3103 Eger
| Felfedezése | |
|---|---|
| Felfedező: | Lovasi Miklós [1] |
| Felfedezés ideje: | 1982. január 20.[1] |
| Felfedezés helye: | Piszkéstető |
| Alternatív nevek: | 1982 BB |
| Pályaadatok | |
| Epocha: 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
|
| Aphélium távolsága: | 284 632 084 km (1,903 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága: | 135 675 921 km (0,907 CsE)[1] |
| Fél nagytengely: | 210 154 003 km (1,405 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása: | 0,354[1] |
| Orbitális periódus: | 608,159 nap 1,67 év[1] |
| Közepes anomália: | 227,691°[1] |
| Inklináció: | 20,933°[1] |
| Felszálló csomó hossza: | 129,824°[1] |
| Perihélium szöge: | 253,954°[1] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő: | 1,5 km[1] |
| Forgási periódus: | 5,706 h[1] |
| Albedó: | 0,64[1] |
| Abszolút fényesség: | 15,38[1] |
A 3103 Eger kisbolygó a színképe és pályájának naptávoli pontja alapján a Hungaria kisbolygók közé is tartozó, de az Apollo kisbolygókhoz hasonlóan napközelpontján a Föld pályáját is megközelítő kisbolygók egyike.
Tartalomjegyzék |
Fölfedezése [szerkesztés]
1982-ben fedezte fel egy magyar csillagász, Lovas Miklós. Nevét Eger városáról kapta.
Pályája [szerkesztés]
Az Eger földsúroló kisbolygó, a Földet megközelítő Apollo típusú kisbolygók közé tartozik. Pályájának félnagytengelye azonban kinyúlik a Hungaria típusú kisbolygók 2 csillagászati egységnyi távolságára. Pályájának naptávolsága, - mint a színképe is - mutatja a Hungaria típusú kisbolygókkal való kapcsolatát. Minden öt évben jut nagyobb földközelségbe. A legutóbbi ilyen esemény 2006-ban volt, a következő 2011-ben következik be.
Színképe, összetétele [szerkesztés]
Ahogyan a Hungaria kisbolygók színképe, úgy az Eger színképe is egyenletesen emelkedő görbe a látható tartományban. Az Eger is a legjobb visszaverőképességű kisbolygók közé tartozik. A ráeső napfénynek 30 százalékát veri vissza.
Az Eger és a Hungaria kisbolygók színképtípusa E. Ez a színkép az ensztatitos kondritok és az ensztatitos akondritok - az aubritok - színképéhez hasonló. Ma úgy tekintik, hogy az Eger a második olyan kisbolygó, amelynek az anyagáról erősen valószínűsítik, hogy ismert az anyaga. (Korábban ezt csak a Vesta kisbolygóról gondolták). Ez a kőzetminta típus az aubritoké, az említetett ensztatit akondritos meteorité.
Egy érdekesség [szerkesztés]
Amikor a németországi, nördlingeni becsapódási kráter anyagát elemezték, azt találták, hogy a nyomelemek alapján egy E típusú kondritos, vagy akondritos égitest becsapódása hozhatta létre a 25 kilométer átmérőjű Ries-krátert.
Lásd még [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
- Gaffey, M. J.; Reed, K. L.; Kelley, M.. S. (1992): Relationship of E-type Apollo asteroid 3103 (1982 BB) to the enstatite achondrite meteorites and the Hungaria asteroids. Icarus, 100, no. 1, p. 95-109.
- Janssens, M. J., Hertogen, J., Horn, W. and El Goresy,A., Geochemical data for Ries crater samples (abstract). Meteoritics, v. 14, p. 432. 1979.
- Janssens, M. J., Hertogen, J., Takahashi, H. and Palme,H., Meteoritic material at 4 large impact craters (abstract). EOS, v. 58, pp. 424–425. 1977.
- Morgan, J. W., Janssens, M.J., Hertogen, J,. Gros, J. and Takahashi,H., Ries impact crater, southern Germany: Search for meteoritic material. Geochimica et Cosmochimica Acta, v. 43, pp. 803–815. 1979.
- Morgan, J. W., Janssens, M.J., Hertogen, J. and Takahashi,H., Ries crater: An aubritic impact? (abstract). Meteoritics, v. 12, p. 319. 1977.
- Weismann, P. R., et al. (2008): Roseta target asteroid 2867 Steins: An unusual E-type asteroid. MAPS, 43, Nr. 5. 905-914. o.
Forrás [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A kisbolygók ásványai.
- Az Eger kisbolygó adatai
- E-típusú kisbolygók színképe.
- Kapcsolat az E-típusú Apollo aszteroida, a 3103 (Eger), az ensztatit akondrit meteoritok és a Hungaria kisbolygók között.
- 3 Hungaria típusú Apollo aszteroida IR-spektruma: 4483 Petofi, 3169 Ostro and 3940 Larion
- Az Eger kisbolygó adataia MedLibrary adatbázisában
|
||||||||||||||
|
|||||
|
||||||||||||||||||||
