317 Roxane

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
317 Roxane
Felfedezése
Felfedező: Auguste Charlois[1]
Felfedezés ideje: 1891. szeptember 11.[1]
Felfedezés helye: Nizza
Pályaadatok
Epocha: 2009. június 18.
(2455000,5 JD)
Aphélium távolsága: 371 262 900 km
(2,482 CsE)[1]
Perihélium távolsága: 312 849 479 km
(2,091 CsE)[1]
Fél nagytengely: 342 056 190 km
(2,287 CsE)[1]
Pálya excentricitása: 0,085[1]
Orbitális periódus: 1262,864 nap
3,46 év[1]
Közepes anomália: 18,869°[1]
Inklináció: 1,764°[1]
Felszálló csomó hossza: 151,432°[1]
Perihélium szöge: 186,297°[1]
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő: 18,67 km[1]
Forgási periódus: 8,169 h[1]
Albedó: 0,493[1]
Abszolút fényesség: 10,03[1]

A 317 Roxane egy E-típusú színképpel rendelkező kisbolygó. Auguste Charlois fedezte föl 1891. szeptember 14-én. Főbb pályaelemei: e=0,085, a=2,286 CsE, i=1,763, keringési ideje: 3,46 év.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Infravörös spektruma alapján sorolták az E-típusú színképpel rendelkező kisbolygók közé. Az E-típusú színképpel rendelkező kisbolygók közé tartozik még a 434 Hungaria, a 44 Nysa, az 55 Pandora, a 3103 Eger, a 4483 Petofi és a 3940 Larion kisbolygó is.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l m n o JPL Small-Body Database Browser. (Hozzáférés: 2009. augusztus 25.)
  2. JPL Small-Body Database Browser. NASA. (Hozzáférés: 2008. május 17.)