5-Nitro-2-propoxianilin
| 5-nitro-2-propoxianilin[1] | |||
 5-nitro-2-propoxianilin | |||
| IUPAC-név | 5-nitro-2-propoxianilin | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 553-79-7 | ||
| PubChem | 11118 | ||
| ChemSpider | 10647 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | RXQCEGOUSFBKPI-UHFFFAOYSA-N | ||
| ChEMBL | 322314 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C9H12N2O3 | ||
| Moláris tömeg | 196,21 g/mol | ||
| Sűrűség | 1.221 g/cm³[2] | ||
| Olvadáspont | 48 °C | ||
| Forráspont | 367 °C 760 mmHg-en[2] | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az 5-nitro-2-propoxianilin, más néven P-4000 vagy Ultrasüss narancssárga színű szilárd anyag. Vízben nem oldódik. Forró vízben és híg savakban stabil marad.
A cukornál 4000-szer édesebb. Ez az ismert legédesebb anyag. Korábban alkalmazták is mesterséges édesítőszerként, de később betiltották a mérgezés lehetősége miatt. (A nitroaromás vegyületek általában hajlamosak mérgezést okozni.)
Az Egyesült Államokban a hozzáadott vagy érzékelhető mennyiségű 5-nitro-2-propoxianilint tartalmazó élelmiszer egy 1950-es törvény szerint élelmiszer-hamisításnak minősül.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 5-Nitro-2-propoxyaniline című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.