29-es villamos (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
29-es jelzésű villamosvonal
← 25-ös villamos
29
villamos
30-as villamos →
Sorompó a 29-es villamosvonalon 1.jpg
Sorompó zárja a nagyvasúti kereszteződést az Expo téri villamosfordulónál (2010 júniusában)
Történeti adatok
Státusz: megszűnt
Más néven: L (1961-66), 100 (1996)
Bevezetve: 1925. október 4.
Megszüntetve: 1996
Üzemi adatok
Jellege: időszakos betétvonal
Település: Budapest
Üzemeltető: Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, majd Fővárosi Villamosvasút, végül Budapesti Közlekedési Rt.
Járművek: változó[1]
Végállomások
Induló állomás: Rókus kórház, majd József körút [ma: Blaha Lujza tér (Népszínház utca)]
Érkező állomás: Új lóverseny tér [ma: Expo tér], később BNV főbejárata néven
Útvonaladatok
 
I→É
É→I
Vonalhossz (km):
4,4[forrás?]
4,4[forrás?]
Megállóhelyek (db):
9, majd 8[2]
9, majd 8[2]
Menetidő (perc):
16[3]
16[3]
Kapcsolódó vonalak
Vonalcsalád: 37
Hálózat: Budapest tömegközlekedése
Villamosok: Budapest villamosvonal-hálózata

A budapesti 29-es villamos (1961 és 1966 között L jelzéssel, 1996-ban 100-as jelzéssel) a Rókus kórház – majd a József körút (a mai Blaha Lujza tér (Népszínház utca) megállóhely) – és a korábban Lóverseny tér vagy Új lóverseny tér[4] (napjainkban Expo tér[5]), később BNV főbejárata néven ismert végállomás között közlekedett, 1925. október 4-étől[6] az 1996-os Budapesti Nemzetközi Vásár zárónapjáig[mikor?]. Betétvonalán a járatok 29Y jelzéssel (1996-ban 100Y jelzéssel) a Keleti pályaudvar és az Expo tér között közlekedtek.

A vonalakon a forgalom időszakos volt, csak az Expo tér közelében lévő lóversenypálya, később a vásárközpont rendezvényei idején közlekedtek járatok, melyeket a Budapesti Közlekedési Zrt. jogelődjei (a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság, majd a Fővárosi Villamosvasút, végül a Budapesti Közlekedési Rt.) üzemeltettek.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A villamospályát 1925-ben helyezte üzembe a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Részvénytársaság (BSzKRt).[1] A pálya a Budapesti Városi Villamosvasút (BVVV) által 1891-ben kiépített köztemetői gőzüzemű vasútvonalra épült,[7] amelyet 1900-ban villamosítottak.[8]

A korabeli nagy utasforgalmat jól jellemzi, hogy a '20-as években a Lóverseny téri végállomáson 6 sínpár fogadta a szerelvényeket.[1] A végállomást később[mikor?] 3 vágányos hurokká építették át.[9][10] A járatok csak a mai Galopp-pálya versenynapjain[4], később az ide épült vásárközpont rendezvényei idején közlekedtek.

A 29-es villamosok másik végállomása üzembehelyezésétől 1949. május 26-áig[6], más forrás szerint az 1950-es évek elejéig[1][11] a Rókus kórház volt. Itt a Somogyi Béla utca és a Stáhly utca útvonalon – az 1911-ben megépített – hurokban végződött a vonal.[7]

A vonalon a háborús veszteségek miatt a közlekedés szünetelt 1944 és 1945. május 21. között.[6]

Az 1950-es évektől a vonalat lerövidítették, a belső végállomás – miután a Népszínház utcában új fejvégállomást alakítottak ki – a József körút (a mai Blaha Lujza tér (Népszínház utca) nevű végállomás) lett.[6] A vonal így már nem keresztezte a nagykörúti villamosvonalat.

A viszonylat neve háromszor módosult:[6] 1961. május 5-étől az időszakos járatokat betűjelzéssel látták el, ekkor a 29-es jelzést felváltotta az L (a Lóverseny tér után) jelzés. 1966. július 1-jén újra visszakapta a 29-es viszonylatszámot. 1996-ban a 100. Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából[6] (a fővárosi iparvásárok százéves történetének tiszteletére[1]) nevezték át 100-as névre a villamosvonalat. (Megjegyzendő, hogy az Örs vezér tere és a BNV főbejárat megállóhelyek között a hasonlóképpen 100-as jelzéssel ellátott autóbuszok 1974. május 6. óta[12] közlekednek.)

Az egykori 29-es a 37-es villamos betétvonalának tekinthető. A viszonylatcsalád további vonala volt[mikor?] a 29Y (1996-ban 100Y), amely a Keleti pályaudvar (Festetics György utca) felől közelítette meg a mai Expo teret.[13]

A 100-as és a 100Y jelzésű villamosok 1996-ban közlekedtek utoljára, ezt követően a BNV főbejárata előtt az Örs vezér teréről induló, 100-as[14] (2000 szeptemberétől[14] vagy 2001. május 1-jétől[12] Expo-járat, 2008. augusztus 21-étől[15] újra 100-as) jelzéssel ellátott autóbuszok állnak meg.

Az 1996-os BNV után a 100-as villamos járatait különjáratokként hirdették meg, tehát csak külön megrendelésre közlekedett volna, de ilyen megrendelésre végül nem került sor. 2000-ben a vonal egy – a 37-es villamosétól eltérő – szakaszáról ellopták a felsővezetéket, melyet nem pótoltak. Pár évvel később leválasztották a vonalhálózatról a 100-as rövid önálló szakaszát.[6]

A villamospálya szintben keresztezte a MÁV vasúti pályáját, az úgynevezett Királyvágányt. Az átszelés a 25 000 V váltóáramú nagyvasúti és a 600 V egyenáramú közúti villamos üzem elől egyaránt szigetelt szakasz volt, melyen a megfelelő áramnemet a MÁV pályaudvari irányítói kapcsolták.[1]

Útvonala [szerkesztés]

A 29-es és a 29Y jelzésű villamosjáratok útvonala gyakorlatilag 1925-től változatlan. A 29-es vonalán egyetlen változtatás a Rókus kórház melletti hurok felszámolása, ezzel együtt a végállomás áthelyezése volt 1949/50 környékén. A 29Y belső végállomása 1968-tól a Baross térről a Festetics György utcába került. Az útvonalak – a közterületek és a végállomások mai nevével[5] – az alábbi volt:

29 29Y
Blaha Lujza tér – Expo tér Expo tér – Blaha Lujza tér Keleti pályaudvar (Festetics György utca) – Expo tér Expo tér – Keleti pályaudvar (Festetics György utca)
[Somogyi Béla utca – Stáhly utca – Blaha Lujza tér –] Blaha Lujza tér (Népszínház utca) – Népszínház utca – Dobozi utca – Salgótarjáni utca – vasúti felüljáró (Asztalos Sándor út) – Salgótarjáni utca – vasúti felüljáró (Pongrácz út) – Expo tér (BNV főbejárata)

Expo tér (BNV főbejárata) – vasúti felüljáró (Pongrácz út) – Salgótarjáni utca – vasúti felüljáró (Asztalos Sándor út) – Salgótarjáni utca – Dobozi utca – Népszínház utca – Blaha Lujza tér (Népszínház utca) [– Somogyi Béla utca – Stáhly utca – Blaha Lujza tér]

Keleti pályaudvar (Festetics György utca) – Festetics György utca – Fiumei út – Salgótarjáni utca – vasúti felüljáró (Asztalos Sándor út) – Salgótarjáni utca – vasúti felüljáró (Pongrácz út) – Expo tér (BNV főbejárata) Expo tér (BNV főbejárata) – vasúti felüljáró (Pongrácz út) – Salgótarjáni utca – vasúti felüljáró (Asztalos Sándor út) – Salgótarjáni utca – Fiumei út – Festetics György utca – Keleti pályaudvar (Festetics György utca)

Megállóhelyei [szerkesztés]

A 29-es és a 29Y megállóhelyei az alábbiak voltak:[2]

A budapesti 29-es villamos útvonala.png
29 29Y
  • Rókus kórház (1925 és 1949 között; mára felszámolt hurok)
  • József körút (1949-től fejvégállomás; napjainkban Blaha Lujza tér (Népszínház utca) végállomás)
  • Nagy Fuvaros utca
  • Teleki László tér
  • Fiumei út
  • Baross tér, Keleti pályaudvar[13] (mára felszámolt hurok)
  • Keleti pályaudvar (Festetics György utca)
  • Dologház utca
  • Salgótarjáni út
  • MÁV X. kapu
  • Asztalos Sándor utca
  • Hungária körút (napjainkban Hidegkuti Nándor Stadion megállóhely)
  • Zách utca
  • Pongrácz út
  • Új lóverseny tér, majd BNV főbejárat (napjainkban üzemen kívül)

Galéria [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. ^ a b c d e f hampage.hu
  2. ^ a b veke.hu útvonaldiagramja
  3. Horváth János (John Howard) gyűjtése: A budapesti villamosviszonylatok 1986-ban
  4. ^ a b Horváth János (John Howard) gyűjtése: Az FVV villamosviszonylatai 1952-ben
  5. ^ a b Városatlasz: Budapest és 40 környékbeli település, 1:20 000, Dimap & Szarvas András Térképészeti Ügynökség, 2002, 75-76. oldal
  6. ^ a b c d e f g veke.hu
  7. ^ a b Villamosok a Rákóczi úton III. (hampage.hu). (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  8. A BKV története 1. rész – A közösségi közlekedés kialakulása (bkv.hu). (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  9. a Google Térkép felvételén jól látszódnak a hurokvágányok. (Hozzáférés: 2010. június 25.)
  10. indóház.hu
  11. 1952-ben már bizonyosan a József körút volt a végállomás: Horváth János (John Howard) gyűjtése: Az FVV villamosviszonylatai 1952-ben
  12. ^ a b A bp.-i tömegközlekedés múltja, jelene (Index fórum). (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  13. ^ a b c Fénykép egy 29Y jelzésű Ganz csuklósról, amint a BNV felé letér a mai 37-es vonaláról. (Hozzáférés: 2010. június 25.) – Az útirányt jelző táblán olvasható: Baross tér, Keleti pu. – BNV főbejárat
  14. ^ a b BKV-táblák képgalériája, 91-100. (Hozzáférés: 2010. június 27.)
  15. BKV Zrt. (2008. augusztus). „Változások Budapest közlekedésében 2008 augusztusától”. tájékoztató füzetek.  

Külső hivatkozások [szerkesztés]