Komárom-hajógyári avar kori temető

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(A Komárom-hajógyári avarkori temető szócikkből átirányítva)
Néhány lószerszám díszveret és tartozék a hajógyári temetőből (Duna Menti Múzeum)

A komáromi hajógyár[1] kollégiumának (ma a Sirály szálloda) építésekor késő avar kori temetőt és a hozzá tartozó település egy részét tárta fel Trugly Sándor régész 1979, 1983 és 1987-1989 között. Az első sírokat még a 20. század 60-as éveinek elején bolygatták meg. Összesen 153 sír, közülük 63 lovassír, a településen pedig 7 földbe mélyített avar ház és egyéb telepjelenség került elő. A temetkezések nagy többsége bolygatott, ill. kifosztott, de még így is gazdag leletanyag maradt az utókorra. Ez régészeti szempontból nemcsak Szlovákia, de az egész Kárpát-medence egyik leggazdagabb és legjelentősebb késő avar kori temetője. Már a feltárás idején a szakmai érdeklődés középpontjába került.

A temető gazdag, látványos, szépen megmunkált tárgyakból álló leletegyüttese és a település kerámia anyaga az Avar Birodalom késői, 7. század végétől egészen a 9. század elejéig terjedő korszakát reprezentálja. Legszebb leletei közé tartoznak az aranyozott öv- és lószerszámveretek. Az antropológiai vizsgálatok alapján bizonyos esetekben nőket is temethettek lóval, de fegyverrel és övgarnitúrával sohasem. Egyes kiemelkedő leletek ritkaságszámba mennek (például az oroszlánfej-díszes falérák), mégis szembetűnő a vajdasági Dunacsében talált temetkezésekkel való párhuzam. Ezekben a temetőkben a kutatás a késő avar elit képviselőit keresi, de valószínűbb, hogy katonai szolgálatra specializált, valamiféle közös identitástudattal rendelkező csoportokat képviselnek. Azonos tárgyi kultúrájuk a központi hatalom elosztórendeszeréhez kapcsolódhatott. Szenthe Gergely szerint "talán nem túlzás őket a korai Árpád-kor specializált, falvakban letelepített szolgálónépeihez hasonlítani, a megtelepedésükben megfigyelhető mintázat a központi hatalom működésének lehet a bizonyítéka."[2]

A Duna Menti Múzeum régészeti gyűjteményében lévő tárgyak legszebb darabjai a múzeum állandó kiállításán tekinthetőek meg. A korban ritkaságszámba ment a temető gyors, szakmai kiértékelése és teljes publikálása is, mely a feltárás szakaszait követve két részben 1987-ben és 1993-ban előbb német nyelven történt meg. Trugly Sándor 1994-ben képes kiadványban a griffek és oroszlánok népének[3] nevezve jelentette meg magyar nyelven a temető anyagát, majd 1996-ban a teleprészlet is megjelenhetett. A temető és telep magyar nyelvű értékelését 2008-as kiadványában adta ki újra.

Kiállítások[szerkesztés]

  • 1989 Komárom: Avar leletek Komáromban
  • 1996 Halbturn: Hunok és avarok
  • 2003 Érsekújvár: Válogatás a Komárom-hajógyári avar temető leleteiből
  • 2008 Győr-Komárom: Jöttek - Mentek
  • 2015-2018 Avarok és szlávok a Dunától északra (Komárom, Nagytapolcsány, Turócszentmárton, Losonc, Érsekújvár, Galánta, Nagyszombat)
  • 2019-2020 Avars and Slavs North of the Danube (Zágráb, Koprivnica)

Irodalom[szerkesztés]

  • Gomolčák P. – Jakab, J. 1987: Anthropologische Analyse des Gräberfeldes in Komárno-Schiffswerft, SlA XXXV-2, 1987, 345-364.
  • Jakab, J. 1993: Anthropologische Analyse des Gräberfeldes in Komárno-Schiffswerft (1987-1989). SlA XLI-2, 1993, 309-338.
  • Trugly, A. 1981: Záchranný výskum z doby avarskej ríše v Komárne-Lodeniciach. Arch. roz. XXXIII, 49-54, 118-119.
  • Trugly, S. 1985: A komáromi avar kori temetők kutatástörténete. In: Balla, K. (szerk.): Új Mindenes Gyűjtemény 4, 37-61.
  • Trugly, A. 1987: Gräberfeld aus der Zeit des awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komárno. SlA XXXV-2, 1987, 251-344.
  • Trugly, S. 1990: Avarské nálezy v Komárne – Avar leletek Komáromban.
  • Trugly, S. 1991: A Komárom-hajógyári avar temető feltárása – 1979-1989. MFMÉ 1984/85-2, 1991, 257-264.
  • Trugly, A. 1993: Gräberfeld aus der Zeit des Awarischen Reiches bei der Schiffswerft in Komárno II – (1987-1989). SlA XLI-2, 1993, 191-307.
  • Trugly, S. 1992: Avar évszázadok Komáromban. Hét 1992 I.3, 13.
  • Trugly, S. 1994: Griffek és oroszlánok népe. Pozsony.
  • Trugly, S. 1998: Komárom – A hajógyári avar temető és település. Bratislava 1998.
  • Csajághy György - Trugly Sándor 2005: Egy Komáromban előkerült csontsíp. Eleink IV/1, 12-39.
  • Trugly, S. 2008: Komárom-Hajógyár avar nemesi temetője, in: Jöttek – Mentek. Győr.
  • Trugly, S. 2008: A Komárom-hajógyári avar temető és telep.
  • Zábojník, J. 2004: Slovensko a avarský kaganát. Bratislava.
  • 2015 Avari a Slovania na sever od Dunaja - Avarok és szlávok a Dunától északra. Kiállításvezető.
  • 2019 Avari i Slaveni / Avars and Slavs. Zagreb.
  • Pomberger, B.M. - Mühlhans, J. - Saunderson, K. - Grömer, K. 2021: Pellet bells from the avar age cemeteries of Komárno. Slovenská archeológia LXIX/1, 99-131.
  • Rapan Papeša, A. 2021: The Lion does not care about the Opinion of the Sheep. In: Exploring Dwellings and Manufacturing Spaces in Medieval Context (7th-14th Centuries). Cluj-Napoca, 123-135.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a helyes forma Komárno IX. – Lodenica I. (ADAM 2002, 207), ill. Komárno IX (Zábojník 2004, 95)
  2. ↑ A késő avar kor mint régészeti korszak és történeti problematika (Kr. u. 650/700–840/850). Magyar Tudomány 2021
  3. ↑ Az oroszlán motívumos övveretek legutóbbi elemzését lásd Rapan Papeša 2021 (további irodalommal).

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Komárom-hajógyári_avar_kori_temető&oldid=24746392”