26057 Ankaios
| 26057 Ankaios | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels[1] |
| Felfedezés ideje | 1973. szeptember 30.[1] |
| Felfedezés helye | Palomar |
| Névadó | Ankaiosz |
| Alternatív név | 4742 T-2, 1998 UQ28 |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2011. augusztus 27. (2455800,5 JD) |
| Aphélium távolsága | 865 582 630 km (5,786 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága | 693 255 846 km (4,634 CsE)[1] |
| Fél nagytengely | 779 419 238 km (5,21 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása | 0,111[1] |
| Orbitális periódus | 4343,772 nap 11,89 év[1] |
| Közepes anomália | 5,914°[1] |
| Inklináció | 7,284°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 164,369°[1] |
| Perihélium szöge | 269,185°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Abszolút fényesség | 11,6[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 26057 Ankaios (ideiglenes jelöléssel 4742 T-2) egy kisbolygó a Naprendszerben. Cornelis Johannes van Houten, Ingrid van Houten-Groeneveld és Tom Gehrels fedezte fel 1973. szeptember 30-án.
Nevét a görög mitológiai alakról, Lükorgosz fiáról, Ankaioszról kapta.[1]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
