A Harmadik Csimpánz felemelkedése és bukása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Harmadik Csimpánz felemelkedése és bukása (eredeti címén The Third Chimpanzee; ISBN 963-9326-15-1) Jared Diamond 1992-ben írt tudományos-ismeretterjesztő könyve. Eredeti alcíme: How our animal heritage affects the way we live. Magyar nyelvre Győrvári Boglárka fordította.

Leírás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem vagyunk különös anyagból gyúrva mi, emberek; DNS-ünk csak 1,6%-ban különbözik a közönséges csimpánz és a törpecsimpánz DNS-étől. Ők csak mostanában kezdik megkeserülni ezt a rokonságot, s még jól is jártak, hiszen a másik kedves rokon, a neandervölgyi ember már negyvenezer éve megfizetett érte: nem a jégkorszak hidegétől halt ki, hanem a mi ősünk, a cro-magnoni ember kezétől.

Az igazán és kizárólag emberinek tekintett nyelvnek és művészetnek is vannak állati előfutárai, hiszen komoly műértők véltek értékes műalkotásnak állatok által festett képeket. Más, megkülönböztetőnek vélt jegyeinkben – amelyekre már kevésbé lehetünk büszkék – szintén nem állunk távol tőlük: megvan az ősképe a tömeggyilkosságnak, a környezetpusztításnak, sőt, igen áttételesen a kábítószer-élvezetnek is.

Elkeserítő, hogy az állatok mennyire hasonlítanak az emberre, és viszont. De velük vetélkedve mi, emberek jutottunk el ahhoz a kiváltsághoz, hogy kipusztíthassuk egész környezetünket: növényestül, állatostul, emberfajostul. Diamond a rokonságot alaposan – és élvezetesen – végigtekintve azt latolgatja ebben a könyvében, hogy vajon van-e még esély észhez térésünkre.

Tartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Előszó
  1. rész: Csak egy a nagyemlősfajok közül
  2. rész: Egy különös életciklusú állat
  3. rész: Egyedülállóan emberi
  4. rész: Világhódítók
  5. rész: Pusztulás egyik napról a másikra
  • Utószó: Semmit sem tanultunk s mindent elfelejtettünk?
  • További olvasmányok
  • Név- és tárgymutató