ATX (alaplapszabvány)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ATX alaplap hátulnézetből, balra lent látható az alaplapra integrált funkciók kivezetései
Egy újabb ATX tápegység, amely visszatért az eredeti koncepcióhoz: a ventilátor a gép belsejéből húzza ki a meleget
ATX tápcsatlakozó, amely a teljesítményigényesebb processzorok számára ki van bővítve egy négypólusú 12 V-os csatlakozóval

Az ATX (Advanced Technology eXtended) a nevének megfelelően az AT szabványt váltotta fel, nagyjából a 300-500 MHz-es processzorok korában. Az átállás csak a tápegység tekintetében volt zökkenőmentes, mert az akkori alaplapokat általában ellátták mind az AT-nek, mind az ATX-nek megfelelő tápcsatlakozóval. Az akkor szokásos AT-s alaplapok berakhatók ATX-es dobozba, míg fordítva, az ATX-es alaplapok a rájuk jellemző hátsó csatlakozok tömkelege miatt nem mennek bele az AT-s dobozokba. Az ATX szabvány első változatát az Intel dolgozta ki 1995-ben.

Főbb jegyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Geometriailag a Baby-AT szabvánnyal azonos, kivéve a tápegység csatlakozó megváltozását és az alaplapi csatlakozóknak szükséges hátsó ablakot. De ez utóbbi éppen elegendő arra, hogy áttéréskor a régi doboz ne legyen használható.
  • Az alaplap integrálódása odáig jutott, hogy ami korábban bővítőkártyákon volt, az simán rákerülhetett az alaplapra. Ennek következménye az, ahogy az ATX gépek hátulról könnyen felismerhetőek: az alaplapra integrált funkciók többségéhez kivezetni való csatlakozó tartozik, amelyek jól láthatóan egy csoportban tömörülnek a billentyűzet csatlakozó mellett. ATX esetén tehát csak az szokott bővítőkártyára kerülni, amely extra funkció az alaplap árához képest számottevő, például egy izmosabb videokártya.
  • Egér csatlakozó kötelezővé vált, és a billentyűzettel együtt PS/2-es dugót kaptak. Nem része a szabványnak, de az USB csatlakozó is ekkor lett a kihagyhatatlan illendőség része.
  • Tápegységnél kijavították a magasfeszültségű veszélyt okozó koncepcionális hibát: ezentúl magasfeszültség csak a tápegység fémdobozában van. Ez megoldható lett volna egy alacsony feszültségű előlapi ki/be kapcsoló áramkörrel. De ehelyett egy rugalmasabb, előre nem látható ötletek befogadására alkalmas, általánosabb megoldás mellett döntöttek. Az alaplap a kikapcsoltnak tekintett állapotban is kap egy készenléti tápellátást az arra kijelölt csatlakozó póluson keresztül. Az alaplap célorientált áramköre figyeli az előlapi ki/be kapcsoló gombot, és ha azt megnyomják, akkor az arra kijelölt másik csatlakozó póluson keresztül jelzi a tápegységnek, hogy a normál tápellátásra van szükség. Rugalmasságot mutatja, hogy ehhez hasonló módon, a BIOS-ban bekonfigurálható, hogy mondjuk a hálózati kártya kapjon a készenléti tápellátásból, aminek hatására a hálókártya folyamatosan figyeli, hogy kap-e egy olyan speciális adatcsomagot, amelynek az a jelentése, hogy fel kell ébresztenie a számítógépet. Ha igen, akkor a hálókártya bejelez az alaplap célorientált áramkörének, amely meg jelez a tápegységnek. Ezt a mechanizmust hívják Wake On Lan-nak, illetve magyarosan vékony-lan, kissé utalva a régebben elterjedt vékony ethernet hálózati kábelezésre.
  • Időközben beindult a nagy teljesítményű grafikára alapozott szórakoztatóipar, és ennek kapcsán mind a mai napig (2008) semmilyen processzor és grafikus kártya sem túlzottan gyors. Ennek következtében megugrott a processzorok esetlegesen szóba jövő teljesítmény igénye, és ma már két-három videokártya installálása is ki van szolgálva. Így a mai ATX tápegységekből már mindenféle tápkábelek mindenhová mehetnek, megerősítendő a processzorok és a videokártyák környéki teljesítmény ellátást.
  • Mindezen energia mizériát megelőzően a szabvány egy szépreményű, amolyan irodai körülményekre bölcs ajánlása volt, hogy a tápegység hűtőventilátora ne kifele fújjon, hanem a gép belseje felől szívjon. A tápegység pedig ezzel a beszívónyílásával essen éppen a processzor passzív hűtőbordája fölé. Ezzel az elrendezéssel az akkor szokásos technológiával egészen csöndes kis gépeket lehetett építeni, két forgó alkatrésszel: az egyetlen ventilátor a tápegységben és a merevlemez forgó lemezkötege.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ATX (alaplapszabvány) témájú médiaállományokat.