)
  • 1988 - Az emberi géntérkép felderítését célul tűzik ki (NIH)
  • 1988 - Első alkalommal szabadalmaztatnak rák génjével fertőzött génmanipulált állatot (egeret)
  • 1989 - A biológiai helyreállításra terelődik a figyelem: a mikrobákkal feljavított műtrágyát sikeresen alkalmazzák az olajszennyeződés elleni küzdelemben
  • 1990 - Vírusnak ellenálló dohány kerül forgalomba (az első transzgénikus növény)
  • 1990 - Rekombináns renin, (sajtgyártásban felhasznált enzim) forgalmazása
  • 1990 - Génsebészetileg előállított bionövényvédő szerek nagy léptékű kipróbálása
  • 1990 - Első alkalommal engedélyezik az emberi génterápia klinikai alkalmazását
  • 1990 - A Humán genom projekt elindul(HUGO).
  • 1992 - Birkaklónozás: az állati sejt is totipotens.
  • 1996 - A teljes élesztőgenom ismert.
  • 1994 - Antitest-kimérák (Abciximab-ReoPro (Gp IIb-IIIa)
  • 1995 - az első teljes genomtérképet 1995-ben készítették el (egy baktériumra), de ma már több, mint 1500 faj genetikai térképe ismert
  • 1996 - USA: az első genetikailag módosított (GMO) kukorica és szójatermés
  • 1997 - Rituximab-Rituxan (CD20)
  • 1998 - Humanizált ellenanyagok (complementarity-determining region; CDR-grafted) mAb, Trastuzumab-Herceptin (Her2/Neu) és Infliximab-Remicade (TNFa)

A biotechnológia forradalma (2000 - )[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A biotechnológia forradalmasítja a tudományos életet.

  • 2002 - teljesen humán ellenanyagok (phage display–derived Adalimumb-Humira (TNFa)
  • 2000 - 2003 - HGP (F. Collins) & Celera (Venter) – humán genom
  • 2006 - transgenic mouse-derived Panitumumab-Vectibix (EGFR)
  • 2011-ben 29 gyógyszert gyártó cég érdekelt a monoklonális antitest-alapú terápiák területén, összesen 52 termékkel. Ezek indikációi több száz betegségre terjednek ki, és évente mintegy 40 milliárd US dolláros :forgalmat eredményeztek. A fenti, és hasonló más szerek kifejlesztésének sikere lehetővé tette, hogy korábban kezelhetetlen, vagy csak nem-specifikus módon kezelhető betegségek sikerrel befolyásolhatók, sőt egyes esetekben gyógyíthatók legyenek. Ezek a betegségek az :autoimmun-gyulladásos és a daganatos betegségcsoportokba tartoznak.
  • 2012 - Piacra került az első, növényekben készült gyógyszer. Az US FDA jóváhagyott egy genetikailag módosított növényi sejtben előállított gyógyszert. A hírt ünneplők között ott vannak a „biopharming” koncepcióját támogató tudósok is. Az Elelyso elnevezésű gyógyszer (taligluceráz alfa) enyhíti a Gaucher kórban szenvedő betegek tüneteit. Ez a ritka lizoszomális tárolási rendellenesség különféle problémákat okoz, a csontfertőzésektől kezdve a vérszegénységig. A Protalix Biotherapeutics izraeli biotechnológiai vállalat tudósai módszert dolgoztak ki a beteg emberekből hiányzó enzim sárgarépasejtekben való előállítására: az enzimet kódoló gént beültették a sárgarépasejtekbe. A klinikai vizsgálatok során megállapították, hogy az e forrásból származó enzimmel (taligluceráz alfa) kezelt betegek állapota legalább olyan jó, mint azoké, akik egy másik, a gyógyszerpiacon kapható enzimpótló készítményt, a Cerezyme-t kapják [11].
  • 2013 - Befejezett genom projektek - 725 eubaktérium, 38 archea, 20 protista, 47 gomba, 3 növény, 43 állat (17 emlős).
  • 2013 - Genomok információtartalma - ~25.000 gén 3200 Mbyte Homo sapiens

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye szöveg CBD . Cbd.int. Hozzáférés 2013/03/20.
  2. The state as a buyer of pharmaceutical products Prof. Dr. Peter MIHÁLYI Zagreb, 23 March, 2012
  3. A németországi Oberkassel környékén feltártak egy hozzávetőleg 33 ezer éves kutya állkapcsot, amely a legkorábbi ismert háziasított állat maradványa lehet, illetve Szibériában egy koponyát. A két lelet azt a feltételezést támasztja alá, hogy a domesztikáció egyszerre több helyen ment végbe
  4. Múlt-kor (magyar nyelven)
  5. ^ a b Prof. Dr. Láng István Országos Onkológiai Intézet 2011
  6. http://www.penn.museum/sites/biomoleculararchaeology/?p=42
  7. A biotechnológia fejlődésének „történelme” és hatásai Frigyesi Veronika - Nyeste László 2008. december LI . évfolyam 12. s zám
  8. Gyógyszerészi Biológia Sipos Katalin
  9. SEVELLA BÉLA BIOMÉRNÖKI MŰVELETEK ÉS FOLYAMATOK Egyetemi tananyag 2011 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék
  10. History of Biotechnology DuPont Biotechnology
  11. Nature News Blog, 2012. május 2. Amy Maxmen

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • THE CAMBRIDGE HISTORICAL DICTIONARY OF DISEASE KENNETH F. KIPLE © Cambridge University Press 2003
  • MEDICINE AND RELIGION c.1300 The Case of Arnau de Vilanova JOSEPH ZIEGLER CLARENDON PRESS • OXFORD 1998
  • The Discovery and Development of Healing Drugs Copyright © 2004 by Margery Facklam, Howard Facklam, and Facts On File
  • AN ENCYCLOPAED OF THE HISTORY OF TECHNOLOGY IAN McNEIL Taylor & Francis e-Library, 2002.
  • THE HISTORYOF SCIENCE AND TECHNOLOGY BRYAN BUNCH with ALEXANDER HELLEMANS HOUGHTON MIFFLIN COMPANY / BOSTON • NEW YORK / 2004
  • Encyclopedia of World History Copyright © 2008 by Marsha E. Ackermann, Michael J. Schroeder, Janice J. Terry, Jiu-Hwa Lo
  • A LITTLE HISTORY of THE WORLD E. H.GOMBRICH Line illustrations to the English edition © 2005 by Clifford Harper
  • Encyclopedia of Barbarian Europe Michael Frasseto Santa Barbara, California Denver, Colorado Oxford, England Copyright 2003
  • The Encyclopedia of World History Peter N. Stearns BOSTON: HOUGHTON MIFFLIN COMPANY, 2001 NEW YORK: BARTLEBY.COM, 2002
  • The New History of the World J.M. Roberts Copyright ©J. M. Roberts, 1976, 1980, 1983, 1987, 1988, 1992, 1997, 2002 Maps copyright © Helicon Publishing Ltd., 1992
  • Ratledge, C. and Kristiansen, B.: Basic Biotechnology, Cambridge University Press, 2001.
  • Poliana, J, MacCabe, A.P.: Industrial Enzymes, Springer Science+Business Media, 2006.
  • Demain, AL: Microbial biotechnology. Trends Biotech. 18, 26-31, 2000.
  • Demain, AL.: Small bugs, big business: The economic power of the microbe. Biotechnol. Adv. 18, 499-514., 2000.
  • Dudits D.,, Heszky L. Növényi biotechnológia és géntechnológia. Agroinform, Budapest, 2000.
  • Razdan M.K. Introduction to plant tissue culture. Science Publishers, Enfeld – Plymouth, 2003.
  • Bánfalvi G.: Molekuláris sejtbiológia 2. kiadás, Kossuth Kiadó 2005.
  • John R.W. Masters (editor): Animal cell culture. 3rd edition, Oxford University Press, 2000.
  • Friedman, Yali (2008). Building Biotechnology: Starting, Managing, and Understanding Biotechnology Companies. Washington, DC: Logos Press. ISBN 978-0-9734676-3-5.
  • Oliver, Richard W. The Coming Biotech Age. ISBN 0-07-135020-9.
  • Powell, Walter W.; White, Douglas R.; Koput, Kenneth W.; Owen-Smith, Jason (2005). "Network Dynamics and Field Evolution: The Growth of Interorganizational Collaboration in the Life Sciences". American Journal of Sociology 110 (4): 1132–1205. doi:10.1086/421508. Viviana Zelizer Best Paper in Economic Sociology Award (2005–2006), American Sociological Association.
  • Zaid, A; H.G. Hughes, E. Porceddu, F. Nicholas (2001). Glossary of Biotechnology for Food and Agriculture — A Revised and Augmented Edition of the Glossary of Biotechnology and Genetic Engineering. Available in English, French, Spanish, Chinese, Arabic, Russian, Polish, Serbian, Vietnamese and Kazakh. Rome: FAO. ISBN 92-5-104683-2.
  • Agricultural Biotechnology: An Economic Perspective by the USDA Economic Research Service. A 1994 publication from the Agricultural Economic Report.
  • Lodish et al.: Molecular Cell Biology „ 4th ed. Freeman; 1999, 5th ed. 2003
  • Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell „ 3d ed., GarlandScience; 1994, 4th ed. 2002
  • Stryer et al.: Biochemistry „ 5th ed. 2002); W.H Freeman ISBN 0-7167-4684-0

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez

http://bcs.whfreeman.com/lehninger/

  • Lehninger et al.: Principles of Biochemistry „ 4th ed (2005); W.H. Freeman ISBN 07167-4339-6
  • Garrett & Grisham: Biochemistry „ 2nd ed (1998); Saunders Coll. Publ.
  • Mathews et al.: Biochemistry „ 3rd ed (2000); Benjamin Cummings
  • Bálint Miklós: Molekuláris biológia I.-III. „ Műszaki kiadó (2000,2002)
  • http://biokemia.elte.hu/oktatas/biokemia.htm

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]