7-es HÉV

Budapest–Csepel-vasútvonal (251) (H7)
MIXA szerelvény állomásozik a szabad jelzésre Rákóczi híd megállóhelynél.
Hossz:	6,7 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	1000 V =
Maximális sebesség:	60 km/h
Jelmagyarázat  0,0 Budapest, Boráros tér 1,2 Közvágóhíd Kvassay híd a Ráckevei-Duna felett üzemi kapcsolat 4,0 Szabadkikötő 5,6 Szent Imre tér 6,1 Karácsony Sándor utca 6,7 Csepel Csillagtelep

H7-es helyiérdekű vasút
H7 helyiérdekű vasút
a vállalat logója
Történeti adatok
Státusz:	aktív
Üzemi adatok
Település:	Budapest
Üzemeltető:	Budapesti Közlekedési Zrt.
Járművek:	MIXA, MXA
Végállomások
Induló állomás:	Boráros tér H
Érkező állomás:	Csepel
Útvonaladatok
I→É É→I Vonalhossz (km): 6,7 6,7 Megállóhelyek (db): 4 4 Menetidő (perc): 13 13
Kapcsolódó vonalak
Hálózat:	Budapest tömegközlekedése
HÉV-vonalak:	Budapesti Helyiérdekű Vasút

Csepel állomás felvételi épülete

A csepeli kocsiszín két MXA szerelvénnyel és egy LVII típusú mozdonnyal (beceneve: Tigris)

A 7-es HÉV vagy Csepeli HÉV, azaz a 251-es számú vasútvonal egy helyiérdekű vasútvonal, amely a budapesti Boráros tér és Csepel belvárosa között közlekedik. Jelenlegi formájában 1951. április 29-én adták át az utazóközönségnek. A BKV járatszámozásában a H7 számot kapta 2011. május 1-jétől.

A vonalon Dunakeszin készült MIXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIa típusú pótkocsik, továbbá NDK MXA motorkocsik és a közéjük sorolt PXXVIIIa típusú pótkocsik közlekednek.

Története

A Csepel–Pesterzsébet közötti viszonylat

1892-ben épült meg a a csepeli Weiss Manfréd gyár. 1911-ben az acélkohászat is beindult a gyárban. Egyre több munkaerőt igényelt az üzem, a megnövekedett forgalom pedig igényelte a kötött pályás kapcsolat kiépítését. 1912-ben megnyitották a Ráckevei HÉV szárnyvonalaként Csepel első HÉV vonalát. Ez a Pesterzsébet felső HÉV állomás után ágazott ki, majd a Gubacsi hídon a Szabadkikötő iparvágányaival párhuzamosan, együtt haladt át. Innentől eltávolodtak egymástól. A HÉV vonal az Ady Endre út északi oldalán haladt tovább és egy szűk ívvel csatlakozott be a - jelenleg is használt - II. Rákóczi Ferenc úti vágányokba. A vonal elég kihasznált volt. A Közvágóhídtól és Pesterzsébetről egyaránt jártak át vonatok Csepelre. 1951-ben épült meg a Szabadkikötő úton és az 1927-ben épült Kvassay híd nyugati oldalán a Boráros térre vezető - már gyorsvasúti jellegű - vonal. Megnyitása után a Határ út felőli irány forgalma alig csökkent. 1959-ben hurokvégállomást létesítettek a Határ út és Gubacsi út sarkán. Ettől kezdve innen indultak az eredeti vonalon a "H" jelzésű vonatok Csepelre. (Ma itt van a 3-as villamos végállomása.) Egy elhibázott döntés következtében a Gubacsi híd felújításakor, 1978-ban a járatot megszüntették. Forgalmát a 48-as, az 51-es és az 59-es (ma 148-as, 151-es, 35-ös és 36-os) BKV buszok vették át.

Az eredeti terv

Csepel mindig is Budapest egyik ipari központja volt. Kezdetben a munkások csak a környező kerületekből és településekről (Pesterzsébet, Budafok, Soroksár, Halásztelek, Szigetszentmiklós) jártak ide. A korabeli tervekben egy, a Csillagtelepről a Művek 2. kapuján át Pesterzsébetre vezetett az út, ezt azonban a Hárosi Iskola 1941-es építése újabb módosításokat vetett fel.

A FVV 1944. augusztus 2-án véglegesen törölte az eredeti tervet. A „vonal” ekkor 3 részre szakadt. Az egyik a mai Csillagtelepi buszvégállomástól (ahol ma a 35-ös és 36-os busz végállomása van) nem messze indult, és a Hárosi Iskola mellett állt meg. A második szakasz északról, a Szent Imre térről ment a Gyártelep déli csücskéig. A harmadik szakasz a Marskovitsa utcából a Gubacsi hídon át vezetett Pesterzsébetre.

A Csepel–Boráros tér közötti viszonylat

Végül 1951-ben a II. Rákóczi Ferenc utcából a Szabadkikötő (ma Weiss Manfréd) út, Kvassay híd, Boráros tér vonalvezetés megvalósítása mellett döntöttek. Gyorsvasúti jellegű. Szintbeli kereszteződés nincs rajta.

A Csepel–Hárosi iskola közötti viszonylat

Rövid életű vonal volt. 1959-1965 között üzemelt. A Csepeli állomás után Halásztelek felé keresztezte a II. Rákóczi Ferenc utat, majd haladt tovább délnek a Hárosi iskola végállomásig. Egyvágányú volt, egy kitérővel, dízelvontatással. Forgalmát a 38-as buszcsalád és a Volán járatai vették át.

Az egyesítés

Mikor megindult a 38-as busz, a Csillagtelepi HÉV üzemeltetése feleslegessé vált. Közrejátszó tényező volt, hogy Budapest belvárosában élők közül sokan szintén a Művekben dolgoztak, ezért közvetlen kapcsolatot akartak teremteni a belvárossal. Ekkor épült meg a vonal maihoz nagymértékben hasonlító szakasza. Ez a szakasz a Szent Imre térről járt a Zsil utcáig.

A végső vonal

MXA és MIXA szerelvények a Szabadkikötő utáni egyenes szakaszon

Az FVV összevonva az eddig megépült vonalak terveit és az elképzeléseket megutalta a mai szakasz megépítését, ám az csak a Karácsony Sándor utcáig közlekedett. 1950. szeptember 6.-ára elkészült a jelenlegi szakasz. A futáspróbák és a tesztelések után 1951. április 29-én át is adtak a forgalomnak.

Tervek és módosítások

Az 1-es villamos (mai nevén) Rákóczi hídig történő meghosszabbításakor (2000. december) beillesztették a „Lágymányosi híd” megállóhelyet. Tervbe vették a vonal Kálvin térig tartó meghosszabbítását, ám ez máig is terv maradt.

A megépült vonalak

A vonal észrevehetően jobb döntés volt az előzőeknél, de részeik megmaradtak. Az áruforgalom biztosítására a Csillagtelep-Pesterzsébet szakasz megmaradt. (A Gubacsi híd átalakításával 1978-ban a HÉV vonal a hídon megszűnt.)

A Csillagtelep-Hárosi iskola vonal busszal lett kiszolgálva, a csatlakozáshoz megépítették a Karácsony Sándor utca – Csillagtelep vá. szakaszt.

A belvárosi kapcsolathoz és más tényezők hatására elkészült a Közvágóhíd-Soroksár, majd később a Budapest-Ráckeve helyiérdekű vasútvonal, még a XIX-XX. század fordulóján.

Megállóhelyei

H7 (Boráros tér - Csepel)
idő	megállóhely neve	idő	átszállási kapcsolatok	intézmények
0	Boráros tér vá.	13	15, 23, 23E, 54, 55, 115, 212  2, 2A, 4, 6
2	Közvágóhíd	11	23, 23E, 54, 55, 103, 179  1, 2, 24  6	Művészetek Palotája, Nemzeti Színház
4	Szabadkikötő	7	179	Szabadkikötő
7	Szent Imre tér	4	35, 36, 38, 71, 138, 148, 151, 152, 179  673, 674, 675, 676, 677, 679, 680, 687, 688, 689, 690, 699	XXI. kerületi főposta, templom, rendőrség, okmányiroda, polgármesteri hivatal
11	Karácsony Sándor utca	2	35, 36, 38, 71, 138, 148, 151, 152, 179  673, 674, 675, 676, 677, 679, 680, 687, 688, 689, 690, 699
13	Csepel vá.	0	38, 138, 148, 151, 179  673, 674, 675, 676, 677, 679, 680, 687, 688, 689, 690, 699

Források

• A VEKE 2007. április 15-i közgyűlésének szövege
• MÁV-levéltár, 23. postaiktató, 45C12. archív dokumentumkihúzó 3-7. dokumentumai