2011-es oroszlányi földrengés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
2011-es oroszlányi földrengés
Dátum 2011. január 29.
18 óra 41 perc
Időtartam 38 másodperc
Richter-skála
szerinti magnitúdó
4,7
Érintett országok  Magyarország,
 Szlovákia
Károk, áldozatok épületkárok
Az epicentrum elhelyezkedése
2011-es oroszlányi földrengés  (Magyarország)
2011-es oroszlányi földrengés
2011-es oroszlányi földrengés
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′, k. h. 18° 21′Koordináták: é. sz. 47° 30′, k. h. 18° 21′

Oroszlány környékén 2011. január 29-én 18 óra 41 perckor 4,7-es erősségű[1] földrengést észleltek, mely az 1985-ös berhidai földrengés óta a legerősebb volt Magyarországon.[2] A rengés 38 másodpercig tartott.[1]

A rengés az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) szerint 4,2-es, a Potsdami Geofizikai Intézet szerint 4,8-as erősségű volt.[2] Egy ekkora rengés Magyarországon már nagynak számít, mivel az ország távol fekszik a nagyobb törésvonalaktól.[2] Ilyen erősségű rengés Magyarországon átlagosan 10 évente fordul elő, a legutóbbi hasonló mértékű földrengés 1985-ben következett be Berhidán.[2] A szakértők hamar cáfolták a terjedő hírt, miszerint ez a rengés egy nagyobb földrengés előrengése lett volna. Érezhető utórengések nem voltak, pedig akár 4-es erősségűekre is számítottak.[3] Az első utórengéseket már a földrengést követő éjszaka észlelték.[4]

Epicentrum és hipocentrum[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rengés epicentruma KomáromBerhida térségben volt. Oroszlány a középhegységi paleo–mezozoós pászta tatai haránttörése felett fekszik, amely a móri haránttöréssel és a balatoni küszöbbel együtt Magyarország szeizmikusan legaktívabb térsége.[5]

A rengés kiváltó oka a Dunántúli-középhegységet magában foglaló kéregdarab tektonikus mozgása.[2] Az Európai-Mediterrán Szeizmológiai Központ mérései szerint a rengés központja Székesfehérvártól 33 kilométerre északnyugatra és Oroszlánytól 6 kilométerre északkeletre volt.[6] Az epicentrumhoz legközelebb eső település Kecskéd volt.[6]

A hipocentrum (a rengés fészke) a felszínhez nagyon közel esett. Az Amerikai Geológiai Szolgálat szerint 8, a potsdami adatok szerint alig öt kilométer mélyről indultak a hullámok.[2] Minél sekélyebb a rengés fészke, annál erősebben érezhető az epicentrumban, de annál gyorsabban le is cseng a központtól távolabb eső területeken.[2]

A rengés kiterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rengést az Oroszlányhoz közeli epicentrumtól még mintegy 100 kilométerre is lehetett érezni Budapesten, Székesfehérváron de még Dél-Szlovákiában és Pozsonyban is.[6] Érezték Tatabányán, Gödön, Környén, Budaörsön, Biatorbágyon, Telkiben, Enyingen és Veszprémben is. A szlovák Markíza televízó szerint 3-4 másodpercig tartó földmozgást éreztek Révkomáromban, Dunaszerdahelyen, Érsekújváron és Nagyszombatban is.[1]

Károk és beszámolók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rengés következtében károk keletkeztek az épületekben, személyi sérülés nem történt. A legtöbb kárt Oroszlányban okozta a földrengés.[7] Több magas házon hajszálrepedések jelentek meg, régi épületek kéményei sérültek meg, de az otthonát senkinek sem kellett elhagynia.[7] A városban információs vonalat hoztak létre a károk bejelentésére.[7]

Budapesten Tarlós István főpolgármester folyamatosan tartotta a kapcsolatot a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal.[1][6] A III. és XI. kerületében panelházak sérültek meg, de további településeken, Kecskéden, Pázmándon, Székesfehérváron, Velencén és Tatabányán is voltak épületkárok.[8] Vértessomlón és Várgesztesen is történtek kisebb károk, utóbbi településen a templom boltívében esett kár.[7] Egész Komárom-Esztergom megyében átvizsgálják a veszélyes üzemeket, iszap- és zagytározókat, de a felmérések szerint egyikben sem esett kár.[7]

A rengést átélt emberek beszámolói szerint megremegtek az ablakok, könyvek, poharak estek le a földre, lengtek a csillárok. A magasabb épületekben lakók közül többen az utcára szaladtak.[1]

Az internetes médiában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az internetes hírújságok már néhány perccel a rengés után beszámoltak a történtekről. Az MTA GGKI Szeizmológiai Osztályának honlapja rövid időn belül elérhetetlenné vált a leterheltség miatt.[6] A közösségi oldalakon már a rengést követő első percekben megjelent a hír,[9][10] a Facebookon megalakult a Földrengés 2011 csoport, melyhez rövid időn belül már 700-an csatlakoztak,[1] a Twitteren is egymást érték a beszámolók.[6][11]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f Itthon: Földrengés volt Budapesten - HVG.hu. hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
  2. ^ a b c d e f g Nagy földrengés Magyarországon: 2011. januárjában 4,8-as a Richter-skálán. origo.hu. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
  3. Index - Bulvár - Huszonöt éve nem volt ekkora földrengés Magyarországon. index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  4. Kisebb utórengések voltak. fn.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  5. Antal, i. m. 8, 124. old.
  6. ^ a b c d e f Index - Bulvár - 4,8-as erejű földrengés volt a Dunántúlon. index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 29.)
  7. ^ a b c d e Index - Belföld - Földrengés: Nagyon sok a kár Oroszlányban. index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  8. Index - Bulvár - Huszonöt éve nem volt ekkora földrengés Magyarországon. index.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  9. Földrengés Magyarországon: a Twitter és a Facebook vitte a hírt - Webisztán. webisztan.blog.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  10. Tudomány: Földrengés és Facebook: óriások, ördögűző és Pettkó - HVG.hu. hvg.hu. (Hozzáférés: 2011. január 30.)
  11. #földrengés - Twitter Search. twitter.com. (Hozzáférés: 2011. január 29.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]