44-es főút (Magyarország)
| 44-es főút | |
 |
|
 |
|
| Úttípus | Elsőrendű főút |
| Hossza | 144 km Ebből elkészült: 144 km Ebből épül: 0 km Ebből tervezett: 0 km |
| Ország |  Magyarország |
| Az út eleje | Kecskemét |
| Az út vége | Gyula-országhatár |
A 44-es főút egy elsőrendű főútvonal[1] Magyarországon, azon belül is három megyét köt össze, Békést, Jász-Nagykun-Szolnokot és Bács-Kiskunt. Kiindulópontja Kecskemét, végpontja Gyula mellett a román-magyar országhatár. 150 kilométer hosszú.[2]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Jellemzői
A 44-es számú főút ilyen minőségében egyike Magyarország legújabb elsőrendű főútjainak, mivel csak a 1990-es évek végén minősítették fel másodrendűről elsőrendűre, így Békés megye volt az utolsó a magyar megyék közül, amelyet nem érintett még elsőrendű főút.
Az útvonal végig 2×1 sávos, csupán Békéscsaba előtt válik először 2×2 sávossá, majd Békéscsaba és Gyula között osztott pályás, leállósávval rendelkező 2×2 sávos gyorsforgalmi úttá, amely azonban az autópálya kritériumainak is megfelelne a két város között egy rövid szakaszt kivéve. Az út mellett szervizút is halad, amely a környező tanyák és földtulajdonosoknak nagy segítség, akik így könnyebben ráhajthatnak az útra. Ezt az osztott pályás részt 2001 és 2004 közt építették a Széchenyi-Terv keretében. 2008-tól itt a megengedett sebesség rajta 110 km/h.[3]
Végig alföldi területen halad, kezdőpontja Kecskeméten található, innen halad előbb keleti irányba, áthalad a Tiszán, belép Jász-Nagykun-Szolnok megyébe. Itt átkel a Tiszazugon, majd a Körösön is. Öcsöd település után délkeleti irány vesz fel és belép Békés megyébe. A délkeleti irányt végig tartja egészen a megyeszékhelyig, itt az Békéscsabai elkerülőút átadása óta elkerüli a várost, majd a határig ismét keleti irányt vesz fel.
Viszonylag jó minőségű útnak mondható a magyar viszonyok között, Kondoros és Szarvas között kísérleti jelleggel kiemelt útszakasznak van minősítve. A Szolnok megyei szakaszt kivéve aránylag sok az egyenes útszakasz, kevés a település, ezért igen jól előzni, nagy átlagsebességgel lehet közlekedni rajta. A Délszláv háborúk és Románia Európai Uniós csatlakozása óta a teherforgalom ugrásszerűen megnőtt rajta.
Évtizedekig gyenge pontja volt az útnak a régi Tiszaugi Tisza-híd, ahol az egyébként is roppant szűk áteresztőképességű hídon (két kamion már nem fért el egyszerre) futott még a Kecskemét–Kunszentmárton-vasútvonal, így ha vonat érkezett, sorompóval még le is zárták a hidat. 2001-re lett kész az új közúti híd, ami már megfelel a mai követelményeknek.[4]
[szerkesztés] Érintett települések
- Kecskemét 5-ös, 54-es főút kiágazása
- Cserkeszőlő 442-es főút (korábbi nyomvonal) kiágazása
- Kunszentmárton 442-es főút kiágazása
- Öcsöd
- Békésszentandrás
- Szarvas 443-as főút kiágazása
- Csabacsűd
- Kardos
- Kondoros
- Békéscsaba[5][6] 47-es főút metszése
- Gyula[5] országhatár, tovább Gyulavarsánd felé
[szerkesztés] Jövőbeni tervek
Évtizedek óta szó van az M44-es autópálya megépítéséről, amely egy jó 60 kilométerest szakaszon teljesen új nyomvonalon haladna, elkerülve a településeket. Az út biztonságossága rossz, sok a baleset. A békéscsabai elkerülőúton emiatt szükségessé vált új körforgalom építése is.[7] A legújabb tervek szerint 2009-től kezdik meg a főút gyorsforgalmivá fejlesztését, az úgynevezett „Déli Autópályával” együtt.[8] A legújabb tervek szerint koncesszióban építenék meg, fő feladat Szarvas, Békésszentandrás és Öcsöd elkerülése.[9]
[szerkesztés] Források
- ↑ Újabb politikai vita az M44-es körül, BEOL, 2009. november 12.
- ↑ Google Maps útvonatervező adatai
- ↑ 110-zel és 90-nel száguldhatunk - emelték a határokat, Klub Rádió, 2008. március 4.
- ↑ Áll az új tiszaugi híd, Magyar Nemzet, 2001. február 1.
- ^ a b Elkerülőút épült
- ↑ Békéscsabai elkerülőút
- ↑ Mindkét körforgalom megépül az elkerülőn, Békés Megyei Online, 2007. július 22.
- ↑ 2009-től bővíthetik a 44-est, BEOL, 2008. július 15.
- ↑ Koncesszióban épülhet az M44-es, Hír6, 2008. július 16.
|
||||||||||||||||
_Otszogletu_zold_tabla.svg&filetimestamp=20100107192503)
