2007-es KDK-i szenátusi választások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Kongói Demokratikus Köztársaság szenátusának megválasztása érdekében az országban 2007. január 19-én választásokat tartottak. A szavazásra eredetileg január 16-án került volna sor.[1] A képviselőház tagjait közvetett választással, a megyei képviselőházak tagjain keresztül választották meg. A késlekedés oka az volt, hogy sok idő kellett, míg a vezetőket kiválasztották, hogy a megyei képviselőtestületek üres helyeit. helyeit.[2]

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szenátus összetétele a 2007. évi választásokat követően.[3]

Párt Szövetség Vezetője Képviselői helyek száma
Újjáépítésért és Demokráciáért Néppárt (PPRD) AMP Joseph Kabila 22
Kongói Liberális Mozgalom (MLC) UpN Jean-Pierre Bemba 14
Erő a megújulásért 7
Kongói Demokráciáért Gyülekezet (RCD) 7
Kereszténydemokrata Párt (PDC) AMP José Endundo Bononge 6
Kereszténydemokrata Kongresszus (CDC) 3
Szociális Megújulási Mozgalom (MSR) AMP 3
Egyesült Lumumbista Párt (PALU) AMP Antoine Gizenga 2
Kongói Demokraták Szövetsége (ADECO) 1
Egyesült Kongói Kongresszus (CCU) AMP 1
Fejlődési Demokratikus Kongresszus (CDD) 1
Kongói Demokraták Koalíciója (CODECO) Jean-Claude Muyambo 1
Köztársaságért és Demokráciáért Koalíció (CRD) UpN 1
Szövetségi Kereszténydemokrácia-Kereszténydemokráciáért Koalíció]] (DCF-COFEDEC) AMP Venant Tshipasa 1
Független Republikánusok Társadalmi Frontja (FSIR) 1
Liberális Kereszténydemokrata Unió (LDC) Raymond Tshibanda 1
Egységért Nemzeti Szövetségi Párt (PANU) AMP André-Philippe Futa 1
PDS 1
Demokratikus Szociális Keresztény Párt (PDSC) André Bo-Boliko Lokonga 1
Gazdasági és Szociális Fejlődésért (RADESO) 1
Kongói Demokraták és Nacionalisták Gyülekezete (RCDN) UpN 1
Szociális és Központi Erők (RSF) 1
Kongói Unió a Szabadságért (UCL) 1
Mobutuista Demokraták Uniója]] (UDEMO) AMP Nzanga Mobutu 1
Kereszténydemokraták Nemzeti Uniója (UNADEC) 1
Szövetségi Demokraták Nemzeti Uniója (UNADEF) Mwando Nsimba 1
Függetlenek N/A N/A 26
Összesen 108

Bemba, aki a 2006. évi elnökválasztásokon a második helyet szerezte meg, most képviselői helyhez jutott.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]