451 Fahrenheit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
451 Fahrenheit
(Fahrenheit 451)
451 Fahrenheit (filmjelenet).jpg
Rendező François Truffaut
Producer Lewis M. Allen
Alapmű Ray Bradbury: Fahrenheit 451
Forgatókönyvíró Jean-Louis Richard
François Truffaut
Főszerepben Julie Christie
Oskar Werner
Zene Bernard Herrmann
Operatőr Nicolas Roeg
Vágó Thom Noble
Jelmeztervező Tony Walton
Gyártás
Gyártó Anglo Enterprises
Vineyard Film Ltd.
Ország  Egyesült Királyság
Nyelv angol
Időtartam 112 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Universal Pictures
Bemutató Olaszország 1966. szeptember
USA 1966. november 2.
Magyarország 1969. augusztus 14.
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A 451 Fahrenheit (Fahrenheit 451) 1966-ban készült brit játékfilm François Truffaut rendezésében. A film forgatókönyve Ray Bradbury hasonló című könyvén alapul. A filmet 1966-ban a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be.

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film disztópia. Egy elképzelt jövőben játszódik, ahol az emberek már nem tudnak sem írni, sem olvasni. A Rendszer úgy véli, a könyvek csak összezavarják a gondolatokat, ezért károsak és veszélyesek. A könyveket, sőt az önálló gondolkodást is betiltották, a könyvek birtoklása és olvasása bűncselekmény. A könyvrejtegetőket üldözik, a megtalált könyveket a tűzoltók elégetik (tűzoltó: angolul fireman, lefordítva „tűzember”, a szó az angol nyelvben nem utal a tűzoltásra). Az emberek szélsőségesen manipulált tévéműsorok és írott szöveg nélküli képújságok alapján tájékozódhatnak a világ eseményeiről. Az otthon unatkozó feleségek vásárlással és egy napi dolgokkal foglalkozó, vásárlásra buzdító, valamint nézeteket fejbe sulykoló interaktív családsorozat nézésével töltik idejüket.

A film tűzoltó hőse számára engedélyezett az olvasni tudás, egy-egy könyv veszélyességének a felmérésére. Sokáig nem kételkedett semmiben, egyetlen könyvet sem olvasott el sohasem, ám egy tragikusan sikerült könyvégetésnek és egy lánynak köszönhetően megismerkedik egy számára ismeretlen világgal. Miután elolvas egy titokban hazacsempészett könyvet, lassan hivatásos égetőből átkerül az üldözöttek oldalára. Tagjává válik annak a titokban működő földalatti kisebbségnek, amelynek tagjai a megtorlással is dacolva igyekeznek a kultúrát megőrizni. Közülük kerülnek ki az Emlékezők, akik a tiltást kijátszva teljes könyveket memorizálnak a jövő számára. A rendszer viszont nem tűri a sorból kilógást, pláne nem egy tűzoltó részéről. Elköveti a hibát, hogy feleségét is beavatja a könyvek titkába, aki látszólag egyetért vele, ám az első adandó alkalommal feljelenti. Beviszik a tűzőrségre, ahonnan elmenekül. Közellenségnek nyilvánítják, képét a tévében leközlik. Nehéz menekülés után vidéken, az Emlékezők között lel menedékre. A televízióban viszont látja, amint a végletekig manipulált híradó bemutatja üldözését, elfogását és megölését. Végleg rájön, teljes életében hazug rendszert szolgált és többé sosem térhet vissza. Maga is Emlékezővé válik.

Érdekesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Guy feleségét, egy véget sosem érő interaktív tévéműsor virtuális családjának élő, butuska, üres és boldogtalan nőt, és a vele mindenben ellentétes, mélyen érző, intellektuális Clarissát egyaránt Julie Christie játssza.

A témájából adódóan inkább művész-, mintsem „közönségfilmet” meglepő sikerrel mutatták be a magyar mozik.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szakirodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bikácsy Gergely: Bolond Pierrot moziba megy - a francia film ötven éve (Budapest, 1992, Héttorony Könyvkiadó - Budapest Film)
  • Francois Truffaut: Önvallomások a filmről (Osiris Könyvtár - Film; Budapest, 1996, Osiris)
  • Ray Bradbury: Fahrenheit 451 (Budapest, Göncöl)