A Német Lovagrend háborúi

A Német Lovagrend háborúi 0 Német Lovagrend 1226-os lengyelországi letelepedése és az 1466-os második thorni béke között majdnem állandó háborúkban állt. 1233–83 között a történeti Poroszországot, 1237–90 között Livóniát igázta le, majd egy sor háborút vívott a szomszédos országok ellen, kiváltképp a Lengyel Királyság és Litvánia ellen.

A Teuton lovagrend fő háborúi

Az ún. Északi keresztes-hadjáratok a Baltikumban, a 13. században

• Poroszországi német keresztes hadjárat – II. Frigyes német-római császár hadjárata a poroszok ellen, amelyben a lovagrend is részt vett.
• Pomezániai keresztes-hadjárat (1233–35) – A Német lovagrend első hadjárata a poroszok ellen, amely már komoly sikerrel fejeződött be.
• Pogezániai keresztes-hadjárat (1235–37) – E újabb sikeres hadjárattal megtörténik Elbing megalapítása, Hermann von Balk későbbi livóniai landmeister révén.
• Warmiai-Natangeni keresztes-hadjárat, 1237–39 – Ezzel a hadjárattal újabb két területtel bővül a rend területe, de ez a poroszok számára sok volt, s még négy év sem adatik meg, hogy az újonnan meghódított törzsi területeken kirobbanjon egy nagy felkelés.
• Novgorodi-lovagrendi háború (1240–42) – Livónia meghódítása után a német lovagrend merész vállakozásba kezdett azzal, hogy elindult Északnyugat-Oroszország leigázására, de az oroszok a Csúd-tavon vívott döntő csatában leverték őket (1242).
• Első porosz felkelés – Az oroszok német lovagrendre mért veresége felbuzdította az alávetett poroszokat, akik a kelet-pomerániai (Pomerelleni hercegség) támogatással, majdnem sikerült elűzniük a lovagrendet, de külföldi támogatás megmentette a kereszteseket az összeomlástól. A háború eléggé súlyos vérveszteséget okozott a balti porosz népnek.
• Kúrsföldi keresztes-hadjárat (1242–45) – A porosz felkeléssel egyidőben indítottak a kardtestvérek és német lovagok keresztes-hadjáratot Kúrföld még szabad nyugati részébe, de a teljes országrészt csak 1269-re tudják meghódítani.
• Sambiai keresztes-hadjárat (1255) (Sambia ellen (1255)) – II. Ottokár cseh király vezetette német-cseh keresztes hadak elfoglalják Samland (Sambia) porosz tartományt. Ekkor alapítottak egy új várost a Balti-tenger partján, amely nevét II. Ottokár cseh király tiszteletére kapta. A város neve – Königsberg.
• Nadrauiai-Natangiai keresztes-hadjárat (1255–59) – A hadjárattal Natangent ismét meghódították a lovagok.
• Livóniai népek nagy felkelése – A litvánok Livónia elleni 1259-es támadásukkal a lettekkel és a kúrokkal nagy vereséget mértek a rendre a durbeni csatában, amelynek nyomán az összes livóniai nemzetiség fellázadt a Német lovagrend és a Kardtestvérek rendje ellen.
• Második porosz felkelés – A durbeni vereség nyomán öt porosz törzs szövetségre lépett, s később más törzsek is csatlakoztak hozzájuk. Bár számos ütközetben győztek de veszteségeik akkorák voltak, hogy rövidesen egyre jobban alulmaradtak a lovagrenddel szemben, akinek bőven volt a katonasága a Német birodalom területéről rendszeresen érkező keresztesek révén.
• Sudauiai keresztes-hadjárat (1277–83) – Ezzel az utolsó régió leigázásval véget ért Poroszország leigázása.
• 1295-ös porosz felkelés – A poroszok (pontosabban a sambiai és natangeni poroszok) utolsó nagy megmozdulása a Német Lovagrend ellen.

Háborúk Lengyelország, Litvánia és egyéb államok ellen:

• Litvániai teuton keresztes-hadjáratok – A Német Lovagrend a pogány Litvánia ellen vezérelt háborúi 1303-tól 1385-ig.
• Lengyel–lovagrendi háború (1309) – Ebben a háborúban foglalja el a lengyelektől a rend Danzig városát és Pomerellent.
• Lengyel–lovagrendi háború (1326–30) – A konfliktusban 5 alkalommal magyar segédhadak segítették a német lovagrend elleni harcban a lengyeleket.
• Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) – Az 1309–30-as évek hadakozásai közül ez a német lovagrend Lengyelország elleni legnagyobb támadása.
• Nagy észt felkelés – A teuton-kardtestvér rendek a dánoknak nyújtottak segítséget 1345-ben az észtek és a tallinniak felkelésének leverésére.
• Litván–tatár háború (1398–99) – A lovagrend és Witold litván nagyfejedelem Timur Kutlug kán ellen indított támadása Tokmatis kán megsegítésére.
• Lengyel–litván–lovagrendi háború (1401–04) – A Német Lovagrend elfordul Witoldtól és másik ellenfelét Švitrigailát támogatva kezd háborúba Lengyelország-Litvánia ellen. A rend megszerzi Szamogitiát 1404-ben.
• Lengyel–litván–lovagrendi háború (1409–11) – Lengyelország-Litvánia és a Német lovagrend döntő háborúja, amelynek legfőbb epizódja a legendás grünwaldi csata, s ezzel megtörik a rend hatalma.
• Lengyel–litván–lovagrendi háború (1414) – A rend a még 1411-ben elvesztett Szamogitia visszavételéért folytatott támadása.
• Lengyel–litván–lovagrendi háború (1422) – A rend második kudarcba fulladt Szamogitiáért folytatott támadása.
• Lengyel–lovagrendi háború (1431–32) – A német lovagrend egy újabb próbálkozása hatalma visszaszerzésére.
• Huszita háborúk (1433) – A táboriták és a lengyelek betörnek a teuton Pomerániába és Konitz vidékére.
• Lengyel–lovagrendi háború (1435) – A Német lovagrend ismételten kísérletezett egy támadással Lengyelország ellen, de Jagelló Ulászló súlyos vereséget mért a lovagokra.
• Tizenhárom éves háború – A lovagrend Lengyelország elleni vesztes háborújával ezzel végleg vesztett.
• Lengyel–lovagrendi háború (1519–21) – Brandenburgi Albert nagymester egyszerű lázadása volt ez, amelynek végkimenetele a Rendi Állam 1526-os végleges megszűnése, amellyel a nagyhírű Német lovagrend napja örökre leáldozott.

Forrás

• Weiszhár Attila-Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona