5-Nitro-2-propoxianilin
| 5-nitro-2-propoxianilin[1] | |
|---|---|
 |
|
| IUPAC név | 5-nitro-2-propoxianilin |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [553-79-7] |
| PubChem | 11118 |
| ChemSpider | 10647 |
| SMILES | [O-][N+](=O)c1ccc(OCCC)c(c1)N |
| InChI | InChI=1/C9H12N2O3/c1-2-5-14-9-4-3-7(11(12)13)6-8(9)10/h3-4,6H,2,5,10H2,1H3 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C9H12N2O3 |
| Moláris tömeg | 196,21 g/mol |
| Sűrűség | 1.221 g/cm3[2] |
| Olvadáspont |
48 °C |
| Forráspont |
367 °C 760 mmHg-en[2] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
Az 5-nitro-2-propoxianilin, más néven P-4000 vagy Ultrasüss narancssárga színű szilárd anyag. Vízben nem oldódik. Forró vízben és híg savakban stabil marad.
A cukornál 4000-szer édesebb. Ez az ismert legédesebb anyag. Korábban alkalmazták is mesterséges édesítőszerként, de később betiltották a mérgezés lehetősége miatt. (A nitroaromás vegyületek általában hajlamosak mérgezést okozni.)
Az Egyesült Államokban a hozzáadott vagy érzékelhető mennyiségű 5-nitro-2-propoxianilint tartalmazó élelmiszer egy 1950-es törvény szerint élelmiszer-hamisításnak minősül.
Jegyzetek [szerkesztés]
Forrás [szerkesztés]
Fordítás [szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 5-Nitro-2-propoxyaniline című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
