A Német-római Birodalom államai
Az alábbiakban a Német-római Birodalom államai állnak sorrendben. A táblázat tartalmazza az összes olyan államalakulatot, amely a császárság területén valaha létezett. Az alábbiakban valószínűleg nem a teljes lista szerepel, hiszen azt a közel ezeréves történelemmel rendelkező birodalom esetében szinte lehetetlen felsorolni. Az alábbiakban mégis a lehető legpontosabb lista látható.
A lista főként a császár közvetlen hűbérbirtokaiból tevődött össze, de vannak kivételek is.
Jelmagyarázat[szerkesztés]
A következő tábla rövidítéseket tartalmaz, amelyek a Körzet illetve a Ház oszlopok rövidítéseit magyarázzák.
- A körzetek az 1512-ben véglegesen kialakított császári körzetekre utalnak.
- A ház az adott államalakulat vezetőjének a Reichstagban betöltött méltóságát jelzi.
| Körzetek | Ház | ||
|---|---|---|---|
| AU | Ausztriai körzet | VT | Választófejedelmek Tanácsa |
| BAJ | Bajor körzet | KL | A Hercegek Házának klerikus része (egyéni szavazati jog) |
| BURG | Burgundiai körzet | VI | A Hercegek Házának világi része (egyéni szavazati jog) |
| RAJN | Rajna-vidéki körzet | RF | Rajna-vidéki főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
| FRANK | Frankóniai körzet | SF | Svábföldi főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
| ARV | Alsó-Rajna és vesztfáliai körzet | FG | Frankóniai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
| ASz | Alsó-szászországi körzet | SG | Svábföldi grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
| FR | Felső-rajnai körzet | VG | Vesztfáliai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
| FSz | Felső-szászországi körzet | WG | Wetteraui grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat) |
| SVÁB | Sváb körzet | RV | Rajna-vidéki szabad császári városok |
| Nincs | Azon államok, amelyek nem tartoznak körzetekhez | SV | Svábföldi szabad császári városok |
Tartalom[szerkesztés]
A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs
A[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|---|
| Aach | Uradalom | ||||
| Aachen | Császári Város | ARV | RV | 1306 | 1801-ben Franciaországhoz csatolták |
| Aalen | Császári Város | SVÁB | SV | 1360 körül | 1803-ban a Württembergi Hercegséghez csatolták |
| Aalst (Flandria császári része) | Grófság | 1056/1059-től császári hűbérbirtok | |||
| Aarberg | Grófság | ||||
| Abensberg | Grófság | ||||
| Adendorf | 1711-től grófság Eredetileg uradalom volt; 1653-ban emelték bárói rangra |
1554 PSaffig-Olbrückről vált le |
1806-ban hercegi rangra emelték, Leyeni Hercegség néven | ||
| Ahr | Grófság | nincs | 1107 | 1210-ben a Nürburgi Grófság elfoglalta | |
| Aichen | Uradalom | 1323 A Hohenrechbergi Uradalomról vált le |
Többször felosztották; 1738-ban a fennmaradt részeket az Ostenbergi Uradalom annektálta | ||
| Albeck | Uradalom | nincs | 1383-ban Ulmhoz csatolták | ||
| Aletzheim | Grófság | 1439 A Pappenheimi Uradalomról vált le |
1697-ben a Pappenheimi Grófság annektálta | ||
| Allersberg | Uradalom | nincs | 1343 A Wolfsteini Uradalomról vált le |
1474-ben a Sulzburgi Uradalom elfoglalta | |
| Alpheim | Grófság | 1465 A Neuenahri Grófságról vált le |
1589-ben a Moersi Grófsághoz csatolták | ||
| Alt-Bruchhausen | Grófság | nincs | 1234 A Bruchhauseni Grófságból vált ki |
1338-ban annektálta a Hoyai Grófság | |
| Alt-Eberstein | Grófság | nincs | 1207 Usgauról vált le |
A Neu-Ebersteini Grófság foglalta el 1283ban | |
| Alt-Katzenelnbogen | Grófság | nincs | 1245 A Katzenelnbogeni Tartománygrófságról vált le |
1403-ban a Neu-Katzenelnbogeni Grófság része lett | |
| Altena | Grófság | nincs | 10. század | 1160-ban a Bergi Grófsággal egybeolvadva alkotta Altona-Berget; 1180-ban ismét Altona néven élt tovább majd 1249-ben a Marki Grófsággal olvadt össze | |
| Altena-Berg | Grófság | nincs | 1160 Altena és a Bergi Grófság összeolvadásából alakult meg |
1180-ban Altena néven vált ismertté | |
| Altensteig | Uradalom | ||||
| Andechs | Grófság | ||||
| Andelfingen | Uradalom | ||||
| Anhalt | 1218-tól hercegség 1212-től grófság volt |
FSz | VI | 1173 A Szász Hercegségről vált le |
1252-ben három hercegségre esett szét: Anhalt-Ascherslebenre, Anhalt-Bernburgra és Anhalt-Zerbstre; 1570-ben újraegyesült; 1603-ban végül öt hercegségre bomlott: Anhalt-Bernburgra, Anhalt-Dessaura, Anhalt-Köthenre, Anhalt-Plötzkaura és Anhalt-Zerbstre |
| Anhalt-Aschersleben | Hercegség | FSz | VI | 1252 Az Anhlati Hercegség felbomlásakor alakult meg |
1322-ben a Halberstadti Püspökség annektálta |
| Anhalt-Bernburg | Hercegség | FSz | VI | 1252 Az Anhalti Hercegség felbomlásakor alakult meg |
1468-ban Anhalt-Zerbst foglalta el; 1603-ban újraalakult, amikor az Anhalti Hercegséget ismét felosztották |
| Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym | Hercegség | FSz | VI | 1727 A Holzapfeli Grófság és az Anhalt-Zeitz-Hoymi Hercegség összeolvadásából alakult meg |
|
| Anhalt-Dessau | Hercegség | FSz | VI | 1396 Az Anhalt-Zerbsti Hercegség felosztásakor alakult meg |
1561-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség elfoglalta; 1603-ban az Anhalti Hercegség felosztásakor újraalakult |
| Anhalt-Dornburg | Hercegség | FSz | VI | 1667 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le |
1742-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta |
| Anhalt-Harzgerode | Hercegség | FSz | VI | 1635 Az Anhalt-Bernburgi Hercegségről vált le |
1709-ben az Anhalt-Bernburgi Hercegség elfoglalta |
| Anhalt-Köthen | Hercegség | FSz | VI | 1396 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le |
1552-ben az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta; 1603-ban Anhalt feloisztásakor újraalakult |
| Anhalt-Mühlingen | Hercegség | FSz | VI | 1667 Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le |
1714-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta |
| Anhalt-Pless | Hercegség | FSz | VI | 1755 Az Anhalt-Kötheni Hercegségről vált le |
|
| Anhalt-Plötzkau | Hercegség | FSz | VI | 1544 Az Anhalt-Dessaui Hercegségről vált le |
1553-ban az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta; 1603-ban Anhalt felosztásánál újraalakult; 1665-ben az Anhalt-Kötheni Hercegség része lett |
| Anhalt-Zeitz-Hoym | Hercegség | FSz | VI | 1718 Az Anhalt-Bernburgi Hercegségből vált ki |
1727-ben a Holzapfeli Grófsággal egybeolvadva alkotta meg az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoymi Hercegséget |
| Anhalt-Zerbst | Hercegség | FSz | VI | 1252 Az Anhalti Hercegségről vált le |
1396-ban felbomlott azAnhalt-Dessaui és az Anhalt-Kötheni Hercegségre; 1544-ben újraalakult az Anhalt-Dessaui Hercegség felosztásánál; 1796-ban az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta |
| Anholt | Uradalom | ARV | |||
| Ansbach - lásd "Brandenburg-Ansbach" |
|||||
| Antwerpen | Őrgrófság | BURG | |||
| Appenzell | Császári völgység | 1507-ben vált le a Sankt Galleni Apátságról | 1597-ben Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden részekre bomlott | ||
| Appenzell Ausserrhoden | Császári völgység | 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg | 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból | ||
| Appenzell Innerrhoden | Császári Völgység | 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg | 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból | ||
| Arenberg | 1644-től hercegség Eredetileg grófság; 1576-ban emelték herceg-grófi rangra |
RAJN | VI | 1177 körül | |
| Arlon | Grófság | nem volt | 950 | 1221-ben a Limburgi Hercegség része lett | |
| Arnsberg | Grófság | ||||
| Artois | Grófság | BURG | |||
| Aschaffenburg | Hercegség | 1803 | |||
| Auersperg | 1653-tól hercegség Előtte grófság |
SVÁB | SV | ||
| Auersperg-Schönfeldscher | Hercegség | 1795 Az Auerspergi Hercegség felbomlásából alakult |
|||
| Auersperg-Zweig | Hercegség | 1795 Az Auerspergi Hercegség felbomlásakor alakult |
|||
| Augsburg | Püspökség | SVÁB | KL | 888 körül | 1803-ban Bajorország annektálta |
| Augsburg | Császári város | SVÁB | SV | 1276 | 1806-ban Bajorország elfoglalta |
| Ausztria | A 15. századtól főhercegség Eredetileg őrgrófság; 1155-ben emelték hercegi rangra |
AU | VI | 960 |
B[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Baar | Tartománygrófság | SVÁB | |||
| Babenhausen-Mindelheim-Cellmünz | Uradalom | 1432-ben alakult Staufeneck-Babenhausen felosztásakor | 1487-ben Frundsburg és Kronburg között lett felosztva | ||
| Baden | 1112-től őrgrófság, és 1803-tól választófejedelemség | SVÁB | VI | 960 körül | 1190-ben Baden-Baden és Baden-Hachberg részekre lett felosztva 1771-ben újraalakult |
| Baden-Baden | Őrgrófság | SVÁB | VI | 1190-ben alakult Baden felosztásakor | 1335-ben Baden-Eberstein és Baden-Pforzheim között lett felosztva |
| Baden-Baden | Őrgrófság | SVÁB | VI | 1348-ban Baden-Pforzheim felosztásakor alakult meg | 1771-ben Baden-Durlachra szállt örökség révén |
| Baden-Durlach | Őrgrófság | SVÁB | VI | 1515-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult meg | 1771-ben a Baden-Badeni vonal örökölte |
| Baden-Eberstein | Őrgrófság | 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult | 1353-ban Baden-Pforzheim annektálta | ||
| Baden-Hochberg | Őrgrófság | SVÁB | 1190-ben Baden felbomlásakor alakult | 1415-ben Baden-Baden annektálta | |
| Baden-Pforzheim | Őrgrófság | 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult | 1361-ben Baden-Baden elfoglalta | ||
| Baden-Rodemachern | Őrgrófság | 1537-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult | 1666-ban Baden-Baden annektálta | ||
| Badenweiler | Uradalom | ||||
| Baindt | Apátság | SVÁB | |||
| Bajor-Ingolstadt | Hercegség | 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásával | 1445-ben Bajorország-München annektálta | ||
| Bajor-Landshut | Hercegség | 1353-ban alakult meg Alsó-Bajorország felbomlásakor | 1503-ban Bajorország-München annektálta | ||
| Bajorország | Hercegség, és 1623-tól választófejedelemség | BAJ | VT | 6. század | |
| Bajorország-München | Hercegség | 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásakor | 1505-ben nevét Bajor Hercegségre változtatta | ||
| Bajorország-Naumburg | Uradalom | 1316-ban Querfurt felbomlásakor alakult meg | 1496-ban Mansfeld elfoglalta | ||
| Bajor-Straubing | Hercegség | 1353-ban Alsó-Bajorország felbomlásakor alakult meg | 1425-ben Bajor-Ingolstadt, Bajor-Landshut és Bajorország-München között lett felosztva | ||
| Bamberg | Püspökség | FRANK | KL | 1007 | 1802-ben Bajorország annektálta |
| Bar | Hercegség Eredetileg grófság |
FR | 1508-ban Lotaringia örökölte | ||
| Barby | Grófság | FSz | 1497 | Többször felbomlott Végül a részeket Anhalt, Brandenburg és Szászország annektálta | |
| Bassenheim | Uradalom | ||||
| Bayreuth - lásd "Brandenburg-Bayreuth" |
|||||
| Bázel | Püspökség | FR | KL | 999 | 1579-ben csatlakozott a Svájci Konföderáció szövetségéhez |
| Bázel | Szabad város | nincs | 1501-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz | ||
| Bedburg | Grófság | 1465-ben Neuenahr felosztásakor alakult meg | 1519-ben Mörs annektálta | ||
| Beichlingen | Uradalom | 1144 | Többször felosztották. 1567-ben Gleichen része lett | ||
| Beilstein | Uradalom | ||||
| Belfort | Törvényi hatókör | ||||
| Benevento | Hercegség | 6. század | 1053-ban a pápai állam része lett | ||
| Bentheim | Grófság | ARV | VG | 1050 | 1277-ben Bentheim-Tecklenburg és Bentheim-Bentheim részekre bomlott |
| Bentheim-Bentheim | Grófság | ||||
| Bentheim-Steinfurt | Grófság | ARV | VG | 1454 A Bentheim-Bentheimi Grófságról szakadt el |
1806-ban Poroszország annektálta |
| Bentheim-Tecklenburg | Grófság | ||||
| Berchtesgaden | Polgármesterség | BAJ | 1491 | 1803-ban Salzburg része lett 1805-ben Ausztria foglalta el | |
| Berg | 1380-tól hercegség Eredetileg grófság |
ARV | VI | 1093 | 1614 Pfalz-Neuburg része |
| Bern | Császári város | 1218-ban vált le Zähringenről | 1353-ban Svájc egyik kantonja lett; 1648-ban levált a birodalomról | ||
| Besançon | Érsekség | KL | 1792-ben Franciaország annektálta | ||
| Besançon | Császári város | BURG | 1648-ban a Burgundiai Grófság foglalta el | ||
| Biberach an der Riss | Császári város | SVÁB | SV | 1180 | 1803-ban Württemberg része lett |
| Billungenmark | Őrgrófság | 928 | 983-ban a Bodrich család hódította meg | ||
| Bilstein | Grófság | 1073 | 1303-ban Hessen annektálta | ||
| Bitburg | Apátság | ||||
| Blamont | Uradalom | ||||
| Blankenburg | Hercegség | ASz | 1082 körül | 1368-ban Regenstein birtoka lett | |
| Blankenheim | Grófság | 1149-ben Blankenheim-Schleiden felosztásakor alakult meg | 1803-ban Franciaország része lett | ||
| Blankenheim és Gerolstein | Grófság | ARV | 1488-ban alakult meg Blankenheim felosztásakor | 1533-ban Blankenheim és Gerolstein valamint Bettingen részekre bomlott | |
| Blankenheim-Schleiden | Uradalom | 1115 körül | 1149-ben alakult meg Blankenheim és Schleiden felbomlásakor | ||
| Blumenegg | Uradalom | ||||
| Bonndorf | Grófság | SVÁB | |||
| Bopfingen | Császári város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Württemberg annektálta |
| Boroszló | Püspökség | ||||
| Boroszló | Hercegség | ||||
| Bouillon | Grófság | 959; 1496; 1559 | 1095-ben és 1522-ben Liége elfoglalta. 1552-ben, majd 1676-ban Franciaország annektálta | ||
| Brabant | 1085/1086-tól tartománygrófsága, 1183/1184-től hercegség | BURG | VI | 1430-ban a Burgundiai Hercegséghez került | |
| Brandenburg | Őrgrófság, és 1355-től választófejedelemség | FSz | VT | 1157 Eredetileg Nordmark néven alakult meg |
|
| Brandenburg | Püspökség | FSz | KL | 949 | 1569-ben Brandenburg foglalta el |
| Brandenburg-Ansbach | Őrgrófság | FRANK | VI | 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor | 1791-ben Brandenburghoz került |
| Brandenburg-Bayreuth | Őrgrófság | FRANK | VI | 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor | 1769-ben Brandenburg-Ansbach része lett |
| Brandenburg-Kulmbach | Őrgrófság | 1655-ben Brandenburg-Bayreuth felbomlásakor alakult meg | 1726-ban Brandenburg-Bayreuth annektálta | ||
| Brakel | Császári város | ARV | RV | A Paderborni Püspökség birtoka lett | |
| Brauneck | Grófság | 1230-ban jött létre Hohenlohe felbomlásakor | Többször is felbomlott. Végül 1448-ban Hohenlohe elfoglalta | ||
| Bregenz | Grófság | SVÁB | SV | 950 | 1180-ban Tübingen majd Montfort foglalta el 1458-ban Ausztria része lett 1782-ben Bajorország annektálta |
| Brehna | Grófság | ||||
| Breisgau | Grófság | nincs | SV | 771 | 1077-ben Zähringen annektálta |
| Breisgau | Hercegség | AU | SV | 1801 | 1803-ban újraalakult Breisgau-Modena néven |
| Breisgau-Modena | Hercegség | AU | SV | 1803 | 1805-ben Baden és Württemberg között lett felosztva |
| Breiteneck | Uradalom | BAJ | |||
| Bréma | Érsekség | ASz | KL | 787 | 1648-ban Svédország birtoka lett, hercegséggé tették meg |
| Bréma | Hercegség | ASz | 1648 A Brémai Érsekség világiasított változata |
Eredetileg Svédország birtoka, majd 1719*ben Hannoveré lett | |
| Bréma | Császári város | ASz | RV | 1202 | |
| Brena | Báróság | 1156 | 1290-ben Szász-Wittenburg része lett | ||
| Bretzenheim | Hercegség | FR | 1790-ben alapította a Wittelsbach-Bretzenheim család | 1802-ben Hessen-Darmstadt foglalta el 1804-ben a déli részeket Ausztria annektálta | |
| Brieg | Hercegség | ||||
| Brixen | Püspökség | AU | KL | 1179 | 1803-ban az osztrák kézen lévő Krajna annektálta |
| Bruchhausen | Grófság | 1199 | 1234-ben felbomlott 1388-ban a Hoyai Grófság része lett | ||
| Bruchsal és Odenheim | Apátság | ||||
| Braunschweig-Lüneburg | 1235-től hercegség Eredetileg grófság |
1139-ben Szászország felbomlásakor jött létre | 1267-ben Braunschweig-Braunschweig és Braunschweig-Lüneburg részekre bomlott | ||
| Braunsschweig-Braunschweig | Hercegség | 1252-ben Braunschweig felbomlásakor jött létre | Braunschweig-Göttingen és Braunschweig-Grubenhagen között lett felosztva | ||
| Braunschweig-Calenberg-Göttingen | Hercegség | 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre | 1692-ben ez az állam lett a Hannoveri választófejedelemség | ||
| Braunschweig-Celle | Hercegség | 1527-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre | 1569-ben felbomlott | ||
| Braunschweig-Celle | Hercegség | 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre | 1705-ben Hannover annektálta | ||
| Braunschweig-Göttingen | Hercegség | 1279-ben jött létre Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor | 1442-ben Braunschweig-Wolfenbüttel annektálta | ||
| Braunschweig-Grubenhagen | Hercegség | ASz | 1279-ben Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor jött létre | 1526-ban Braunschweig-Osterode annektálta | |
| Braunsweig-Lüneburg | Hercegség | ASz | VI | 1252-ben Braunschweig felbomlásakor alakult | 1527-ben feloszlott |
| Braunschweig-Lüneburg | Hercegség | ASz | VI | 1569-ben Braunschweig-Celle felbomlásakor alakult meg | 1641-ben Braunschweig-Calenberg-Göttingen és Braunschweig-Celle részekre bomlott |
| Braunschweig-Osterode | Hercegség | 1322-ben Braunschweig-Grubenhagen felbomlásával jött létre | 1596-ban Braunschweig-Lüneburg annektálta | ||
| Braunschweig-Wolfenbüttel | Hercegség | ASz | VI | 1345-ben Braunschweig-Göttingen felbomlásakor alakult meg | |
| Buchau | Apátság | SVÁB | |||
| Buchau | Császári város | SVÁB | SV | 1250 körül | |
| Buchhorn | Császári város | SVÁB | SV | 1089 | |
| Burgau | Őrgrófság | ||||
| Burgbrohl | Uradalom | 1451-ben Saffig felbomlásakor alakult meg | 1533-ban Saffig-Olbrück annektálta | ||
| Burgundia ("Franche Comté") |
Grófság | BURG | VI | 1127 | 1330-ban Burgundiai Hercegség néven él tovább; 1678-ban Franciaország annektálta |
| Bürresheim | Uradalom | ||||
| Burtscheid | Apátság | ||||
| Butzweiler | Uradalom | ||||
| Buxheim | Apátság |
C[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Calvelage | Grófság | 1072 | 1170-ben Ravensburg annektálta. | ||
| Calw | Grófság | ||||
| Cambrai | Püspökség | ARV | |||
| Cambrai | Császári Város | BURG | 1677-ben Franciaország elfoglalta. | ||
| Castell | Grófság | FRANK | 1200 | 1597-ben Castell-Remlingen és Castell-Rüdenhausen része lett | |
| Castell | Grófság | 1709-ben Castell-Castellból vált ki | 1772-ben Castell-Castell visszafoglalta | ||
| Castell-Castell | Grófság | 1668-ban Castell-Remlingenből vált ki | |||
| Castell-Remlingen | Grófság | 1597-ben vált ki Castellből | 1762-ben Castell visszafoglalta | ||
| Castell-Rüdenhausen | Grófság | 1597-ben vált ki Castellből | |||
| Castels | Főjoghatóság | ||||
| Chatelot | Uradalom | ||||
| Chiemsee | Püspökség | ||||
| Chur | Püspökség | AU | KL | 1170 | 1798-ban Svájc annektálta |
| Churwalden | Joghatóság | ||||
| Cilli (Celje) | Grófság | 1341 | 1456-ban a területet a Habsburgok örökölték, és a stájer hercegséghez csatolták. | ||
| Cläven | Uradalom | 909 | 950-ben feloszlott | ||
| Clemont | Uradalom | ||||
| Cleves (Kleve) | 1417-től hercegség; eredetileg grófság |
ARV | VI | 719 | 1614-ben Brandenburg része lett |
| Colmar | Császári Város | FR | 1648-ban Franciaország része lett | ||
| Corvey | Apátság | ARV | 877 | 1803-ban Nassau-Orange része lett | |
| Cottbus | Uradalom | ||||
| Croy | Fejedelemség |
Cs[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Csehország | Királyság | Nincs | VT |
D[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Dagstuhl | Uradalom | FR | |||
| Dannenberg | Hercegség | ||||
| Davos | Főjoghatóság | ||||
| Delmenhorst | Grófság | ARV | 1278; 1440; 1577 | Oldenburg felosztásából keletkezett, majd 1438-ban, 1482-ben és 1647-ben Oldenburg visszafoglalta | |
| Diepholz | 1524-től grófság Eredetileg báróság |
Low Rhen | 1278 | 1583-ban Brunswick elfoglalta | |
| Diessenhofen | Császári város | 1415 | 1442-ig létezett | ||
| Diez | Grófság | 1101 | 1552-ben Eppstein-Königstein és Hesse-Cassel között osztották fel | ||
| Diez-Birstein | Grófság | 1189-ben vált ki Diezből | 1322-ben Diez-Weilnau elfoglalta, majd 1438-ban Isenburghoz került | ||
| Diez-Weilnau | Grófság | 1234-ben kivált Diezből | 1438-ban Nassau-Dillenburg foglalta el | ||
| Dinkelsbühl | Császári Város | SVÁB | SV | 1274 | 1802-ben Bajorország foglalta el |
| Disentis | Apátság | 720 körül | |||
| Donauwörth | Császári Város | 1250 körül | 1606 és 1705 között Bajorország birtoka, majd 1714-ben végleg elfoglalták a bajorok | ||
| Donzdorf | 1699-től grófság Eredetileg uradalom |
1605-ben vált ki Aichenből | 1738-ban Osterberg elfoglalta | ||
| Dornbirn | Uradalom | ||||
| Dortmund | Császári Város | ARV | RV | 1220 | 1803-ban Nassau-Orange része lett |
| Duisburg | Császári Város | 1290-ben Cleves foglalta el | |||
| Düren | Császári Város | Jülich annektálta | |||
| Dyck | Uradalom |
E[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Eberstein | Grófság | SVÁB | 1574-ben vált ki Neu-Ebersteinból | 1660-ban Baden, Speyer és Württemberg között osztották fel | |
| Echternach | Apátság | ||||
| Edelstetten | Grófság | ||||
| Eglingen | Uradalom | SVÁB | |||
| Eglofs | Grófság | SVÁB | |||
| Ehrenburg | Uradalom | ||||
| Eichstätt | Püspökség | FRANK | KL | 908 | 1803-ban Salzburg elfoglalta |
| Eilenburg | Grófság | 976 | 1017-ben Meissen annektálta | ||
| Einsiedeln | Apátság | 965 | 1798-ban Svájc annektálta | ||
| Elchingen | Apátság | SVÁB | |||
| Ellwangen | 1460-tól polgármesterség Eredetileg apátság |
SVÁB | 1011 | 1803-ban Württemberg foglalta el | |
| Elten | Apátság | ||||
| Eltz | Uradalom | ||||
| Elzász | Hercegség | 640 | Alsó- és Felső-Elzászra bomlott fel, majd Franciaország birtoka lett | ||
| Engadin és Winterthur | Uradalom | 950-ben Clävenből vált ki | 1095-ben megszűnt | ||
| Engelberg | Apátság | 1236 | 1798-ban Svájc foglalta el | ||
| Enzberg | Uradalom | ||||
| Eppstein | Grófság | 1172 | 1391-ben két részre bomlott: Eppstein-Königstein és Eppstein-Münzenberg | ||
| Eppstein-Königstein | Grófság | 1390-ben vált ki Eppsteinból | 1535-ben Stolberg foglalta el | ||
| Eppstein-Münzenberg | Grófság | 1390-ben vált ki Eppsteinból | 1522-ben Eppstein-Königstein annektálta | ||
| Erbach | 1532-től kezdve grófság Eredetileg uradalom |
FRANK | 1213 | 1647-ben felbomlott | |
| Erbach-Breuburg | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | 1653-ban Erbach-Erbach foglalta el | ||
| Erbach-Erbach | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | |||
| Erbach-Fürstenau | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | |||
| Erbach-Wildenstein | Grófság | 1647-ben Erbachból vált ki | 1669-ben Erbach-Erbach foglalta el | ||
| Essen | Apátság | ARV | 1041 | 1803-ban Poroszország foglalta el | |
| Esslingen am Neckar | Császári Város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Württemberg foglalta el |
F[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Fagnolle | Grófság | ARV | |||
| Falkenstein | Grófság | FR | |||
| Feldkirch | Uradalom | ||||
| Fischbach | Nincs adat | ||||
| Flandria | Grófság | BURG | VI | 862 | 1405-ben Burgundia része lesz, majd Franciaország birtoka, kivéve az ún. Császári Flandria területeit. 1529-ben a Habsburgok foglalták el. |
| Frankónia | Fejedelemség | 8. század | 1196-ban megszűnt | ||
| Frankónia | Fejedelemség | 1633-ban alakult meg a Szász-Weimari herceg területeként | 1639-ben megszűnt | ||
| Frankfurt | Császári Város | FR | RV | 1372 | |
| Franzenheim | Uradalom | ||||
| Frauenalb | Apátság | ||||
| Fraumünster | Apátság | 1045 | 1524-ben Zürich megszüntette | ||
| Freiburg im Breigau | Grófság | ||||
| Freising | Püspökség | BAJ | KL | 766 körül | 1803-ban Bajorország foglalta el |
| Freudenberg | Uradalom | ||||
| Fribourg | Császári Város | 1218 | 1277-ben Habsburg foglalta el | ||
| Fribourg | Császári Város | 1478 | 1481-től Svájc egyik kantonja | ||
| Friedberg | Császári Város | FR | RV | 1217 | 1803-ban megszűnt |
| Friedrichshafen Lásd Buchhornnál |
|||||
| Frízföld | Uradalom | BURG | |||
| Fugger | Grófság | SVÁB | |||
| Fulda | 1752-től püspökség Eredetileg apátság |
FR | KL | 744 | 1803-ban Nassau-Orange foglalta el |
| Fürstenberg | Grófság | 1250 | 1408-ban felbomlott | ||
| Fürstenberg-Baar | Grófság | 1441-ben Fürstenberg-Fürstenbergből szakadt ki | 1559-ben Fürstenberg-Blomberg és Fürstenberg-Heiligenberg részekre bomlott | ||
| Fürstenberg-Blomberg | Grófság | 1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból | 1614-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Mötzkirch és Fürstenberg-Stühlingen | ||
| Fürstenberg-Fürstenberg | Grófság | 1408-ban vált ki Fürstenberg | 1441-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Baar és Fürstenberg-Geisingen | ||
| Fürstenberg-Fürstenberg | 1716-tól kezdve hercegség Eredetileg grófság |
1704-ben vált ki Fürstenberg-Stühlingenből | 1804-ben Fürstenberg-Pürglitz foglalta el | ||
| Fürstenberg-Geisingen | Grófság | 1441-ben szakadt ki Fürstenberg-Fürstenbergből | 1483-ban Fürstenberg-Baar foglalta el | ||
| Fürstenberg-Heiligenberg | 1664-től hercegség Eredetileg grófság |
1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból | 1716-ban Fürstenberg-Fürstenberg része lett | ||
| Fürstenberg-Mötzkirch | 1716-tól hercegség Eredetileg grófság |
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből | 1744-ben Fürstenberg-Fürstenberg foglalta el | ||
| Fürstenberg-Pürglitz | Hercegség | 1762-ben vált ki Fürstenberg-Fürstenbergből | |||
| Fürstenberg-Stühlingen | 1716-tól hercegség Eredetileg grófság |
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből | 1704-ben felbomlott | ||
| Füssen | Apátság |
G[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Gandersheim | Apátság | ||||
| Gelderland Lásd Gueldersnél |
|||||
| Gelnhausen | Császári Város | 1170 | 1745-ben Hessen-Cassel foglalta el | ||
| Gemen | Uradalom | ARV | |||
| Genf | Grófság | 1034 | 1401-ben Szavoja foglalta el | ||
| Gengenbach | Apátság | SVÁB | |||
| Gengenbach | Császári Város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Baden része lett |
| Gernrode | Apátság | FSz | |||
| Gerolstein és Bettingen | Grófság | 1533-ban vált ki Blankenheimból és Gerolsteinból | 1697-ben Blankenheim annektálta | ||
| Giech | 1695-től grófság Eredetileg uradalom, majd 1680-tól báróság |
1333 | |||
| Giengen | Császári Város | SVÁB | SV | 1250 körül | 1803-ban Württemberg része lett |
| Gimborn-Neustadt | Uradalom | ||||
| Glarus | Császári Völgység | 1415 | 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból | ||
| Glatz | Grófság | ||||
| Gleichen | Grófság | 1228-ban Tonnából vált ki | 1345-ben feloszlott | ||
| Gleichenstein | Grófság | 1227-ben Tonnából vált ki | 1294-ben Mainz foglalta el | ||
| Godesberg | Grófság | 1276-ban Neuenahrból vált ki | 1465-ben két részre bomlott: Alpheim és Bedburg | ||
| Goldineshundare | Grófság | 950-ben vált ki Clävenből | 1067-ben megszűnt | ||
| Gondorf | Uradalom | 1611-ben vált kiSaffigból | 1692-ben Nickenich foglalta el | ||
| Gorizia | Grófság | A 16. században Ausztria birtoka lett | |||
| Goslar | Császári Város | ASz | RV | 1803-ban megszűnt | |
| Gräfenthal | Uradalom | 1439-ben Pappenheimból vált ki | 1536-ban Pappenheim foglalta el | ||
| Granges | Uradalom | ||||
| Grävenstein | Uradalom | ||||
| Greifensee | Uradalom | ||||
| Greyerz | Grófság | ||||
| Grubenslagen | Hercegség | ||||
| Guelders | 1088-tól őrgrófság, majd 1339-től fejedelemség | BURG | VI | 1082 / 1096 | 1543-ban Burgundia része lett, majd a Holland Tartományok része és végül Franciaország birtoka |
| Gundelfingen | Uradalom | SVÁB | |||
| Gurk | Bishopric | Aust | 1072 | 1803-ban az osztrák Karintia foglalta el | |
| Gutenstein | Uradalom | ||||
| Gutenzell | Apátság | SVÁB |
H[szerkesztés]
| Név | Államforma | Körzet | Ház | Alapítva | Megjegyzések |
|---|---|---|---|---|---|
| Habsburg | Grófság | 1040 | 1305-ben Ausztria foglalta el 1414-ben Bern foglalta el | ||
| Habsburg-Lauffenburg | Grófság | 1239-ben vált ki Habsburgból | Többször felbomlott 1408-ban minden része Sulz birtoka lett | ||
| Haguenau | Császári Város | FR | 1260 | 1648-ban Franciaország annektálta | |
| Hainaut (franciául), Hennegau (németül) |
Grófság | BURG | VI | 1071 | 1436-ban Burgundia része lett |
| Hainburg | Grófság | 1240-ben vált ki Regensteinból | 1368-ban Regenstein visszafoglalta | ||
| Halberstadt | Püspökség | ASz | KL | 996 | 1648-ban világiasították, majd Brandenburghoz került |
| Halberstadt | Hercegség | 1648 A Halberstadti Püspökség világiasításából |
|||
| Haldenstein | Báróság | ||||
| Hallermund | Grófság | ARV | 1163 körül | 1398-ban Corvey annektálta, majd 1408-ban Minden része lett, 1436-ban Brunswick foglalta el, végül 1707-ben Platen-Hallermund birtoka lett | |
| Hals | Grófság | 12. század | 1443-ban Leuchtenberg része lett | ||
| Hamburg | Császári Város | ASz | RV | 1189 | |
| Hanau | Grófság | 1178 | 1451-ben felbomlott | ||
| Hanau-Babenhausen | Grófság | 1451-ben Hanauból vált ki | 1481-ben neve Hanau-Lichtenbergre változott | ||
| Hanau-Lichtenberg | 1696-tól hercegség Eredetileg grófság |
FR | 1481-ben Hanau-Babenhausen átkereszteléséből alakult ki | 1736-ban Hessen-Darmstadt és Mainz között osztották fel | |
| Hannover | Fejedelemség, és 1692-től kezdve választófejedelemség | ASz | VT | 1636 | |
| Harburg | Hercegség | ||||
| Harmersbach | Császári Völgység | ||||
| Hartelstein | Uradalom | 1460-ban Saffigból vált ki | 1477-ben Saffig-Olbrück foglalta el | ||
| Hatzfeld | Uradalom | FSz | |||
| Hauenstein | Grófság | ||||
| Hausen | Uradalom | ||||
| Havelberg | Püspökség | ||||
| Heggbach | Apátság | SVÁB | |||
| Heilbronn | Császári Város | SVÁB | SV | 1350 | 1803-ban megszűnt |
| Heiligenberg | Grófság | SVÁB | |||
| Heiligkreuzthal | Apátság | ||||
| Heinsberg | Grófság | 1085 | 1479-ben Jülich annektálta | ||
| Helffenstein | Grófság | 1113 | Többször felbomlott 1627-ben Fürstenberg és Württemberg között bomlott fel | ||
| Henneberg | Grófság, amelynek vezetője a ritka Gefürsterer Graf, azaz hercegi gróf ranggal rendelkezett | FRANK | 1037 | Többször felbomlott, és a cím is eltűnt A felbomlott Henneberget Mansfeld-Bornstedt, Meissen, Szászország és Stolberg-Stolberg foglalta el | |
| Herford | Apátság | ARV | 1803-ban világiasították, majd Poroszország része lett | ||
| Herford | Császári Város | ARV | RV | 1648-ban Brandenburg annektálta | |
| Héricourt | Uradalom | ||||
| Herrenzimmern | 1530-tól grófság Eredetileg uradalom |
1495-ben vált ki Zimmernből | 1570-ben Mötzkirch foglalta el | ||
| Herrstein | Uradalom | ||||
| Hersfeld | Apátság | 1232 | 1432-ben Hessen része lett | ||
| Hessen | Tartománygrófság | FR | VI | 1264 A Türingiai Tartománygrófságból vált ki |
1567-ben felbomlott |
| Hessen-Darmstadt | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
|
| Hessen-Kassel | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
|
| Hessen-Marburg | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
1604-ben Hessen-Kasselbe olvadt |
| Hessen-Rheinfels | Tartománygrófság | FR | VI | 1567 Hessen felbomlásából alakult |
1583-ban területét három tartomány között osztották fel: Hessen-Darmstadt, Hessen-Marburg és Hessen-Rheinfels |
| Hildesheim | Püspökség | ASz | KL | 888 | 1802-ben Brandenburg annektálta |
| Hildesheim | Szabad Város | ASz | KL | 1300 | 1803-ban Brandenburg foglalta el |
| Hochberg | Őrgrófság | ||||
| Hochstaden | Grófság | 1144 | 1260-ban a Kölni Érsekség foglalta el | ||
| Hohenberg-Nagold | Grófság | 1253-ban vált ki Hohenbergből és Zollernból | 1264-ben Zollern-Nürnberg foglalta el | ||
| Hohenberg-Rottenburg | Grófság | 1253-ban vált ki Zollernból és Hohenbergből | 1264-ben Zollern-Nürnberg annektálta | ||
| Hohenems | Grófság | SVÁB | 1210 körül | 1646-ban két részre bomlott: Hohenems-Hohenems és Hohenems-Vaduz | |
| Hohenems-Hohenems | Grófság | 1646-ban Hohenemsből vált ki | 1718-ban Hohenems-Vaduz foglalta el | ||
| Hohenems-Vaduz | Grófság | 1646-ban Hohenemsből vált ki | 1719-ben Liechtenstein hercege foglalta el | ||
| Hohengeroldseck | Grófság | SVÁB | |||
| Hohenlohe | Grófság | FRANK | 1192 | 1256-ban részekre hullott: Hohenlohe-Möckmühl, Hohenlohe-Röltingen és Hohenlohe-Weikersheim | |
| Hohenlohe-Bartenstein | 1744-től hercegség Eredetileg grófság |
1688-ban vált ki Hohenlohe-Schillingsfürstből | |||
| Hohenlohe-Ingelfingen | 1764-től hercegség Eredetileg grófság |
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból | |||
| Hohenlohe-Jagstberg | Hercegség | 1798-ban vált ki Hohenlohe-Bartensteinból | |||
| Hohenlohe-Kirchberg | 1764-től hercegség Eredetileg grófság |
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból | |||
| Hohenlohe-Langenburg | 1701-től hercegség Eredetileg grófság |
1610-ben vált ki Hohenlohe-Neuensteinból | |||
| Hohenlohe-Möckmühl | Grófság | 1256-ban vált ki Hohenlohéból | 1340-ben feloszlott Hohenlohe-Uffenheim és Hohenlohe-Wernsberg között | ||
| Hohenlohe-Neuenstein | Grófság | 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból | Többször feloszlott 1698-ban Hohenlohe-Öhringen része lett | ||
| Hohenlohe-Öhringen | 1744-től hercegség Eredetileg grófság |
1676-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból | 1765-ben Hohenlohe-Ingelfingen foglalta el | ||
| Hohenlohe-Röltingen | Grófság | 1256-ban vált ki Hohenlohe | 1290-ben megszűnt | ||
| Hohenlohe-Schillingsfürst | Grófság | 1615-ben vált ki Hohenlohe-Waldenburgból | 1688-ban szétvált Hohenlohe-Bartensteinra és Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürstre | ||
| Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim | Grófság | 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból | 1545-ben foglalta el Hohenlohe-Neuenstein | ||
| Hohenlohe-Uffenheim | Grófság | 1262-ben vált ki Hohenlohe-Möckmühlből | 1387-ben Nürnberg foglalta el | ||
| Hohenlohe-Waldenburg | Grófság | 1553-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból | 1615-ben és 1679-ben is felbomlott | ||
| Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst | Grófság | 1688-ban Hohenlohe-Schillingsfürst foglalta el | |||
| Hohenlohe-Weikersheim | Grófság | 1256-ban vált ki Hohenlohéból | 1490-ben Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim annektálta | ||
| Hohenlohe-Weikersheim | Grófság | 1610-ben Hohenlohe-Neuensteinból vált ki | 1756-ban Hohenlohe-Öhringen foglalta el | ||
| Hohenlohe-Wernsberg | Grófság | 1267-ben Hohenlohe-Möckmühlből vált ki | 1350-ben Hohenlohe-Uffenheim foglalta el | ||
| Hohenrechberg | Uradalom | 1163 | 1585-ben Staufeneck foglalta el | ||
| Hohenrechberg és Aichen | 1626-tól grófság Eredetileg uradalom |
1605-ben vált ki Aichenből | 1676-ban Donzdorf foglalta el | ||
| Hohenzollern | Grófság | 1309-ben emelkedett ki a Zollern grófságból | 1512-ben felbomlott | ||
| Hohenzollern-Haigerloch | 1630-tól hercegség Korábban grófság |
1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből | 1767-ben Hohenzollern-Sigmaringen foglalta el | ||
| Hohenzollern-Hechingen | 1632-től hercegség Eredetileg grófság |
SVÁB | 1512-ben vált ki Hohenzollernből | ||
| Hohenzollern-Sigmaringen | 1623-tól hercegség Eredetileg grófság |
SVÁB | 1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből | ||
| Hohnstein | Grófság | FSz | 1123 | Többször felbomlott A részeket végül Brandenburg, Schwarzburg és Stolberg foglalta el | |
| Hollandia | Grófság | 1150 körül alakult az Utrechti Püspökségből | 1433-ban Burgundia foglalta el, később független állam lett | ||
| Holstein | Grófság | ASz | VI | 1111 | 1474-ben olvadt bele Schleswig-Holsteinba |
| Holzapfel | Grófság | ARV | 1641 | 1727-ben Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym birtoka lett | |
| Homburg | Uradalom | ||||
| Horburg | Grófság | ||||
| Horne | Grófság | 1568-ban perszonálunióra lépett a Liège-i Püspökséggel | |||
| Horneck | Parancsnokság | ||||
| Hörstgen | Uradalom | ||||
| Höwen | Uradalom | ||||
| Hoya | Grófság | ARV | 1204 | 1503-ban területe felbomlott Brunswick-Celle és Hessen-Kassel között |
