H5-ös HÉV

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(5-ös HÉV szócikkből átirányítva)
H5-ös HÉV
Budapest H5 HÉV.svg
A hálózat térképe
Budapest–Szentendre HÉV-vonal.svg
Adatok
Hálózat Budapesti Helyiérdekű Vasút
Átadás 1888. augusztus 17.
Vonal hossza 21
Állomások száma 17
Nyomtáv 1435
Sebesség 60 km/h
Áramellátás 1000 V =
Üzemeltető Budapesti Közlekedési Zrt.
Útvonaldiagram
HÉV szerelvények a szentendrei végállomáson

A H5-ös HÉV (250-es vasútvonal; 2011-ig szentendrei HÉV) Budapest legforgalmasabb elővárosi vasútvonala, amelyet a Budapesti Közlekedési Zrt. közlekedtet a Budapesti Közlekedési Központ megrendelésére a Batthyány tér és Szentendre, illetve betétjáratként Békásmegyer között. A H5-ös számot 2011. május 1-étől viseli[1].

A vonalat a szentendrei kocsiszín szolgálja ki.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (röviden BKVT) által épített szentendrei helyiérdekű vasútvonal budai végállomása – üzemének első éveiben – az azóta felszámolt Filatorigát állomás volt. (Óbudán, a mai Bogdáni úti buszvégállomás és a Szentendrei út között). A Filatorigát állomástól Szentendréig tartó 16,3 km hosszú vasútvonalat 1888. augusztus 17-én nyitották meg.[2] A gőzüzemű vasútvonal felépítményét 20,0 kg/fm tömegű sínekből építették, 9,0 tonna tengelyterhelést engedélyeztek rajta.

Az 1880-as évek végén a MÁV megkezdte a budapesti pályaudvarok összekapcsolását az úgynevezett körvasutakkal. A Duna jobb partján végighúzódó jobbparti körvasutat a Déli Vasút budai végállomásától, az egykori Császárfürdő állomáson keresztül kezdték megépíteni. Az ideiglenesen a Filatorigát mellett létesült Grünwald és Társa Szeszgyárig tartó, 6 km hosszan kiépült körvasutat 1892. szeptember 1-jén vették használatba.[2]

Filatorigát állomás és a jobbparti körvasút közötti viszonylag rövid összekötővágány 1895-ben épült ki. (A mai Bogdáni út Duna és Szentendrei út közötti szakaszán.) Az összekötővágány átadásával, valamint a jobbparti körvasút budai szakaszának igénybevételével a helyiérdekű vasút szerelvényei az akkoriban komoly tömegközlekedési csomópontnak számító Pálffy térig (a mai Bem József térig) közlekedhettek.

A Margit híd 1935-ös felújítása és szélesítése után, 1937-től a szentendrei vasút új, tágasabb végállomást kapott a híd budai hídfőjétől északra, a mai alagútba vezető rámpa helyén. A Margit híd alatt átvezetett vágányokat nem bontották el, a jobbparti körvasút teherforgalmát tovább szolgálta. A 2-es metró építésével összefüggő vízivárosi felszíni átrendezés miatt a jobbparti körvasút Bem József utcai szakasza az 1970-es években szűnt meg.[3]

1952. december 26-án Császárfürdőnél súlyos baleset történt, az állomáson álló esztergomi vonatba egy érkező HÉV-szerelvény ütközött. A balesetben 26-an meghaltak és 57 sérült volt.[4][5] A balesetet okozó váltókezelőt statáriálisan kivégezték, az ítéletet másnap hajtották végre.[6][7]

A 2-es metró második szakaszának építésével párhuzamosan, a helyiérdekű vasutat kéregvezetésű megoldással meghosszabbították a Bem rakpart alatt. Az ekkor megszűnő Császárfürdő állomástól induló alagútban, a Margit híd hídfőjében új megállóhelyet, a Batthyány tér alatt pedig egy háromvágányú végállomást alakítottak ki. A Batthyány téri metróállomásig tartó 1,2 km[8] vonalszakaszt 1972. december 23-án nyitották meg.[9]

Az 1970-es évek végén a kis sugarú ívekből álló Bogdáni úti pályaszakasz kiváltására nyomvonal korrekciót végeztek. Az 1978 decemberében elkészült [10] nagy sugarú, hosszú ívekkel kialakított új nyomvonalon létesítették a mai Filatorigát megállóhelyet, továbbá megszüntették az egykori Benedek Elek utcai megállóhelyet, helyette épült meg a mai Kaszásdűlő megállóhely a Köles utcai útátjárónál.

Az egykori Filatorigát állomást az új nyomvonal elkerülte és ekkortól már csak üzemi-, illetve teherpályaudvarként üzemelt, egészen az 1990-es évekbeli megszüntetéséig. A hajdani állomás területén barkácsáruház épült, de a régi felvételi épület a mai napig áll.

Békásmegyeren az 1970-es évektől jelentős lakótelep építések zajlottak, az ugrásszerűen megnövekedett utazási igények miatt betétjáratok indítása vált szükségessé. Az egymástól kis távolságra fekvő régi Békásmegyer-Pünkösdfürdő állomást és Békásmegyer felső megállóhelyet megszüntették, helyettük létesült a betétjáratok félreállítását lehetővé tevő, 1981 decemberében átadott mai Békásmegyer állomás. Békásmegyer-Pünkösdfürdő a Pünkösdfürdő utcai átjárótól délre terült el, egykori felvételi épülete ma is megtekinthető, Békásmegyer felső megállóhely pedig a mai állomástól északra, a Budakalász fölötti dombot megkerülő ív után szolgálta az utazóközönséget.

Aquincum megállóhely régebben az elágazásnál volt, közelebb az esztergomi vasútvonal felüljárójához. Közvetlenül az Aquincumi Múzeum romkertjével szemben helyezkedett el.

A végállomás felújítása után 1992-ben nyílt meg Szentendrén a Városi Tömegközlekedési Múzeum.

Az 1980-as években elvégzett, általában részleges felújítások óta a vonal műszaki állapota jelentősen leromlott, a legsúlyosabb problémát a biztosítóberendezés műszaki helyzete jelentette. A Batthyány tér–Békásmegyer közötti vonalszakaszon a biztosítóberendezés teljes rekonstrukciójára 20062007 között került sor.[11] A rekonstrukciós munkákat részleges pálya- és felsővezeték felújítás, valamint az energiaellátási rendszer felújítása előzte meg, amelyeket a 2005. június 25-től augusztus 4-éig[12] tartó vágányzárban végeztek el.

Megállóhelyei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  (Batthyány tér – Békásmegyer – Szentendre)
Menetidő
(perc)
Megállóhely Menetidő
(perc)
Átszállási lehetőségek Intézmények
0 Batthyány tér
végállomás
39  
 19, 41
 11, 17, 39, 86, 111, 160, 260, 260A
 D11 budapest.svg, D12 budapest.svg, D13 budapest.svg
Vásárcsarnok
2 Margit híd, budai hídfő 36  4, 6
 9, 17, 26, 86, 91, 160, 191, 226, 260, 260A, 291
ORFI, Szent Lukács Gyógyfürdő
5 Szépvölgyi út 34  9, 17, 29, 65, 65A, 111, 160, 165, 260, 260A Piac
6 Tímár utca 32  29 Árpád Gimnázium
8 Szentlélek tér
(Árpád híd)
31  1, 1A
 29, 34, 106, 118, 134, 137, 218, 226, 237
 800, 801, 805, 810, 815, 820, 830, 831, 832, 840
Zichy-kastély, Óbudai Gimnázium
10 Filatorigát 29
12 Kaszásdűlő 27  34, 106, 134, 226
14 Aquincum 25  34, 106, 134
 Budapest–Esztergom
Aquincumi Múzeum, Amfiteátrum
16 Rómaifürdő 23  34, 134 Rómaifürdő
18 Csillaghegy 21  134, 160, 219 Csillaghegyi strand
21 Békásmegyer
végállomás
18  34, 134, 143, 160, 186, 204, 243, 296
 869
Békásmegyeri Közösségi Ház, Veres Péter Gimnázium
25 Budakalász 14
27 Budakalász, Lenfonó 12
29 Szentistvántelep 10
32 Pomáz 7  851, 855, 856, 860, 861
37 Pannóniatelep 2
39 Szentendre
végállomás
0  869, 870, 872, 873, 874, 876, 877, 878, 879, 880, 882, 884, 889, 890, 893, 895, 898 Tömegközlekedési múzeum

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Felszíni, peronnal rendelkező csonkavágány a Margit-híd előtt. A HÉV szerelvények itt nem állnak meg, csak különleges esetekben használják, például az Újpesti vasúti híd felújításakor a MÁV esztergomi vonalán közlekedő motorvonatok kiinduló állomása volt, mivel dízel üzemű motorvonatok nem mehetnek le az alagútba.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. BKV Zrt.: A budapesti közösségi közlekedés paraméterkönyve, 2011. május 1-jétől (PDF), 2011. március. [2011. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva].
  2. ^ a b Tisza István.szerk.: Kovács László: A magyar állami, magán- és helyiérdekű vasúttársaságok fejlődése 1876–1900 között, Magyar Vasúttörténet 2. kötet. Budapest: Közlekedési Dokumentációs Kft., 58–59, 83–84. o. ISBN 9635523130 (1996) 
  3. Varga Ákos Endre: A Margit híd budai hídfőjének környéke II. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  4. A BHÉV M I - M II - M III-as motorkocsitípusa. villamosok.hu. (Hozzáférés: 2012. október 15.)
  5. Baleset a Császárfürdőnél - 1. rész - Az ördög karácsonya”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.) 
  6. Baleset a Császárfürdőnél - 2. rész - Statárium”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.) 
  7. Baleset a Császárfürdőnél - 3. rész - Az utolsó pillanatig”, magyarnarancs.hu (Hozzáférés ideje: 2012. október 15.) 
  8. Budapesti Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  9. Horváth János: Budapesti gyorsvasúti tervek 2. (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 13.)
  10. Várnagy Zoltán, Lovász István: A budapesti helyiérdekű vasutak története (1887-1987). Budapesti Közlekedési Vállalat 1987
  11. Balogh László: Szentendrei HÉV megújulása 2. (Befejezés előtt az első ütem) (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)
  12. Szombaton kezdődik a szentendrei HÉV felújítása (magyar nyelven) (html). (Hozzáférés: 2010. augusztus 23.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]