A XX-ak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A XX-ak csoportja, (Les XX),vagy Les Vingt belga alkotóművészeti csoport. Húsz belga képzőművész - festő, tervező, szobrász - alkotóközössége a 19. sz. végén. Alapítója, Octave Maus jogász, kiadó és befektető 1883-ban hozta létre a művészeti egyesülést, mely szabad alkotóteret és bemutatkozási lehetőséget adott a belga és külföldi kortárs művészeknek. A "Les Vingt" - ahogy magukat elnevezték- 1884 - 1893 között évente rendezett kiállítást saját, és húsz külföldi meghívott műveiből. A meghívottak között volt Camille Pissarro (1887, 1889, 1891), Claude Monet (1886, 1891), Paul Cézanne (1890) Vincent van Gogh (1890,1891), Henri de Toulouse-Lautrec, Stéphane Mallarmé. A bemutatott művek közt Csajkovszkij, Borogyin, Scserbacsov, Rimszkij-Korszakov és Kopjov (1891) darabok.

Az 1889-es Les XX kiállítás posztere

Szoros művészeti felfogás tapasztalható a csoport képzőművészetében, zenéjében és irodalmában.

Létrejötte[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A XX-ak bizonyos értelemben a L'Essor csoport hagyományait követte. James Ensor "Kagylóevő"-jét előbb az antwerpeni szalon, majd 1883-ban a L'Essor szalon is elutasította. Ez vezetett a XX-ak csoportjának megalakulásához. A XX-ak társaság 1893-ban átalakult és a "La Libre Esthétique" néven élt tovább.

Brüsszelben alapították 1883. október 28-án. Éves bemutatóit is itt tartotta 1884-től 1893-ig, általában január és március között. Elnöke vagy elnöksége nem volt. A csoportot 11 olyan művész alapította, amelyet a L'Essor szervezet és a hivatalos akadémiai Salon elutasított. A L'Essor szintén szembenállást képviselt a Salon-nal, de erősen bürokratikus húsz essoriánus alkotta a szabályozó testületet itt is. A XX-aknál Octave Maus jogász, újságíró, műkritikus látta el a titkári feladatokat, mely mentes volt a kellemetlen szabályoktól. Három tag végezte a kiállításszervezés feladatait, ezek személye rotációban váltakozott. A kiállítás alatt előadásokat, beszélgetéseket, koncerteket is tartottak.

Octave Maus, Edmond Picard és Emile Verhaeren, belga költő jelentette a vezető erőt "L'Art Moderne" c. társ-folyóiratukban.

Kiállítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megrendezett éves kiállítások 1884 és 1893 között

1884 - az első éves kiállítást a brüsszeli Szépművészeti Palotában tartották február 2-án. Auguste Rodin, James Abbott, McNeill Whistler és Max Liebermann is kiállított. Catulle Mendés Richard Wagnerről tartott beszélgetést.

1885 - Xavier Mellery és Jan Toorop kiállítása

1886-Kiállítók: Pierre-Auguste Renoir, Odilon Redon és Claude Monet. Beleértve a "Le pont d'Argenteuil", és a "La manne-porte d'Etretat" c. képet.

Koncert: César Franck hegedűszonátájának bemutatója.

1887 - kiállítók: Walter Sickert, Camille Pissarro, Berthe Morisot és Georges Seurat, stb. A megnyitón Seurat és Paul Signac volt jelen. A fő attrakció Seurat "Vasárnap délután a La Grande Jatte szigeten" c. vászna volt. Júliusban Amszterdamban állítottak ki.

1888 - kiállítók: Albert Dubois-Pillet, Henri de Toulouse-Lautrec, Henri-Edmond Cross, James Abbott McNeill Whistler, Paul Signac és Odilon Redon stb. Vincent dIndy "Hegyi költemény"-ének bemutatója. Auguste Villiers de l'Isle-Adam volt a meghívott írók egyike.

1889 - kiállítók: Camille Pissarro, Maximilien Luce, Henri-Edmond Cross, Gustave Caillebotte, Paul Cézanne, Albert Dubois-Pillet, Paul Gauguin és Georges Seurat. Gauguen mesterműve, a "Vízió mise után" c. kép is látható.

Koncertek: 1. - César Franck, Pierre de Bréville, Ernest Chausson, Gabriel Fauré és Julien Tiersot darabjai voltak hallhatók az Ysaye kvartett előadásában. 2. - Gabriel Fauré köré összpontosult, további dIndy, Carles Bordes és Henri Duparc művekkel. Júliusban kiállítás Amszterdamban.

1890- kiállítók: Odilion Redon, Paul Cézanne, Paul Signac, Henri de Toulouse-Lautrec, Alfred Sisley, Paul Gauguin, Vincent van Gogh, stb.

Koncertek: 1. - belga zeneszerzők a középpontban mint Auguste Dupont, Léon Soubre, Joseph Jacob, Paul Gilson és Gustave Huberti. 2., 3. - francia zeneszerzők köré összpontosult Fauré, Franck d'Indy és Castillon. Utóbbin Vincent d'Indy adta elő "Symphonie Cévenole"-ját. További zeneszerzők: Fauré, Franck, Bréville, Bordes, Chausson, Albéric Magnard, és Paul Vidal. Stéphane Mallarmé előadást tartott Auguste Villiers de l'Isle-Adam-ról, Edmond Picard beszélgetést vezetett Maurice Maeterlinckről, Émile Verhaerenről és Charles Van Lerberghe-ről.

1891- Kiállítók: Georges Seurat, Camille Pissarro, Alfred Sisley és Jules Chéret. A dekoratív művészet első kiállítása poszterek és könyvillusztrációk formájában Walter Cranetől és Alfred William Finch első kerámia próbálkozásai, Paul Gauguin három vázája és szobra. Retrospektív Van Gogh-nak. A katalógusborítót George Lemmen tervezte.

Koncertek: 1. - César Franck emlékkoncert. 2. - Vincent d'Indy új művei, valamint Franck követők sarabjai - Bordes, Duparc, Béville, Chausson, Tiersot, Vidal és Camille Benoit. Fauré és Emmanuel Chabrier művek is szerepeltek. 3. - orosz szerzőkre összpontosult. Csajkovszkij, Borodin, Scserbacsov, Rimszkij-Korszakov és Kopjov művek voltak hallhatók.

1892- kiállítók: Auguste Delaherche kerámiákat, Henry Van de Velde himzésterveket. A meghívott művészek között volt Maximilien Luce, Léo Gausson és Mary Cassatt. Georges Seurat retrospektívet rendeztek 18 festménnyel, beleértve a "Cirkusz"-t és a "Parádé"-t.

Koncertek: 1. - Paul Gilson "Tenger" c. darabjának első verzióját, Guillaume Lekeu Andromédáját, valamint Rimszkij-Korszakov, Alekszander Glazulov és Franz Servais darabokat adtak elő. 2. - Alexis de Castillon, César Franck, Charles Bordes, Louis de Serres és Emmanuel Chabrier művek. 3. - d'Indy D-dúr szvitje és Ernest Chausson koncertje csendült fel. További zenék Faurétól, Bordestól, Camille Chevillardtól és Albéric Magnardtól.

1893 - Kiállítók: még több tervezés - Alfred William Finch asztalt, Henry van de Velde drapériát, Alexandre Charpentier darabokat. Paul Verlaine vitatta meg a kortárs költészetet.

Koncertek: 1. - César Franck művek, Ernest Chausson "Poéme de l'amour et la mer"-jének bemutatója 2. - d'Indy, Castillon, Fauré, Chabrier és Bréville darabokat adtak elő. 3. - Charles Smulders, Paul Gilson, Dorsan van Reysschoot és Alexis de Castillon szerzeményeket mutatott be.

Tagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tizenegy alapító tag

Vízió mise után. Jákob harca az angyallal, 1888

Kilenc meghívott tag

Tizenkettő későbbiekben meghívott tag


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Masterpieces nevű ref-eknek
  2. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Neo nevű ref-eknek
  3. ^ a b c State, Paul F.. Historical dictionary of Brussels. Scarecrow Press, 409. o (2004. április 10.). ISBN 9780810850750. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  4. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Velde nevű ref-eknek
  5. ^ a b Gaze, Delia. Dictionary of women artists, Volume 1. Taylor & Francis, 1512. o (1997. április 10.). ISBN 9781884964213. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  6. James, Kathleen. Bauhaus culture: from Weimar to the Cold War. University of Minnesota Press, 246. o (2006. április 10.). ISBN 9780816646883. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 
  7. Frijhoff, Willem, Spies. Dutch Culture in a European Perspective, Marijke, Van Gorcum, 598. o (2004. április 10.). ISBN 9789023239659. Hozzáférés ideje: 2009. december 22. 

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Octave Maus: L’Espagne des artistes (Brussels, 1887).
  • Octave Maus: Souvenirs d’un Wagnériste: Le Théâtre de Bayreuth (Brussels, 1888).
  • Octave Maus: Les Préludes: Impressions d’adolescence (Brussels, 1921).
  • Madeleine Octave Maus: Trente années de l'lutte pour l'art, Librairie L'Oiseau bleau, Bruxelles 1926; reprinted by Éditions Lebeer Hossmann, Bruxelles 1980

másodlagos források

  • Autour de 1900: L'Art Belge (1884-1918). London: The Arts Council, 1965.
  • BLOCK Jane, Les XX and Belgian Avant-Gardism 1868-1894, Studies in Fine Arts: The Avant garde, Ann Arbor: UMI Research press, 1984.
  • Les XX, Bruxelles. Catalogue des dix expositions annuelles, Brussels: Centre international pour l'étude de XIXe siècle, 1981.
  • STEVENS Mary Anne & HOOZEE Robert (eds.), Impressionism to Symbolism: The Belgian Avant-Garde 1880-1900, exhib. cat. London: Royal Academy of Arts, London 7 July - 2 October 1994.

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A XX-ak témájú médiaállományokat.