451 Fahrenheit
| 451 Fahrenheit (Fahrenheit 451) |
|
| Rendező | François Truffaut |
| Producer | Lewis M. Allen |
| Alapmű | Ray Bradbury: Fahrenheit 451 |
| Forgatókönyvíró | Jean-Louis Richard François Truffaut |
| Főszerepben | Julie Christie Oskar Werner |
| Zene | Bernard Herrmann |
| Operatőr | Nicolas Roeg |
| Vágó | Thom Noble |
| Jelmeztervező | Tony Walton |
| Gyártás | |
| Gyártó | Anglo Enterprises Vineyard Film Ltd. |
| Ország | |
| Nyelv | angol |
| Időtartam | 112 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | Universal Pictures |
| Bemutató | |
| Külső hivatkozások | |
| IMDb-adatlap PORT.hu-adatlap |
|
A 451 Fahrenheit (Fahrenheit 451) 1966-ban készült brit játékfilm François Truffaut rendezésében. A film forgatókönyve Ray Bradbury hasonló című könyvén alapul. A filmet 1966-ban a Velencei Filmfesztiválon mutatták be.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Történet
A film disztópia. Egy elképzelt jövőben játszódik, ahol az emberek már nem tudnak sem írni, sem olvasni. A Rendszer úgy véli, a könyvek csak összezavarják a gondolatokat, ezért károsak és veszélyesek. A könyveket, sőt az önálló gondolkodást is betiltották, a könyvek birtoklása és olvasása bűncselekmény. A könyvrejtegetőket üldözik, a megtalált könyveket a tűzoltók elégetik (tűzoltó: angolul fireman, lefordítva „tűzember”, a szó az angol nyelvben nem utal a tűzoltásra). Az emberek szélsőségesen manipulált tévéműsorok és írott szöveg nélküli képújságok alapján tájékozódhatnak a világ eseményeiről. Az otthon unatkozó feleségek vásárlással és egy napi dolgokkal foglalkozó, vásárlásra buzdító, valamint nézeteket fejbe sulykoló interaktív családsorozat nézésével töltik idejüket.
A film tűzoltó hőse számára engedélyezett az olvasni tudás, egy-egy könyv veszélyességének a felmérésére. Sokáig nem kételkedett semmiben, egyetlen könyvet sem olvasott el sohasem, ám egy tragikusan sikerült könyvégetésnek és egy lánynak köszönhetően megismerkedik egy számára ismeretlen világgal. Miután elolvas egy titokban hazacsempészett könyvet, lassan hivatásos égetőből átkerül az üldözöttek oldalára. Tagjává válik annak a titokban működő földalatti kisebbségnek, amelynek tagjai a megtorlással is dacolva igyekeznek a kultúrát megőrizni. Közülük kerülnek ki az Emlékezők, akik a tiltást kijátszva teljes könyveket memorizálnak a jövő számára. A rendszer viszont nem tűri a sorból kilógást, pláne nem egy tűzoltó részéről. Elköveti a hibát, hogy feleségét is beavatja a könyvek titkába, aki látszólag egyetért vele, ám az első adandó alkalommal feljelenti. Beviszik a tűzőrségre, ahonnan elmenekül. Közellenségnek nyilvánítják, képét a tévében leközlik. Nehéz menekülés után vidéken, az Emlékezők között lel menedékre. A televízióban viszont látja, amint a végletekig manipulált híradó bemutatja üldözését, elfogását és megölését. Végleg rájön, teljes életében hazug rendszert szolgált és többé sosem térhet vissza. Maga is Emlékezővé válik.
[szerkesztés] Érdekesség
Guy feleségét, egy véget sosem érő interaktív tévéműsor virtuális családjának élő, butuska, üres és boldogtalan nőt, és a vele mindenben ellentétes, mélyen érző, intellektuális Clarissát egyaránt Julie Christie játssza.
A témájából adódóan inkább művész-, mintsem „közönségfilmet” meglepő sikerrel mutatták be a magyar mozik.
[szerkesztés] Szereplők
- Guy Montag – Oskar Werner
- Linda Montag, Guy felesége – Julie Christie
- Clarisse, a lány – Julie Christie
- A tűzoltókapitány – Cyril Cusack
- Fabian – Anton Driffing
[szerkesztés] Jelölések
- BAFTA-díj (1967)
- jelölés: legjobb női főszereplő – Julie Christie
- Hugo-díj (1967)
- jelölés: legjobb drámai film
- Velencei Filmfesztivál (1966)
- jelölés: Arany Oroszlán – François Truffaut

