2011-es tóhokui földrengés és szökőár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2011-es tóhokui földrengés
Effect of 2011 Sendai earthquake in Tokyo (cropped).jpg
Tokió látképe a földrengést követően
Map of Sendai Earthquake 2011.jpg
A földrengés térképe
Dátum 2011. március 11.
14 óra 46 perc (helyi idő)
6 óra 46 perc (CET)
Richter-skála
szerinti magnitúdó
9,0[1]
Mélység 24 km
Érintett országok  Japán
Utórengések legalább 76, ebből 16 nagyobb 6-os erősségűnél
Földcsuszamlások igen[2]
Szökőár igen
Károk, áldozatok 11417 halott [3] 2409 sebesült,[4] 16 273 eltűnt[3], ismeretlen mértékű anyagi kár (amely egyes becslések szerint a 200 milliárd dollárt is elérheti[5]), 18 000 ház dőlt romba és 130 000 szenvedett jelentős károkat, nukleáris balesetek
Az epicentrum elhelyezkedése
2011-es tóhokui földrengés  (Japán)
2011-es tóhokui földrengés
2011-es tóhokui földrengés
Pozíció Japán térképén
é. sz. 38° 19′ 19″, k. h. 142° 22′ 08″Koordináták: é. sz. 38° 19′ 19″, k. h. 142° 22′ 08″

A Richter-skála szerinti 9,0-s erősségű[1][2][6] 2011-es tóhokui földrengés és szökőár (東北地方太平洋沖地震Hepburn-átírássalTōhoku Chihō Taiheiyō-oki Jishin[7]?, ’Tóhoku régió csendes-óceáni partjainál történt földrengés’) Japán keleti partvidékén, a Tóhoku régióbeli Szendai várostól nem messze következett be 2011. március 11-én, helyi idő szerint 14 óra 46, közép-európai idő szerint 6 óra 46 perckor.[8] A japán meteorológiai intézet szerint ez volt a Japánban valaha bekövetkezett legnagyobb földrengés.[8] A rengést szökőár követte, 10 méteres hullámokkal. A katasztrófa több ezer áldozatot követelt,[4][9] de attól tartanak, a halottak valós száma ennél jóval magasabbnak bizonyulhat. Mijagi prefektúrában körülbelül 10 ezer embert nem találnak.[10][11][12] Az anyagi kár is igen hatalmas, utak és vasutak mentek tönkre, több helyen tűz ütött ki és gátak is átszakadtak. Észak-Japánban mintegy 4,4 millió háztartás maradt áram, és 1,4 millió víz nélkül.[13] Több generátor leállt, és legalább két atomerőmű komolyabban károsodott,[14][15] amely a környező vidékek kitelepítéséhez vezetett.[16]

A rengés által keltett szökőár következtében riadók és evakuációk történtek Japánban, és másik 20 országban, többek között Észak- és Dél-Amerika nyugati partvidékén is.[17][18][19] A Japánt elérő hullámok tíz méter magasak voltak, és kisebb hullámok több másik országot is elértek.[20] A szökőár még Chilében is komoly károkat okozott. A víz Japánban néhol tíz kilométeres mélységben hatolt be a szárazföldre.[21]

Az amerikai United States Geological Survey (USGS) adatai szerint erősségét tekintve ez volt az eddigi legnagyobb földrengés Japán területén és a negyedik legnagyobb földrengés a világon, mióta méréseket végeznek.[22] A földrengés során 2,09·1018 J rugalmas energia szabadult fel, ami közel 20%-a az egy éven belül az egész földön kipattant összes földrengésének.[23] A földrengést Magyarországon csak a műszerek érzékelték.[24]

Epicentrum, hipocentrum és utórengések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rengés epicentruma a japán partoktól 125 kilométerre, a hipocentruma 24 kilométeres mélységben volt.[1] A 9,0-s erősségű földrengés után folyamatosan utórengések következtek be, előfordult köztük 5,8-es és 7,4-es erősségű is.[8][25]

Az utórengés-aktivitásra jellemző, hogy a főrengést követő másfél nap során kilenc M>=7 méretű eseményt figyeltünk meg, a M>=6 méretűek még május közepén sem voltak ritkák (sőt július végén is sor került egy 6,5-es erősségű rengésre Fukusima környékén[26]). Az utórengések összesített energiája (nagyságrendileg 1015–1016 J) így is elhanyagolható volt a főrengés során felszabadult 2,09·1018 J energiához képest.[23]

Esetleges geofizikai következmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Olasz tudósok előzetes becslése szerint a Föld forgástengelyét 10 centiméterrel mozdította el a földrengés.[27] Ugyanakkor egyes tanulmányok megkérdőjelezik egy ilyen mértékű tengelyelmozdulás lehetőségét.[28]

Richard Gross, a NASA (Jet Propulsion Labs) geofikizkusa szerint pedig a Föld tömegközépponti tengelye („figure axis”, ami nem egyezik meg az észak–déli forgástengellyel) változott meg 17 centiméterrel[29], aminek eredményeképp minden nap átlagosan 1,8 mikroszekundummal rövidebbé vált. (Gyakorlatilag minden földtömegváltozás befolyásolja a Föld mozgását, de ezek jelentős része a gyakorlatban lemérhetetlen.)

Szökőár[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rengést követő szökőár energiájának előrejelzése

A rengés után szökőár keletkezett, melynek első hullámait 6 méteresre becsülték, majd ezt az értéket módosították 10 méteresre.[8] Későbbi mérések szerint a szökőár magassága egyes helyeken a 38 métert is megközelítette.[30] A Pacific Tsunami Warning Center (Csendes-óceáni szökőárfigyelő központ) március 11-ére több riasztást is elrendelt, közöttük Japán területére, főként Honsú szigetének északkeleti partjára,[2] de figyelmeztette a a Csendes-óceán térségében található összes országot, szökőárriadót rendeltek el Chilére, Oroszországra, Mexikóra, a Hawaii-szigetekre,[8] Ausztráliára, Indonéziára, a Fülöp-szigetekre, a Marshall-szigetekre, Pápua Új-Guineára, Naurura,[2] valamint az Északi-Mariana-szigetekre is.[31]

Az orosz Szahalin-szigetről kimenekítettek 11 ezer embert, Hawaiin is elrendelték a part menti területek kiürítését.[25]

A szökőár körülbelül 10 órán belül elérte Észak-Amerika partjait is először Oregon államnál, majd később az egész észak-amerikai partvonalon, többek közt Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban.[32]

Károk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Atomerőművek Japánban

A katasztrófa következtében több mint tizenkétezren meghaltak, sok a sebesült és több mint tizenötezer ember eltűnt.[4][33] Japán fővárosában, Tokióban egy nagyobb tűz keletkezett, füst gomolygott az egyik épületből. A városban és környékén 4 millió háztartásban nincs áram.[8] A szökőár autókat, hajókat és raktárépületeket sodort el.[8] Fukusimában összedőlt egy épület.[34]

Kigyulladt a Cosmo Oil Company egyik olajfinomító-üzeme a Csiba prefektúrában található, Tokiótól északra fekvő Icsihara településen Tokió mellett.[8][35] A földrengés és a cunami által érintett területen található atomerőművek üzemelő reaktorai automatikusan leálltak. A Fukusima I atomerőműben leállt az erőmű hűtőrendszere[8], az onagavai atomerőmű egyik turbinacsarnokában tűz ütött ki[34], a japán kormány szükségállapotot hirdetett.

A vasúti hálózat több szakaszon megrongálódott, a szuperexpresszeket leállították.[34] Bezárt a tokiói Narita repülőtér, leállt a tokiói metró és a helyi érdekű vasút.[34]

2011. március 12-én helyi idő szerint 15 óra 36 perckor nagy erejű vegyi robbanás történt a Fukusima Daiicsi (Fukusima I) atomerőmű 1-es reaktorcsarnokában,[36][37] majd március 14-én hétfőn reggel a 3-asban is.[38]

A rengés gazdasági következményei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tokiói tőzsdén estek a részvényárak a rengést követően.[25] A katasztrófa sújtotta Tóhoku régió Japán GDP-jének 8%-át adja, a gyárbezárások, energiaszolgáltatás akadozása hónapokig hatással lehet a japán GDP-re.[39]

Az internetes médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Google keresőoldalt indított Japan Person-Finder néven, melyen két kategória működik, az egyikbe fel lehet tölteni azok nevét és az azonosításukra alkalmas információkat, akiket még keresnek; a másikba azok írhatnak bejegyzést, akiknek információi vannak eltűnt személyekről.[40]

A Facebook közösségi oldalon is több csoport indult a rengést követően, melyekben arra is felhívják a figyelmet, hogy több hamis adománykérő honlap jött létre röviddel a rengés után.[40]

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c Az USA földrengésadatbázis bejegyzése. earthquake.usgs.gov, 2011. március 12. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
  2. ^ a b c d [origo]: Hatalmas cunami pusztít Japánban a példátlan erejű földrengés után. [origo], 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  3. ^ a b http://www.hirtv.hu/kulfold/?article_hid=370630
  4. ^ a b c Damage Situation and Police Countermeasures associated with 2011Tohoku district – off the Pacific Ocean Earthquake”, Japanese National Police Agency, 2011. március 18. (Hozzáférés ideje: 2011. március 18.) 
  5. 10 ezernél is több már az áldozat Japánban. Hír TV, 2011. március 15. (Hozzáférés: 2011. március 16.)
  6. BBC
  7. 気象庁 Japan Meteorological Agency: 平成23年3月11日14時46分頃の三陸沖の地震について(第2報) 気象庁 | 平成23年報道発表資料 (Japanese nyelven). JMA. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  8. ^ a b c d e f g h i Szökőár pusztít Japánban - élő videó. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  9. 平成23年(2011年)東北地方太平洋沖地震の被害状況と警察措置”, Japanese National Police Agency, 2011. március 15. (Hozzáférés ideje: 2011. március 15.) 
  10. Japán: meghaladhatja a tízezret a halálos áldozatok száma Mijagiban”, inforadio.hu, 2011. március 13. (Hozzáférés ideje: 2011. március 13.) 
  11. Death toll rises to 22 after huge quake hits Japan. jpost.com, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  12. Japan earthquake: hundreds feared dead as tsunami spreads across Pacific | World news | The Guardian”, The Guardian, GMG (Hozzáférés ideje: 2011. március 11.) 
  13. World English. NHK, 2011. március 12. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  14. 2011/03/13 01:04 - Meltdown Caused Nuke Plant Explosion: Safety Body. E.nikkei.com. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
  15. Report: 2nd Japan nuclear meltdown likely under way - World news - Asia-Pacific - msnbc.com. MSNBC. (Hozzáférés: 2011. március 13.)
  16. Official: 2 Japanese plants struggling to cool radioactive material”, CNN, 2001. március 11. (Hozzáférés ideje: 2011. március 12.) 
  17. Tsunami bulletin number 3. Pacific Tsunami Warning Center/NOAA/NWS, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  18. Wire Staff: Tsunami warnings issued for at least 20 countries after quake. CNN, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  19. PTWC warnings complete list. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  20. Tsunami warning center raises magnitude of Japan quake to 9.1. Honolulu Star-Advertiser. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  21. Roland Buerk: Japan earthquake: Tsunami hits north-east. News. BBC. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  22. Földrengés és cunami Japánban, márc. 13., 11:43.”, index.hu (Hozzáférés ideje: 2011. március 13.) 
  23. ^ a b Természet Világa: Varga Péter-Süle Bálint: A rendkívüli Tohoku-földrengés
  24. Megkerülheti a Földet a szökőár. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  25. ^ a b c Hirado.hu - Japán földrengés - újabb megrázó képek és videók. hirado.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  26. Erős földrengés rázta meg Japánt (Index, 2011. július 31.)
  27. Terremoto in Giappone”, ingv.it, 2011. március 11. (Hozzáférés ideje: 2011. március 28.) 
  28. http://meetingorganizer.copernicus.org/EGU2010/EGU2010-11906-1.pdf Rough model simulation of the possible effect of a Sumatra-type earthquake on the Earth rotation parameters
  29. space.com: Hogyan rövidítette meg a Japán földrengés a nap hosszát?
  30. 38-meter-high tsunami triggered by March 11 quake: survey. Kyodo News, 2011. április 3. [2011. április 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
  31. Timár Gábor: Az oroszlányi rengés energiájának milliószorosa szabadult fel Japánban. [origo], 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  32. [origo]: Földrengés és cunami Japánban - hírek percről percre. [origo], 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  33. Latest casualty figures for March 11 quake, tsunami. Kyodo News, 2011. április 3. [2011. április 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 3.)
  34. ^ a b c d Hirado.hu - FÖLDRENGÉS: nem sérültek meg az atomerőművek. hirado.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  35. Japan earthquake causes oil refinery inferno (angol nyelven). Daily Telegraph, 2011. március 11. (Hozzáférés: 2011. március 11.)
  36. 福島第1原発で爆発と白煙 4人ケガ. )NIPPON TELEVISION NETWORK CORPORATION. (Hozzáférés: 2011. március 12.)
  37. Report: Explosion near Japanese nuclear plant. CNN
  38. Újabb robbanás az atomerőműben. Index.hu. (Hozzáférés: 2011. március 14.)
  39. Földrengés és cunami Japánban, márc. 13., 12:30.”, index.hu (Hozzáférés ideje: 2011. március 13.) 
  40. ^ a b A Facebook-on mentik az áldozatokat. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. március 11.)

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2011-es tóhokui földrengés és szökőár témájú médiaállományokat.