5 Astraea

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
5 Astraea 5 Astraea Symbol.svg
Felfedezése
Felfedező: Karl Ludwig Hencke
Felfedezés ideje: 1845. december 8.
Kategória: kisbolygóöv
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 459,202 Gm (3,070 CsE)
Perihélium távolsága: 310,688 Gm (2,077 CsE)
Fél nagytengely: 384,945 Gm (2,573 CsE)
Pálya excentricitása: 0,193
Orbitális periódus: 1507,676 d (4,13 a)
Átl. pályamenti sebesség: 18,39 km/s
Közepes anomália: 194,442°
Inklináció: 5,369°
Felszálló csomó hossza: 141,690°
Perihélium szöge: 357,530°
Fizikai tulajdonságok
Méret: 167×123×82 km[1][2]
Átlagos sűrűség: ~2,7 g/cm³[3]
Felszíni gravitáció: ~0,023 m/s²
Szökési sebesség: ~0,062 km/s
Forgási periódus: 0,700 03 d (16,801 h)[2]
Albedó: 0,227 (mértani)[1]
Felszíni hőm.: ~167 K
max: 263 K (-10 °C)
Színkép típusa: S-típusú kisbolygó
Látszólagos fényesség: 8,7-től 12,92-ig
Látszólagos méret: 0,15"-től 0,041"-ig

Az 5 Astraea (a görög Αστραία szóból, régies írással Astræa) egy nagy, kisbolygóövbeli aszteroida. Felszíne erősen visszaveri a fényt, és valószínűleg nikkel-vas-keverékből áll, magnézium- és vas-szilikátokkal keverve.

Méretösszehasonlítás: az első tíz kisbolygó a Föld Holdjához hasonlítva. Az Astraea ötödik balról.

Az Astraeát K. L. Hencke fedezte fel ötödikként 1845. december 8-án. Az általa felfedezett két kisbolygó közül ez volt az első, a második a 6 Hebe. Amatőr csillagász és irodai dolgozó volt, aki a 4 Vesta után kutatott, mikor ráakadt az Astraeára.

Az Astreának nincsenek különleges fizikai tulajdonságai, fontosságát az adja, hogy a Vesta 1807-es felfedezése után 38 évvel találták meg, mikor már azt hitték, hogy csupán az addig megtalált négy létezik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Yeomans, Donald K.: Horizons system (angol nyelven). NASA JPL. (Hozzáférés: 2007. március 20.)
  1. ^ a b Supplemental IRAS Minor Planet Survey
  2. ^ a b M. J. López-Gonzáles & E. Rodríguez Lightcurves and poles of seven asteroids, Planetary and Space Science, Vol. 53, p. 1147 (2005).
  3. G. A. Krasinsky et al Hidden Mass in the Asteroid Belt, Icarus, Vol. 158, p. 98 (2002).

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]