A Német-római Birodalom államai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alábbiakban a Német-római Birodalom államai állnak sorrendben. A táblázat tartalmazza az összes olyan államalakulatot, amely a császárság területén valaha létezett. Az alábbiakban valószínűleg nem a teljes lista szerepel, hiszen azt a majd' ezer éves történelemmel rendelkező birodalom esetében szinte lehetetlen felsorolni. Az alábbiakban mégis a lehető legpontosabb lista látható.
A lista főként a császár közvetlen hűbérbirtokaiból tevődött össze, de vannak kivételek is.

Jelmagyarázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő tábla rövidítéseket tartalmaz, amelyek a Körzet illetve a Ház oszlopok rövidítéseit magyarázzák.

  • A körzetek az 1512-ben véglegesen kialakított császári körzetekre utalnak.
  • A ház az adott államalakulat vezetőjének a Reichstagban betöltött méltóságát jelzi.
Körzetek Ház
AU Ausztriai körzet VT Választófejedelmek Tanácsa
BAJ Bajor körzet KL A Hercegek Házának klerikus része (egyéni szavazati jog)
BURG Burgundiai körzet VI A Hercegek Házának világi része (egyéni szavazati jog)
RAJN Rajna-vidéki körzet RF Rajna-vidéki főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FRANK Frankóniai körzet SF Svábföldi főpapság (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
ARV Alsó-Rajna és vesztfáliai körzet FG Frankóniai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
ASz Alsó-szászországi körzet SG Svábföldi grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FR Felső-rajnai körzet VG Vesztfáliai grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
FSz Felső-szászországi körzet WG Wetteraui grófok (Hercegek Háza, kollektív szavazat)
SVÁB Sváb körzet RV Rajna-vidéki szabad császári városok
Nincs Azon államok, amelyek nem tartoznak körzetekhez SV Svábföldi szabad császári városok

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Á B C Cs D Dz Dzs E É F G Gy H I Í J K L Ly M N Ny O Ó Ö Ő P Q R S Sz T Ty U Ú Ü Ű V W X Y Z Zs

A[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzés

Aach Uradalom
Aachen Császári Város ARV RV 1306 1801-ben Franciaországhoz csatolták
Aalen Császári Város SVÁB SV 1360 körül 1803-ban a Württembergi Hercegséghez csatolták
Aalst (Flandria császári része) Grófság 1056/1059-től császári hűbérbirtok
Aarberg Grófság
Abensberg Grófság
Adendorf 1711-től grófság
Eredetileg uradalom volt; 1653-ban emelték bárói rangra
1554
PSaffig-Olbrückről vált le
1806-ban hercegi rangra emelték, Leyeni Hercegség néven
Ahr Grófság nincs 1107 1210-ben a Nürburgi Grófság elfoglalta
Aichen Uradalom 1323
A Hohenrechbergi Uradalomról vált le
Többször felosztották;
1738-ban a fennmaradt részeket az Ostenbergi Uradalom annektálta
Albeck Uradalom nincs 1383-ban Ulmhoz csatolták
Aletzheim Grófság 1439
A Pappenheimi Uradalomról vált le
1697-ben a Pappenheimi Grófság annektálta
Allersberg Uradalom nincs 1343
A Wolfsteini Uradalomról vált le
1474-ben a Sulzburgi Uradalom elfoglalta
Alpheim Grófság 1465
A Neuenahri Grófságról vált le
1589-ben a Moersi Grófsághoz csatolták
Alt-Bruchhausen Grófság nincs 1234
A Bruchhauseni Grófságból vált ki
1338-ban annektálta a Hoyai Grófság
Alt-Eberstein Grófság nincs 1207
Usgauról vált le
A Neu-Ebersteini Grófság foglalta el 1283ban
Alt-Katzenelnbogen Grófság nincs 1245
A Katzenelnbogeni Tartománygrófságról vált le
1403-ban a Neu-Katzenelnbogeni Grófság része lett
Altena Grófság nincs 10. század 1160-ban a Bergi Grófsággal egybeolvadva alkotta Altona-Berget; 1180-ban ismét Altona néven élt tovább majd 1249-ben a Marki Grófsággal olvadt össze
Altena-Berg Grófság nincs 1160
Altena és a Bergi Grófság összeolvadásából alakult meg
1180-ban Altena néven vált ismertté
Altensteig Uradalom
Andechs Grófság
Andelfingen Uradalom
Anhalt 1218-tól hercegség
1212-től grófság volt
FSz VI 1173
A Szász Hercegségről vált le
1252-ben három hercegségre esett szét: Anhalt-Ascherslebenre, Anhalt-Bernburgra, és Anhalt-Zerbstre;
1570-ben újraegyesült;
1603-ban végül öt hercegségre bomlott: Anhalt-Bernburgra, Anhalt-Dessaura, Anhalt-Köthenre, Anhalt-Plötzkaura, és Anhalt-Zerbstre
Anhalt-Aschersleben Hercegség FSz VI 1252
Az Anhlati Hercegség felbomlásakor alakult meg
1322-ben a Halberstadti Püspökség annektálta
Anhalt-Bernburg Hercegség FSz VI 1252
Az Anhalti Hercegség felbomlásakor alakult meg
1468-ban Anhalt-Zerbst foglalta el; 1603-ban újraalakult, amikor az Anhalti Hercegséget ismét felosztották
Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym Hercegség FSz VI 1727
A Holzapfeli Grófság és az Anhalt-Zeitz-Hoymi Hercegség összeolvadásából alakult meg
Anhalt-Dessau Hercegség FSz VI 1396
Az Anhalt-Zerbsti Hercegség felosztásakor alakult meg
1561-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség elfoglalta;
1603-ban az Anhalti Hercegség felosztásakor újraalakult
Anhalt-Dornburg Hercegség FSz VI 1667
Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le
1742-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta
Anhalt-Harzgerode Hercegség FSz VI 1635
Az Anhalt-Bernburgi Hercegségről vált le
1709-ben az Anhalt-Bernburgi Hercegség elfoglalta
Anhalt-Köthen Hercegség FSz VI 1396
Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le
1552-ben az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta;
1603-ban Anhalt feloisztásakor újraalakult
Anhalt-Mühlingen Hercegség FSz VI 1667
Az Anhalt-Zerbsti Hercegségről vált le
1714-ben az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta
Anhalt-Pless Hercegség FSz VI 1755
Az Anhalt-Kötheni Hercegségről vált le
Anhalt-Plötzkau Hercegség FSz VI 1544
Az Anhalt-Dessaui Hercegségről vált le
1553-ban az Anhalt-Zerbsti Hercegség annektálta;
1603-ban Anhalt felosztásánál újraalakult;
1665-ben az Anhalt-Kötheni Hercegség része lett
Anhalt-Zeitz-Hoym Hercegség FSz VI 1718
Az Anhalt-Bernburgi Hercegségből vált ki
1727-ben a Holzapfeli Grófsággal egybeolvadva alkotta meg az Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoymi Hercegséget
Anhalt-Zerbst Hercegség FSz VI 1252
Az Anhalti Hercegségről vált le
1396-ban felbomlott azAnhalt-Dessaui és az Anhalt-Kötheni Hercegségre; 1544-ben újraalakult az Anhalt-Dessaui Hercegség felosztásánál; 1796-ban az Anhalt-Dessaui Hercegség annektálta
Anholt Uradalom ARV
Ansbach
- lásd "Brandenburg-Ansbach"
Antwerpen Őrgrófság BURG
Appenzell Császári völgység 1507-ben vált le a Sankt Galleni Apátságról 1597-ben Appenzell Innerrhoden és Appenzell Ausserrhoden részekre bomlott
Appenzell Ausserrhoden Császári völgység 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Appenzell Innerrhoden Császári Völgység 1597-ben Appenzell felbomlásával alakult meg 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Arenberg 1644-től hercegség
Eredetileg grófság; 1576-ban emelték herceg-grófi rangra
RAJN VI 1177 körül
Arlon Grófság nem volt 950 1221-ben a Limburgi Hercegség része lett
Arnsberg Grófság
Artois Grófság BURG
Aschaffenburg Hercegség 1803
Auersperg 1653-tól hercegség
Előtte grófság
SVÁB SV
Auersperg-Schönfeldscher Hercegség 1795
Az Auerspergi Hercegség felbomlásából alakult
Auersperg-Zweig Hercegség 1795
Az Auerspergi Hercegség felbomlásakor alakult
Augsburg Püspökség SVÁB KL 888 körül 1803-ban Bajorország annektálta
Augsburg Császári város SVÁB SV 1276 1806-ban Bajorország elfoglalta
Ausztria A 15. századtól főhercegség
Eredetileg őrgrófság; 1155-ben emelték hercegi rangra
AU VI 960

B[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Baar Tartománygrófság SVÁB
Babenhausen-Mindelheim-Cellmünz Uradalom 1432-ben alakult Staufeneck-Babenhausen felosztásakor 1487-ben Frundsburg és Kronburg között lett felosztva
Baden 1112-től őrgrófság, és 1803-tól választófejedelemség SVÁB VI 960 körül 1190-ben Baden-Baden és Baden-Hachberg részekre lett felosztva
1771-ben újraalakult
Baden-Baden Őrgrófság SVÁB VI 1190-ben alakult Baden felosztásakor 1335-ben Baden-Eberstein és Baden-Pforzheim között lett felosztva
Baden-Baden Őrgrófság SVÁB VI 1348-ban Baden-Pforzheim felosztásakor alakult meg 1771-ben Baden-Durlachra szállt örökség révén
Baden-Durlach Őrgrófság SVÁB VI 1515-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult meg 1771-ben a Baden-Badeni vonal örökölte
Baden-Eberstein Őrgrófság 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult 1353-ban Baden-Pforzheim annektálta
Baden-Hochberg Őrgrófság SVÁB 1190-ben Baden felbomlásakor alakult 1415-ben Baden-Baden annektálta
Baden-Pforzheim Őrgrófság 1291-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult 1361-ben Baden-Baden elfoglalta
Baden-Rodemachern Őrgrófság 1537-ben Baden-Baden felbomlásakor alakult 1666-ban Baden-Baden annektálta
Badenweiler Uradalom
Baindt Apátság SVÁB
Bajor-Ingolstadt Hercegség 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásával 1445-ben Bajorország-München annektálta
Bajor-Landshut Hercegség 1353-ban alakult meg Alsó-Bajorország felbomlásakor 1503-ban Bajorország-München annektálta
Bajorország Hercegség, és 1623-tól választófejedelemség BAJ VT 6. század
Bajorország-München Hercegség 1392-ben alakult meg Bajor-Landshut felbomlásakor 1505-ben nevét Bajor Hercegségre változtatta
Bajorország-Naumburg Uradalom 1316-ban Querfurt felbomlásakor alakult meg 1496-ban Mansfeld elfoglalta
Bajor-Straubing Hercegség 1353-ban Alsó-Bajorország felbomlásakor alakult meg 1425-ben Bajor-Ingolstadt, Bajor-Landshut és Bajorország-München között lett felosztva
Bamberg Püspökség FRANK KL 1007 1802-ben Bajorország annektálta
Bar Hercegség
Eredetileg grófság
FR 1508-ban Lotaringia örökölte
Barby Grófság FSz 1497 Többször felbomlott
Végül a részeket Anhalt, Brandenburg és Szászország annektálta
Bassenheim Uradalom
Bayreuth
- lásd "Brandenburg-Bayreuth"
Bázel Püspökség FR KL 999 1579-ben csatlakozott a Svájci Konföderáció szövetségéhez
Bázel Szabad város nincs 1501-ben csatlakozott a Svájci Konföderációhoz
Bedburg Grófság 1465-ben Neuenahr felosztásakor alakult meg 1519-ben Mörs annektálta
Beichlingen Uradalom 1144 Többször felosztották.
1567-ben Gleichen része lett
Beilstein Uradalom
Belfort Törvényi hatókör
Benevento Hercegség 6. század 1053-ban a Pápai Állam része lett
Bentheim Grófság ARV VG 1050 1277-ben Bentheim-Tecklenburg és Bentheim-Bentheim részekre bomlott
Bentheim-Bentheim Grófság
Bentheim-Steinfurt Grófság ARV VG 1454
A Bentheim-Bentheimi Grófságról szakadt el
1806-ban Poroszország annektálta
Bentheim-Tecklenburg Grófság
Berchtesgaden Polgármesterség BAJ 1491 1803-ban Salzburg része lett
1805-ben Ausztria foglalta el
Berg 1380-tól hercegség
Eredetileg grófság
ARV VI 1093 1614 Pfalz-Neuburg része
Bern Császári város 1218-ban vált le Zähringenről 1353-ban Svájc egyik kantona lett; 1648-ban levált a birodalomról
Besançon Érsekség KL 1792-ben Franciaország annektálta
Besançon Császári város BURG 1648-ban a Burgundiai Grófság foglalta el
Biberach an der Riss Császári város SVÁB SV 1180 1803-ban Württemberg része lett
Billungenmark Őrgrófság 928 983-ban a Bodrich család hódította meg
Bilstein Grófság 1073 1303-ban Hessen annektálta
Bitburg Apátság
Blamont Uradalom
Blankenburg Hercegség ASz 1082 körül 1368-ban Regenstein birtoka lett
Blankenheim Grófság 1149-ben Blankenheim-Schleiden felosztásakor alakult meg 1803-ban Franciaország része lett
Blankenheim és Gerolstein Grófság ARV 1488-ban alakult meg Blankenheim felosztásakor 1533-ban Blankenheim és Gerolstein valamint Bettingen részekre bomlott
Blankenheim-Schleiden Uradalom 1115 körül 1149-ben alakult meg Blankenheim és Schleiden felbomlásakor
Blumenegg Uradalom
Bonndorf Grófság SVÁB
Bopfingen Császári város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Württemberg annektálta
Boroszló Püspökség
Boroszló Hercegség
Bouillon Grófság 959; 1496; 1559 1095-ben és 1522-ben Liége elfoglalta. 1552-ben, majd 1676-ban Franciaország annektálta
Brabant 1085/1086-tól tartománygrófsága, 1183/1184-től hercegség BURG VI 1430-ban a Burgundiai Hercegséghez került
Brandenburg Őrgrófság, és 1355-től választófejedelemség FSz VT 1157
Eredetileg Nordmark néven alakult meg
Brandenburg Püspökség FSz KL 949 1569-ben Brandenburg foglalta el
Brandenburg-Ansbach Őrgrófság FRANK VI 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor 1791-ben Brandenburghoz került
Brandenburg-Bayreuth Őrgrófság FRANK VI 1440-ben alakult meg Nürnberg felbomlásakor 1769-ben Brandenburg-Ansbach része lett
Brandenburg-Kulmbach Őrgrófság 1655-ben Brandenburg-Bayreuth felbomlásakor alakult meg 1726-ban Brandenburg-Bayreuth annektálta
Brakel Császári város ARV RV A Paderborni Püspökség birtoka lett
Brauneck Grófság 1230-ban jött létre Hohenlohe felbomlásakor Többször is felbomlott.
Végül 1448-ban Hohenlohe elfoglalta
Bregenz Grófság SVÁB SV 950 1180-ban Tübingen majd Montfort foglalta el
1458-ban Ausztria része lett
1782-ben Bajorország annektálta
Brehna Grófság
Breisgau Grófság nincs SV 771 1077-ben Zähringen annektálta
Breisgau Hercegség AU SV 1801 1803-ban újraalakult Breisgau-Modena néven
Breisgau-Modena Hercegség AU SV 1803 1805-ben Baden és Württemberg között lett felosztva
Breiteneck Uradalom BAJ
Bréma Érsekség ASz KL 787 1648-ban Svédország birtoka lett, hercegséggé tették meg
Bréma Hercegség ASz 1648
A Brémai Érsekség világiasított változata
Eredetileg Svédország birtoka, majd 1719*ben Hannoveré lett
Bréma Császári város ASz RV 1202
Brena Báróság 1156 1290-ben Szász-Wittenburg része lett
Bretzenheim Hercegség FR 1790-ben alapította a Wittelsbach-Bretzenheim család 1802-ben Hessen-Darmstadt foglalta el
1804-ben a déli részeket Ausztria annektálta
Brieg Hercegség
Brixen Püspökség AU KL 1179 1803-ban az osztrák kézen lévő Krajna annektálta
Bruchhausen Grófság 1199 1234-ben felbomlott
1388-ban a Hoyai Grófság része lett
Bruchsal és Odenheim Apátság
Braunschweig-Lüneburg 1235-től hercegség
Eredetileg grófság
1139-ben Szászország felbomlásakor jött létre 1267-ben Braunschweig-Braunschweig és Braunschweig-Lüneburg részekre bomlott
Braunsschweig-Braunschweig Hercegség 1252-ben Braunschweig felbomlásakor jött létre Braunschweig-Göttingen és Braunschweig-Grubenhagen között lett felosztva
Braunschweig-Calenberg-Göttingen Hercegség 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre 1692-ben ez az állam lett a Hannoveri választófejedelemség
Braunschweig-Celle Hercegség 1527-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre 1569-ben felbomlott
Braunschweig-Celle Hercegség 1641-ben Braunschweig-Lüneburg felbomlásával jött létre 1705-ben Hannover annektálta
Braunschweig-Göttingen Hercegség 1279-ben jött létre Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor 1442-ben Braunschweig-Wolfenbüttel annektálta
Braunschweig-Grubenhagen Hercegség ASz 1279-ben Braunschweig-Braunschweig felbomlásakor jött létre 1526-ban Braunschweig-Osterode annektálta
Braunsweig-Lüneburg Hercegség ASz VI 1252-ben Braunschweig felbomlásakor alakult 1527-ben feloszlott
Braunschweig-Lüneburg Hercegség ASz VI 1569-ben Braunschweig-Celle felbomlásakor alakult meg 1641-ben Braunschweig-Calenberg-Göttingen és Braunschweig-Celle részekre bomlott
Braunschweig-Osterode Hercegség 1322-ben Braunschweig-Grubenhagen felbomlásával jött létre 1596-ban Braunschweig-Lüneburg annektálta
Braunschweig-Wolfenbüttel Hercegség ASz VI 1345-ben Braunschweig-Göttingen felbomlásakor alakult meg
Buchau Apátság SVÁB
Buchau Császári város SVÁB SV 1250 körül
Buchhorn Császári város SVÁB SV 1089
Burgau Őrgrófság
Burgbrohl Uradalom 1451-ben Saffig felbomlásakor alakult meg 1533-ban Saffig-Olbrück annektálta
Burgundia
("Franche Comté")
Grófság BURG VI 1127 1330-ban Burgundiai Hercegség néven él tovább; 1678-ban Franciaország annektálta
Bürresheim Uradalom
Burtscheid Apátság
Butzweiler Uradalom
Buxheim Apátság

C[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Calvelage Grófság 1072 1170-ben Ravensburg annektálta.
Calw Grófság
Cambrai Püspökség ARV
Cambrai Császári Város BURG 1677-ben Franciaország elfoglalta.
Castell Grófság FRANK 1200 1597-ben Castell-Remlingen és Castell-Rüdenhausen része lett
Castell Grófság 1709-ben Castell-Castellból vált ki 1772-ben Castell-Castell visszafoglalta
Castell-Castell Grófság 1668-ban Castell-Remlingenből vált ki
Castell-Remlingen Grófság 1597-ben vált ki Castellből 1762-ben Castell visszafoglalta
Castell-Rüdenhausen Grófság 1597-ben vált ki Castellből
Castels Főjoghatóság
Chatelot Uradalom
Chiemsee Püspökség
Chur Püspökség AU KL 1170 1798-ban Svájc annektálta
Churwalden Joghatóság
Cilli (Celje) Grófság 1341 1456-ban a területet a Habsburgok örökölték, és a stájer hercegséghez csatolták.
Cläven Uradalom 909 950-ben feloszlott
Clemont Uradalom
Cleves (Kleve) 1417-től hercegség;
eredetileg grófság
ARV VI 719 1614-ben Brandenburg része lett
Colmar Császári Város FR 1648-ban Franciaország része lett
Corvey Apátság ARV 877 1803-ban Nassau-Orange része lett
Cottbus Uradalom
Croy Fejedelemség

Cs[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Csehország Királyság Nincs VT

D[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Dagstuhl Uradalom FR
Dannenberg Hercegség
Davos Főjoghatóság
Delmenhorst Grófság ARV 1278; 1440; 1577 Oldenburg felosztásából keletkezett, majd 1438-ban, 1482-ben és 1647-ben Oldenburg visszafoglalta
Diepholz 1524-től grófság
Eredetileg báróság
Low Rhen 1278 1583-ban Brunswick elfoglalta
Diessenhofen Császári város 1415 1442-ig létezett
Diez Grófság 1101 1552-ben Eppstein-Königstein és Hesse-Cassel között osztották fel
Diez-Birstein Grófság 1189-ben vált ki Diezből 1322-ben Diez-Weilnau elfoglalta, majd 1438-ban Isenburghoz került
Diez-Weilnau Grófság 1234-ben kivált Diezből 1438-ban Nassau-Dillenburg foglalta el
Dinkelsbühl Császári Város SVÁB SV 1274 1802-ben Bajorország foglalta el
Disentis Apátság 720 körül
Donauwörth Császári Város 1250 körül 1606 és 1705 között Bajorország birtoka, majd 1714-ben végleg elfoglalták a bajorok
Donzdorf 1699-től grófság
Eredetileg uradalom
1605-ben vált ki Aichenből 1738-ban Osterberg elfoglalta
Dornbirn Uradalom
Dortmund Császári Város ARV RV 1220 1803-ban Nassau-Orange része lett
Duisburg Császári Város 1290-ben Cleves foglalta el
Düren Császári Város Jülich annektálta
Dyck Uradalom

E[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Eberstein Grófság SVÁB 1574-ben vált ki Neu-Ebersteinból 1660-ban Baden, Speyer és Württemberg között osztották fel
Echternach Apátság
Edelstetten Grófság
Eglingen Uradalom SVÁB
Eglofs Grófság SVÁB
Ehrenburg Uradalom
Eichstätt Püspökség FRANK KL 908 1803-ban Salzburg elfoglalta
Eilenburg Grófság 976 1017-ben Meissen annektálta
Einsiedeln Apátság 965 1798-ban Svájc annektálta
Elchingen Apátság SVÁB
Ellwangen 1460-tól polgármesterség
Eredetileg apátság
SVÁB 1011 1803-ban Württemberg foglalta el
Elten Apátság
Eltz Uradalom
Elzász Hercegség 640 Alsó- és Felső-Elzászra bomlott fel, majd Franciaország birtoka lett
Engadin és Winterthur Uradalom 950-ben Clävenből vált ki 1095-ben megszűnt
Engelberg Apátság 1236 1798-ban Svájc foglalta el
Enzberg Uradalom
Eppstein Grófság 1172 1391-ben két részre bomlott: Eppstein-Königstein és Eppstein-Münzenberg
Eppstein-Königstein Grófság 1390-ben vált ki Eppsteinból 1535-ben Stolberg foglalta el
Eppstein-Münzenberg Grófság 1390-ben vált ki Eppsteinból 1522-ben Eppstein-Königstein annektálta
Erbach 1532-től kezdve grófság
Eredetileg uradalom
FRANK 1213 1647-ben felbomlott
Erbach-Breuburg Grófság 1647-ben Erbachból vált ki 1653-ban Erbach-Erbach foglalta el
Erbach-Erbach Grófság 1647-ben Erbachból vált ki
Erbach-Fürstenau Grófság 1647-ben Erbachból vált ki
Erbach-Wildenstein Grófság 1647-ben Erbachból vált ki 1669-ben Erbach-Erbach foglalta el
Essen Apátság ARV 1041 1803-ban Poroszország foglalta el
Esslingen am Neckar Császári Város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Württemberg foglalta el

F[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Fagnolle Grófság ARV
Falkenstein Grófság FR
Feldkirch Uradalom
Fischbach Nincs adat
Flandria Grófság BURG VI 862 1405-ben Burgundia része lesz,majd Franciaország birtoka, kivéve az ún. Császári Flandria területeit. 1529-ben a Habsburgok foglalták el.
Frankónia Fejedelemség 8. század 1196-ban megszűnt
Frankónia Fejedelemség 1633-ban alakult meg a Szász-Weimari herceg területeként 1639-ben megszűnt
Frankfurt Császári Város FR RV 1372
Franzenheim Uradalom
Frauenalb Apátság
Fraumünster Apátság 1045 1524-ben Zürich megszüntette
Freiburg im Breigau Grófság
Freising Püspökség BAJ KL 766 körül 1803-ban Bajorország foglalta el
Freudenberg Uradalom
Fribourg Császári Város 1218 1277-ben Habsburg foglalta el
Fribourg Császári Város 1478 1481-től Svájc egyik kantonja
Friedberg Császári Város FR RV 1217 1803-ban megszűnt
Friedrichshafen
Lásd Buchhornnál
Frízföld Uradalom BURG
Fugger Grófság SVÁB
Fulda 1752-től püspökség
Eredetileg apátság
FR KL 744 1803-ban Nassau-Orange foglalta el
Fürstenberg Grófság 1250 1408-ban felbomlott
Fürstenberg-Baar Grófság 1441-ben Fürstenberg-Fürstenbergből szakadt ki 1559-ben Fürstenberg-Blomberg és Fürstenberg-Heiligenberg részekre bomlott
Fürstenberg-Blomberg Grófság 1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból 1614-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Mötzkirch és Fürstenberg-Stühlingen
Fürstenberg-Fürstenberg Grófság 1408-ban vált ki Fürstenberg 1441-ben két részre bomlott: Fürstenberg-Baar és Fürstenberg-Geisingen
Fürstenberg-Fürstenberg 1716-tól kezdve hercegség
Eredetileg grófság
1704-ben vált ki Fürstenberg-Stühlingenből 1804-ben Fürstenberg-Pürglitz foglalta el
Fürstenberg-Geisingen Grófság 1441-ben szakadt ki Fürstenberg-Fürstenbergből 1483-ban Fürstenberg-Baar foglalta el
Fürstenberg-Heiligenberg 1664-től hercegség
Eredetileg grófság
1559-ben vált ki Fürstenberg-Baarból 1716-ban Fürstenberg-Fürstenberg része lett
Fürstenberg-Mötzkirch 1716-tól hercegség
Eredetileg grófság
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből 1744-ben Fürstenberg-Fürstenberg foglalta el
Fürstenberg-Pürglitz Hercegség 1762-ben vált ki Fürstenberg-Fürstenbergből
Fürstenberg-Stühlingen 1716-tól hercegség
Eredetileg grófság
1614-ben vált ki Fürstenberg-Blombergből 1704-ben felbomlott
Füssen Apátság

G[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Gandersheim Apátság
Gelderland
Lásd Gueldersnél
Gelnhausen Császári Város 1170 1745-ben Hessen-Cassel foglalta el
Gemen Uradalom ARV
Genf Grófság 1034 1401-ben Szavoja foglalta el
Gengenbach Apátság SVÁB
Gengenbach Császári Város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Baden része lett
Gernrode Apátság FSz
Gerolstein és Bettingen Grófság 1533-ban vált ki Blankenheimból és Gerolsteinból 1697-ben Blankenheim annektálta
Giech 1695-től grófság
Eredetileg uradalom, majd 1680-tól báróság
1333
Giengen Császári Város SVÁB SV 1250 körül 1803-ban Württemberg része lett
Gimborn-Neustadt Uradalom
Glarus Császári Völgység 1415 1648-ban a Svájci Konföderáció részeként kivált a birodalomból
Glatz Grófság
Gleichen Grófság 1228-ban Tonnából vált ki 1345-ben feloszlott
Gleichenstein Grófság 1227-ben Tonnából vált ki 1294-ben Mainz foglalta el
Godesberg Grófság 1276-ban Neuenahrból vált ki 1465-ben két részre bomlott: Alpheim és Bedburg
Goldineshundare Grófság 950-ben vált ki Clävenből 1067-ben megszűnt
Gondorf Uradalom 1611-ben vált kiSaffigból 1692-ben Nickenich foglalta el
Gorizia Grófság A 16. században Ausztria birtoka lett
Goslar Császári Város ASz RV 1803-ban megszűnt
Gräfenthal Uradalom 1439-ben Pappenheimból vált ki 1536-ban Pappenheim foglalta el
Granges Uradalom
Grävenstein Uradalom
Greifensee Uradalom
Greyerz Grófság
Grubenslagen Hercegség
Guelders 1088-tól őrgrófság, majd 1339-től fejedelemség BURG VI 1082 / 1096 1543-ban Burgundia része lett, majd a Holland Tartományok része és végül Franciaország birtoka
Gundelfingen Uradalom SVÁB
Gurk Bishopric Aust 1072 1803-ban az osztrák Karintia foglalta el
Gutenstein Uradalom
Gutenzell Apátság SVÁB

H[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név

Államforma

Körzet

Ház

Alapítva

Megjegyzések

Habsburg Grófság 1040 1305-ben Ausztria foglalta el
1414-ben Bern foglalta el
Habsburg-Lauffenburg Grófság 1239-ben vált ki Habsburgból Többször felbomlott
1408-ban minden része Sulz birtoka lett
Haguenau Császári Város FR 1260 1648-ban Franciaország annektálta
[[Hainaut|Hainaut (franciául), Hennegau (németül)]] Grófság BURG VI 1071 1436-ban Burgundia része lett
Hainburg Grófság 1240-ben vált ki Regensteinból 1368-ban Regenstein visszafoglalta
Halberstadt Püspökség ASz KL 996 1648-ban világiasították, majd Brandenburghoz került
Halberstadt Hercegség 1648
A Halberstadti Püspökség világiasításából
Haldenstein Báróság
Hallermund Grófság ARV 1163 körül 1398-ban Corvey annektálta,amjd 1408-ban Minden része lett, 1436-ban Brunswick foglalta el, végül 1707-ben Platen-Hallermund birtoka lett
Hals Grófság 12. század 1443-ban Leuchtenberg része lett
Hamburg Császári Város ASz RV 1189
Hanau Grófság 1178 1451-ben felbomlott
Hanau-Babenhausen Grófság 1451-ben Hanauból vált ki 1481-ben neve Hanau-Lichtenbergre változott
Hanau-Lichtenberg 1696-tól hercegség
Eredetileg grófság
FR 1481-ben Hanau-Babenhausen átkereszteléséből alakult ki 1736-ban Hessen-Darmstadt és Mainz között osztották fel
Hannover Fejedelemség, és 1692-től kezdve választófejedelemség ASz VT 1636
Harburg Hercegség
Harmersbach Császári Völgység
Hartelstein Uradalom 1460-ban Saffigból vált ki 1477-ben Saffig-Olbrück foglalta el
Hatzfeld Uradalom FSz
Hauenstein Grófság
Hausen Uradalom
Havelberg Püspökség
Heggbach Apátság SVÁB
Heilbronn Császári Város SVÁB SV 1350 1803-ban megszűnt
Heiligenberg Grófság SVÁB
Heiligkreuzthal Apátság
Heinsberg Grófság 1085 1479-ben Jülich annektálta
Helffenstein Grófság 1113 Többször felbomlott
1627-ben Fürstenberg és Württemberg között bomlott fel
Henneberg Grófság, amelynek vezetője a ritka Gefürsterer Graf, azaz hercegi gróf ranggal rendelkezett FRANK 1037 Többször felbomlott, és a cím is eltűnt
A felbomlott Henneberget Mansfeld-Bornstedt, Meissen, Szászország és Stolberg-Stolberg foglalta el
Herford Apátság ARV 1803-ban világiasították, majd Poroszország része lett
Herford Császári Város ARV RV 1648-ban Brandenburg annektálta
Héricourt Uradalom
Herrenzimmern 1530-tól grófság
Eredetileg uradalom
1495-ben vált ki Zimmernből 1570-ben Mötzkirch foglalta el
Herrstein Uradalom
Hersfeld Apátság 1232 1432-ben Hessen része lett
Hessen Tartománygrófság FR VI 1264
A Türingiai Tartománygrófságból vált ki
1567-ben felbomlott
Hessen-Darmstadt Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
Hessen-Kassel Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
Hessen-Marburg Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
1604-ben Hessen-Kasselbe olvadt
Hessen-Rheinfels Tartománygrófság FR VI 1567
Hessen felbomlásából alakult
1583-ban területét három tartomány között osztották fel: Hessen-Darmstadt, Hessen-Marburg és Hessen-Rheinfels
Hildesheim Püspökség ASz KL 888 1802-ben Brandenburg annektálta
Hildesheim Szabad Város ASz KL 1300 1803-ban Brandenburg foglalta el
Hochberg Őrgrófság
Hochstaden Grófság 1144 1260-ban a Kölni Érsekség foglalta el
Hohenberg-Nagold Grófság 1253-ban vált ki Hohenbergből és Zollernból 1264-ben Zollern-Nürnberg foglalta el
Hohenberg-Rottenburg Grófság 1253-ban vált ki Zollernból és Hohenbergből 1264-ben Zollern-Nürnberg annektálta
Hohenems Grófság SVÁB 1210 körül 1646-ban két részre bomlott: Hohenems-Hohenems és Hohenems-Vaduz
Hohenems-Hohenems Grófság 1646-ban Hohenemsből vált ki 1718-ban Hohenems-Vaduz foglalta el
Hohenems-Vaduz Grófság 1646-ban Hohenemsből vált ki 1719-ben Liechtenstein hercege foglalta el
Hohengeroldseck Grófság SVÁB
Hohenlohe Grófság FRANK 1192 1256-ban részekre hullott: Hohenlohe-Möckmühl, Hohenlohe-Röltingen és Hohenlohe-Weikersheim
Hohenlohe-Bartenstein 1744-től hercegség
Eredetileg grófság
1688-ban vált ki Hohenlohe-Schillingsfürstből
Hohenlohe-Ingelfingen 1764-től hercegség
Eredetileg grófság
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból
Hohenlohe-Jagstberg Hercegség 1798-ban vált ki Hohenlohe-Bartensteinból
Hohenlohe-Kirchberg 1764-től hercegség
Eredetileg grófság
1701-ben vált ki Hohenlohe-Langenburgból
Hohenlohe-Langenburg 1701-től hercegség
Eredetileg grófság
1610-ben vált ki Hohenlohe-Neuensteinból
Hohenlohe-Möckmühl Grófság 1256-ban vált ki Hohenlohéból 1340-ben feloszlott Hohenlohe-Uffenheim és Hohenlohe-Wernsberg között
Hohenlohe-Neuenstein Grófság 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból Többször feloszlott
1698-ban Hohenlohe-Öhringen része lett
Hohenlohe-Öhringen 1744-től hercegség
Eredetileg grófság
1676-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból 1765-ben Hohenlohe-Ingelfingen foglalta el
Hohenlohe-Röltingen Grófság 1256-ban vált ki Hohenlohe 1290-ben megszűnt
Hohenlohe-Schillingsfürst Grófság 1615-ben vált ki Hohenlohe-Waldenburgból 1688-ban szétvált Hohenlohe-Bartensteinra és Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürstre
Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim Grófság 1472-ben vált ki Hohenlohe-Weikersheimból 1545-ben foglalta el Hohenlohe-Neuenstein
Hohenlohe-Uffenheim Grófság 1262-ben vált ki Hohenlohe-Möckmühlből 1387-ben Nürnberg foglalta el
Hohenlohe-Waldenburg Grófság 1553-ban vált ki Hohenlohe-Neuensteinból 1615-ben és 1679-ben is felbomlott
Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst Grófság 1688-ban Hohenlohe-Schillingsfürst foglalta el
Hohenlohe-Weikersheim Grófság 1256-ban vált ki Hohenlohéból 1490-ben Hohenlohe-Schillingsfürst-Weikersheim annektálta
Hohenlohe-Weikersheim Grófság 1610-ben Hohenlohe-Neuensteinból vált ki 1756-ban Hohenlohe-Öhringen foglalta el
Hohenlohe-Wernsberg Grófság 1267-ben Hohenlohe-Möckmühlből vált ki 1350-ben Hohenlohe-Uffenheim foglalta el
Hohenrechberg Uradalom 1163 1585-ben Staufeneck foglalta el
Hohenrechberg és Aichen 1626-tól grófság
Eredetileg uradalom
1605-ben vált ki Aichenből 1676-ban Donzdorf foglalta el
Hohenzollern Grófság 1309-ben emelkedett ki a Zollern grófságból 1512-ben felbomlott
Hohenzollern-Haigerloch 1630-tól hercegség
Korábban grófság
1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből 1767-ben Hohenzollern-Sigmaringen foglalta el
Hohenzollern-Hechingen 1632-től hercegség
Eredetileg grófság
SVÁB 1512-ben vált ki Hohenzollernből
Hohenzollern-Sigmaringen 1623-tól hercegség
Eredetileg grófság
SVÁB 1575-ben vált ki Hohenzollern-Hechingenből
Hohnstein Grófság FSz 1123 Többször felbomlott
A részeket végül Brandenburg, Schwarzburg és Stolberg foglalta el
Hollandia Grófság 1150 körül alakult az Utrechti Püspökségből 1433-ban Burgundia foglalta el, később független állam lett
Holstein Grófság ASz VI 1111 1474-ben olvadt bele Schleswig-Holsteinba
Holzapfel Grófság ARV 1641 1727-ben Anhalt-Bernburg-Schaumburg-Hoym birtoka lett
Homburg Uradalom
Horburg Grófság
Horne Grófság 1568-ban perszonál unióra lépett a Liège-i Püspökséggel
Horneck Parancsnokság
Hörstgen Uradalom
Höwen Uradalom
Hoya Grófság ARV 1204 1503-ban területe felbomlott Brunswick-Celle és Hessen-Kassel között

I[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

J[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

K[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

L[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]