A Föld söpredéke
| A Föld söpredéke | |
| Szerző | Arthur Koestler |
| Eredeti cím | The Scum of the Earth |
| Nyelv | angol |
| Műfaj | önéletrajz |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1941 |
| Magyar kiadás dátuma | 1998 |
| Fordító | Makovecz Benjamin |
| Oldalak száma | 258 |
| ISBN | 963 379 357 2 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Föld söpredéke Arthur Koestler egyik önéletrajzi írása, amelyben 1939–1940 közötti franciaországi élményeit írta le 1941-ben, amikor már beadta jelentkezését a brit hadsereghez, de válasz még nem érkezett kérelmére. Ez a könyv Koestler első angol nyelvű műve. A Párbeszéd a halállal cíművel együtt élete különösen nehéz időszakát dolgozta fel:
| „ | Internálótáborban élni háború idején önmagában sem kellemes dolog, az én esetemben ráadásul nagyon is hamar követte a polgárháborús börtönélményeket. A Párbeszéd a halállal élményeit csak két év választja el A söpredékben megírt tapasztalatoktól. A közben eltelt idő túl rövid volt ahhoz, hogy lélegzetet vegyek, s így különösen kemény volt a megpróbáltatás. | ” |
| – Arthur Koestler[1] | ||
A mű címe[szerkesztés]
A Föld söpredéke kifejezést Koestler a francia sajtóban megjelent szalagcímből kölcsönözte. Egy újságcikk ugyanis a második világháború kitörésekor Franciaországban élt, letartóztatott külföldieket veszélyes bűnözőknek próbálta beállítani, erre Koestler, látva, hogy kiket fogtak el, cinikusan megjegyezte, hogy „ők aztán igazán a Föld söpredéke”.[2]
Tartalma[szerkesztés]
 |
Alább a cselekmény részletei következnek! |
1939 tavaszától Koestler Dél-Franciaországban, Roquebilliére-ben tartózkodott G.-vel, a szobrásszal (A láthatatlan írás című művéből kiderül, hogy Daphne Hardyról van szó) és tovább dolgozott a Sötétség délben című regényén. Szeptemberben Párizsba utazik, ahol mint külföldit letartoztatják, majd a Roland Garros stadionban berendezett gyűjtőtáborba szállítják. Innen az internáltak a Le Vernet-i táborba szállították át, ahol embertelen körülmények uralkodtak. Koestler leírja a tábor mindennapjait, az egyes barakkok lakóit, a tábor őreit is jellemzi. A Párbeszéd a halállal című művéhez hasonlóan a Föld söpredéke is tartalmaz eredeti napló részleteket. Koestler részletesen elemzi a háború kitörése előtti, az országos megszállása idején jellemző hangulatot. A táborból 1940 januárjában szabadult, innen Párizsba ment, majd kalandos úton Marseille-en és Lisszabonon keresztül Angliába menekül.
 |
Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Magyarul[szerkesztés]
- A Föld söpredéke; ford. Makovecz Benjámin; Osiris, Bp., 1998 (Osiris könyvtár. Irodalom)
Stílusa[szerkesztés]
Hasonlóan a Párbeszéd a halállal című önéletrajzi írásához, Koestler ebben a műben is eseményleírások és eredeti naplórészletek közlése mellett helyzetelemzést is végez. Több helyen utal a francia sajtóban megjelent hírekre, egyes francia személyek véleményén keresztül mutatja be a német megszállás előtti és alatti közhangulatot.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Arthur Koestler: A láthatatlan írás, Az önéletrajz második része (1932–1940), (Fordította: Makovecz Benjámin) Budapest, Osiris Kiadó, 1997, 545. oldal ISBN 963-379-288-6
- ↑ Arthur Koestler: A Föld söpredéke, Budapest, Osiris kiadó, 1998, 65. oldal