3427 Szentmártoni
| Felfedezése | |
|---|---|
| Felfedező: | Kulin György |
| Felfedezés ideje: | 1938. január 6. |
| Felfedezés helye: | Budapest |
| Ideiglenes nevek: | 1938 AD, 1933 UO1, 1957 QJ, 1964 TN, 1971 TB2, 1980 FE12, 1981 SO3[1] |
| Kategória: | Kisbolygóöv |
| Pályaadatok | |
| Epocha: 2009. június 18. | |
| Aphélium távolsága: | 2,5871715 CsE[1] |
| Perihélium távolsága: | 1,9743245 CsE[1] |
| Fél nagytengely: | 2,280748 CsE[1] |
| Pálya excentricitása: | 0,1343522[1] |
| Orbitális periódus: | 1258,0977373 nap (3,44 év)[1] |
| Közepes anomália: | 343,47774°[1] |
| Inklináció: | 2,60135°[1] |
| Felszálló csomó hossza: | 310,18104°[1] |
| Perihélium szöge: | 76,02982°[1] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Abszolút fényesség: | 13,6 M[1] |
A 3427 Szentmártoni (ideiglenes nevén 1938 AD) a Naprendszer kisbolygóövében keringő kisbolygó, melyet 1938. január 6-án fedezett fel Kulin György a Svábhegyi Csillagvizsgálóban.
Kulin György az 1333 Cevenola észlelése közben akadt az új égitest nyomára, majd február 27-éig további 9 felvételen sikerült rögzítenie. Az 1980-as évek elejéig csak hat alkalommal figyelték meg. Később kiderült, hogy már 1933-ban is lefotózták Heidelbergben, de csak egy éjszakán. 1994-ben nevezték el Szentmártoni Béla amatőrcsillagászról.[2]
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i j k A 3427 Szentmártoni kisbolygó a NASA JPL Kisbolygó Adattárában (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 17.)
- ↑ Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 55. o. ISBN 963-218-243-X.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
