AC ChievoVerona

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chievo Verona
Chievo-verona-logo.png
Csapatadatok
Teljes csapatnév Associazione Calcio
Chievo Verona SrL
Becenév Mussi Volanti (Repülő szamarak)
Ceo (Chievo)
Székhely Verona, Olaszország
Alapítva 1929
Stadion Stadio Marc'Antonio Bentegodi
Vezetőedző olasz Giuseppe Sannino
Elnök olasz Luca Campedelli
Bajnokság Serie A
Csapatmezek
Hazai
Idegenbeli
Hivatalos honlap
Chievo Verona honlapja

Az Associazione Calcio ChievoVerona röviden AC Chievo Verona, vagy egyszerűen Chievo egy veronai székhelyű olasz labdarúgócsapat. Nevét alapítójáról Paluani Chievóról kapta. A jelenleg az első osztályban szereplő klub hazai mérkőzéseit a Verona csapatával közösen bérelt Marcantonio Bentegodi stadionban játssza.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csapatot kisebb labdarúgócsoportok alapították 1929-ben. 1931-ig nem játszottak hivatalos bajnokságban. A hivatalos mezszín a máig megmaradt sárga-kék volt. 1936-ban gazdasági problémák miatt feloszlottak. A második világháborút követően 1948-ban a Seconda Divisione területi ligában indulhattak. 1957-ben a csapat elköltözött a Carlantonio Bottagisiora ahol 1986-ig játszotta hazai mérkőzéseit. 1959-bena liga átrendeződése nyomán a klub a Seconda Categoria tagja lett. Egy évvel később a rájátszásban legyőzvén a San Martino Buon Albergo csapatát osztályt léphettek. Eközben az egyesület megváltoztatta a nevét AC Cardi Chievora.

Ingadozás, majd felemelkedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A következő 10 év a két osztály közötti ingadozással telt. 1970-ben feljutottak a területi bajnokság első osztályába. Kiemelkedő teljesítmény volt az 1975-ös szereplésük, ahol bajnokként jutottak feljebb a Serie D-be. A klub neve ekkor AC Chievo lett, egészen 1981-ig amikor is AC Paluani Chievora változtatták. 10 évig a középmezőnyhöz tartoztak, mígnem 1986-ban azonos pontszámmal végeztek az élen a Bassano csapatával. A rájátszás 1–1-es döntetlen után tizenegyespárbajban dőlt el (4–2) a Chievo javára. Ebben az évben új stadiont is kapott az egyesület. Az 1990-es VB egyik helyszínéül is szolgáló Stadio Marcantonio Bentegodi mindmáig a klub pályája. Emellett ugyanebben az évben vették fel ismét az AC Chievo nevet. 3 idényt követően már a harmadosztályban szerepeltek. 1990-ben újabb névváltozás következett, ekkor vették fel a máig használatos AC ChievoVerona nevet.

1992-ben Luigi Campedelli elnök, aki két évvel korábban visszatért a klub vezetéséhez, szívrohamban meghalt, és a fia Luca Campedelli aki 23 éves volt lett az új elnök. Luca Campedelli, minden olasz professzionális futball klub legfiatalabb elnöke. Labdarúgó-igazgatójaként előléptette Giovanni Sartorit és az új vezetőedzőnek Alberto Malesanit nevezte ki. 1994-ben bajnokként a másodosztályba jutottak. 1997-ben 8 ponttal maradtak le a 4. feljutó helytől. Az ezt követő 3 évben ismét a középmezőnyben végeztek, mígnem 2001-ben a 3. hely megszerzésével a csapat történetében először az első osztályba jutottak.

2001–2007 – A Serie A-ban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Első idényük álomszerűre sikeredett. Az 5. helyet szerezték meg - 1 ponttal a Milan mögött - így indulhattak az UEFA-kupában. A csapat legnagyobb sikere az Intert 2–1-es legyőzése volt. A házi gólkirály Massimo Marazzina lett 13 góllal.

A 2002–2003-as idényben a klub először vehetett részt az európai kupaküzdelmekben, ahol a FK Crvena Zvezda ellenében 2–0-ra alulmaradtak. A bajnokságban a 7. helyen végeztek.

Egy évvel később a 9. helyen végzett a csapat.

A 2004–2005-ös évadban a jó kezdést követően három mérkőzéssel a bajnokság vége előtt kieső helyre csúszott vissza a Chievo. Ekkor menesztették az akkori edzőt, Mario Berettát és helyére a korábbi veronai labdarúgót Maurizio D'Angelót nevezték ki. A Siena illetve a Bologna elleni mérkőzésen egyaránt 1–0-s győzelmet aratván elkerültek a kieső helyről, majd az utolsó fordulóban a Roma elleni döntetlennel sikerült elkerülniük a kiesést.

A 2005–2006-os idényben az ideiglenes edzőt Giuseppe Pillon váltotta. Vezetése alatt a csapat a 7. helyet szerezte meg mellyel bejutottak ismét az UEFA-kupába. A botrány következtében megváltoztatták a bajnokság végeredményét és ennek értelmében a BL selejtezőkörében indulhattak. A Levszki Szófia elleni mérkőzést összesítésben végül 4–2-re elveszítették. A kiesés értelmében a csapat tovább folytathatta az UEFA-kupa első körében, ahol a portugál Braga ellen az első mérkőzést 2–0-ra elveszítették, majd a visszavágón ugyan ilyen arányú győzelmet szereztek. A hosszabbításban a portugálok szépítettek így összesítésben 3–2-vel végleg befejeződött a csapat európai szereplése.

2006. október 16-án egy Torino elleni 1–0-s vereséget követően az elnökség menesztette Giuseppe Pillont és helyére a korábbi sikeredzőt - aki 2001-ben a Serie a-ba juttatta a klubot - Luigi Delneri nevezték ki.

2007. május 27-én az utolsó mérkőzésnap a csapat a kiesőjelöltek között volt. A bennmaradást érő döntetlent nem sikerült megszerezni a közvetlen rivális Catania ellen és mivel a többi kiesőjelölt (Parma, Siena és a Reggina) győzni tudott így a Chievo kiesett a másodosztályba.

Egy év a Serie B-ben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kiesés nem törte meg a klubot, mivel egy évet követően már a feljutást ünnepelhették a szurkolók. Több meghatározó labdarúgó játszott ebben a csapatban: Franco Semioli, Salvatore Lanna, Matteo Brighi, Paolo Sammarco, Erjon Bogdani, Lorenzo D'Anna Sergio Pellissier, Simone Bentivoglio. Az edző a Delnerit felváltó Giuseppe Iachini volt.

A 2008–2009-es idény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bajnokság elején a kezdeti sikertelenségek miatt a vezetőség Domenico Di Carlót nevezte ki a csapat élére. Több sikeres mérkőzésük is volt. A későbbi olasz kupa győztes Lazio elleni 3–0-s győzelem mellett pontot szereztek a későbbi bajnok Inter ellen (2–2) valamint az ezüstérmes Juventus ellen (3–3) is. Az idény végén a 16. bennmaradó helyen végeztek. A csapat gólkirálya a 13 gólos Sergio Pellissier lett.

Jelenlegi keret[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2009. szeptember 14-e szerint [1]

# Poszt Név
1 lengyel K Michał Miśkiewicz (kölcsönben a Milantól)
2 argentin V Santiago Morero
3 olasz V Francesco Scardina
4 olasz V Andrea Mantovani
5 olasz V Davide Mandelli
6 olasz KP Giampiero Pinzi (kölcsönben az Udinesétől)
7 olasz KP Michele Marcolini
8 olasz V Marco Malagò
9 olasz KP Simone Bentivoglio
10 Brazil KP Luciano
11 uruguay CS Pablo Granoche
13 olasz V Felice Piccolo (kölcsönben az Empolitól)
14 olasz KP Alessandro Sbaffo
15 olasz KP Manuel Iori
# Poszt Név
16 olasz KP Luca Rigoni
18 olasz K Lorenzo Squizzi
19 olasz V Luca Ariatti
20 olasz V Gennaro Sardo (kölcsönben a Cataniától)
21 francia V Nicolas Frey
22 olasz CS Elvis Abbruscato (kölcsönben a Torinótól)
23 albán CS Erjon Bogdani
27 olasz V Fabio Moro
28 olasz K Stefano Sorrentino
31 olasz CS Sergio Pellissier (Kapitány)
33 kolumbia V Mario Yepes
83 brazil CS Marcos de Paula
90 olasz KP Yonese Hanine
99 olasz CS Mirco Gasparetto

Kölcsönben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

# Poszt Név
Brazil CS Dimas (Monza)
olasz CS Domenico Girardi (Modena)
olasz KP Andrea De Falco (Ancona)
# Poszt Név
olasz V Cesare Rickler (Modena)
olasz V Angelo Antonazzo (Empoli)
olasz V Giovanni Marchese (Catania)

Visszavonultatott mezszámok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismertebb játékosok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Volt edzők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. La rosa”, AC ChievoVerona (Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 4.) (Italian nyelvű) 

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]