7-es trolibusz (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
7-es jelzésű trolibuszvonal
7
trolibusz
71-es trolibusz →
MÁVAG - Brown-Boveri trolibusz 7-es jelzéssel
MÁVAG - Brown-Boveri trolibusz 7-es jelzéssel
térképvázlat
térképvázlat
Történeti adatok
Státusz:megszűnt
Más néven:trolibusz: T (1936–1944)
busz: 7 (1946–1947)
T (1947)
18A (1947–2008)
Első üzemnap:1933. december 16.
Utolsó üzemnap:1944. szeptember 21.
Üzemi adatok
Jellege:alapjárat
Település:Budapest
Üzemeltető:Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt.
Járműtelep:Óbuda kocsiszín
Járművek:Ganz és MÁVAG–BBC
Végállomások
Induló állomás:Vörösvári út
Érkező állomás:Óbudai temető
Útvonaladatok
 
I→É
É→I
Vonalhossz (km):
2,7
2,7
Megállóhelyek (db):
Menetidő (perc):
Kapcsolódó vonalak
Hálózat:Budapest tömegközlekedése
Trolibuszok:Budapest trolibuszvonal-hálózata
A Wikimédia Commons tartalmaz 7-es jelzésű trolibuszvonal témájú médiaállományokat.
Hasonló nevű viszonylatok
 7-es trolibusz
7
7
7 7A

A budapesti 7-es jelzésű trolibusz (1936-tól T jelzéssel) a Bécsi úton, a Vörösvári út és az Óbudai temető között közlekedett. Ez volt a magyar főváros első trolibuszvonala (és országos viszonylatban is az elsők közé tartozik, hiszen előtte csak három rövidéletű trolibusz működött a Trianon előtti területeken[1]). A viszonylatot a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. üzemeltette, a járműveket Óbuda kocsiszín állította ki.

Története[szerkesztés]

1923-ban az akkor frissen megalapított BSZKRT (ejtsd: beszkárt) öt villamosviszonylat létesítésére való kötelezettséget örökölt meg, amelyből az egyiket Óbuda területén, az Óbudai zsidó temetőhöz tervezte megvalósítani.[2] A Vörösvári út és az Óbudai temető közötti szakasz kiépítéséről szerződés is köttetett, azonban a cég ennek kivitelezését a magas költségek miatt éveken keresztül halogatni kényszerült.[3] Ennek pótlására a Székesfővárosi Autóbuszüzem (SZAÜ) 1927. június 5-én elindította a 7-es jelzésű autóbuszjáratát.[3]

A BSZKRT-ot azonban továbbra is szerződés kötötte az Óbudai temető villamossal történő kiszolgálásának megteremtéséről, így 1930-ban a villamosnál jóval olcsóbb közlekedési ágazat létesítését álmodta meg a cég: ekkor született meg az első budapesti trolibuszvonal terve.[2][3] 1933 márciusában elfogadták a tervet, majd augusztusban megkezdődtek az építési munkálatok is.[2] A 2,7 km hosszú vonal felavatására december 16-án került sor. Az óbudai troli – a buszjárat nyomán – a 7-es jelzést kapta.[2] A két végállomásánál – a Vörösvári útnál és a temetőnél – egy-egy hurokforduló lett kialakítva. A vonal mentén nem alakítottak ki váltót, szakaszszigetelést, sőt külön járműtelepet sem építettek a kocsiknak: a vonalra vásárolt három trolibuszt (kettő Ganz-, és egy MÁVAG-típusú) az Óbuda villamoskocsiszínben tárolták.[4] 1936 februárjában a viszonylat jelzése T-re módosult (ekkor kapta meg a számot a Rákóczi úton májustól közlekedő 7-es busz).[2][5] 1941. szeptember 9. és október 9. között a járműveket jobb oldali közlekedésre alkalmassá alakították át (az autóbuszokhoz képest nemcsak az ajtók, de a vezetőállás másik oldalara történő átszerelését is előírták),[1] ekkor pótlóbuszok közlekedtek a vonalon.[2] Az óbudai troli végét egy 1944. szeptember 21-én bekövetkezett légitámadás jelentette, amelyben jelentős károkat szenvedett a vonal nagy része.[2] Ekkor ismét autóbuszüzemet vezettek be, ami egészen karácsonyig működött, végül ez is megszűnt.[2]

Az óbudai trolibusz elindulásának 80. évfordulója alkalmából a 2013. december 14-15-i hétvégén a 359-es pályaszámú, MAN NGE152 típusú trolibusz közlekedett a korábbi 7-es járat útvonalán, önjáró üzemmódban.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Bodrogi Bence Péter: A magyarországi trolibusz üzemek története, helyük és szerepük a városi közlekedési hálózatokban (Doktori értekezés). repozitorium.omikk.bme.hu . BME – Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, 2007. [2018. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. július 15.)
  2. a b c d e f g h Istvánfi Péter: A 7-es trolibusz története. iho.hu, 2012. december 20. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  3. a b c Kemsei Zoltán: Miért éppen Óbuda?. iho.hu, 2012. július 27. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  4. Németh Zoltán Ádám: Óbudai trolibuszok. villamosok.hu/troli. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
  5. Jakab László, Legát Tibor, Nagy Zsolt Levente: Szerbusz trolibusz. Budapest: Jószöveg Műhely Kiadó. 2011. 40. o. ISBN 9786155009303  
  6. Ünnepi menet és konvoj a fővárosi trolibusz-közlekedés évfordulóján. bkk.hu, 2013. december 13. [2013. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. december 28.)

További információk[szerkesztés]