1995-ös kóbei földrengés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1995-ös kóbei földrengés
Hanshin-Awaji earthquake 1995 343.jpg
Romba dőlt üzletek (Kóbe)
Dátum 1995. január 17.
Időtartam 20 másodperc
Richter-skála
szerinti magnitúdó
7,3
Momentum magnitúdó 6,9 Mw
Intenzitás 7 (JMA skála)
Mélység 16 km
Érintett országok Japán
Károk, áldozatok Kb. 6400 halott, 40 000 sebesült és 300 000 hajléktalan. Kb. 240 000 megsemmisült vagy lakhatatlanná vált lakás, jelentős károk ipari és infrastrukturális létesítményekben. A becsült kárösszeg 9927 milliárd jen.
Az epicentrum elhelyezkedése
1995-ös kóbei földrengés (Japán)
1995-ös kóbei földrengés
1995-ös kóbei földrengés
Pozíció Japán térképén
é. sz. 34° 34′ 48″, k. h. 135° 00′ 36″Koordináták: é. sz. 34° 34′ 48″, k. h. 135° 00′ 36″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1995-ös kóbei földrengés témájú médiaállományokat.

Az 1995-ös kóbei földrengés (más néven Nagy Hansin földrengés, japánul 阪神・淡路大震災, Hepburn-átírásban: Nagy Hanshin földrengés) Japán történelmének egyik legerősebb, legtöbb áldozatot követelő, valamint legnagyobb károkat okozó földrengése volt. A katasztrófa 1995. január 17-én, helyi idő szerint hajnali 5 óra 46 perckor következett be, a rengés mintegy 20 másodpercig tartott. A Richter-skála szerinti 7,3-es erősségű földmozgás epicentruma Kóbe városától körülbelül 20 kilométerre, a Szeto-beltengeren, Avadzsi-sziget északi végénél volt.[1]

A halálos áldozatok száma 6400-ra tehető, 40 000 ember megsérült, és körülbelül 300 000 ember veszítette el az otthonát. További 240 000 ezer otthon sérült meg kisebb-nagyobb mértékben, valamint súlyos károk keletkeztek a város kereskedelmi, ipari és infrastrukturális létesítményeiben is.[1]

Geológiai háttér és adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lemezmozgások a Fülöp-szigeteki tektonikai lemez környezetében

A japán szigetvilág négy tektonikai lemez találkozási zónájában alakult ki, Kóbe a nagyobb sűrűségű Fülöp-szigeteki óceáni lemez és az eurázsiai kontinentális lemez szubdukciós zónájában fekszik. Itt az óceáni lemez évente körülbelül 10 centimétert haladva bukik a kontinens pereme alá, heves földrengéseket és vulkanikus tevékenységet okozva. Az 1995. évi földrengés hatalmas pusztításának oka, hogy a hipocentrum kis mélységben, a felszín alatt mindössze 16 km-re (a USGS szerint 20 km-re[2]) volt, és a szeizmikus lökéshullámok az epicentrumtól a Nodzsima-törésvonal mentén az Avadzsi-sziget belseje felé, míg a Szuma- és a Szuvajama-törésvonal mentén Kóbe és Oszaka sűrűn lakott területei irányába terjedtek tovább.[3][4][5][6][7]

A földrengés intenzitása a Japán Meteorológiai Hivatal (JMA) intenzitásskáláján a legmagasabb, 7-es szintű besorolást kapta. Az adatok utólagos elemzése során kiderült, hogy a skála a nagyobb földrengéseknél a károk változó mértékének kifejezésére nem alkalmas, ezért 1996 októberében az 5-ös és a 6-os szintet két-két részre bontotta a JMA.[8][9] Erőssége a Richter-skála szerint 7,3-es volt, ami alapján nem tartozik a legerősebb földrengések közé.[1] A JMA adatai alapján a főrengést öt héten belül ötven 4-es erősséget meghaladó utórengés követte.[10]

Áldozatok és károk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A halálos áldozatok száma körülbelül 6400, a sebesülteké 40 000 volt. 300 000 ember vált hajléktalanná, miután 240 000 épület részben vagy teljesen megsemmisült.[4] Különösen a hagyományos, fából készült épületek közül dőlt sok össze, de az 1960-as években épült acél és beton épületek közül is sok vált használhatatlanná úgy, hogy egy közbenső szint teljesen összeomlott, míg az alatta és fölötte lévő szintek szinte sértetlenek maradtak. A modern, földrengésbiztos épületek ugyanakkor jól teljesítettek és csak kis károkat szenvedtek el, bár néhány közülük megdőlt az altalaj megfolyósodása miatt.[3]

A régió nagy területei maradtak áram, gáz és ivóvíz nélkül, utóbbi hiánya a tűzoltási munkálatokat is jelentősen hátráltatta. Kóbe közlekedési infrastruktúrájában ugyancsak komoly károk keletkeztek. A városon áthaladó magasvezetésű gyorsforgalmi út (Hanshin Expressway) egyes szakaszai összeomlottak vagy felborultak, így a közúti közlekedés teljesen megbénult, megnehezítve a mentőegységek mozgását is. A vasútvonalak és -állomások közül is sok megsérült, ezért a város környékén 130 kilométernyi vasútvonalon szünetelt a vonatközlekedés. Különösen nagy károkat szenvedett el a város évente több millió tonnányi árut fogadó kikötője: a 150-ből 120 kikötőhely megsemmisült, a daruk, egyéb tartozékok és a kikötői épületek is súlyosan megrongálódtak.[1][3][11]

Kóbe környéke jelentős ipari központ. A könnyű- és nehézipari üzemek – megfelelő síkvidéki területek hiányában – nagy számban épültek a tengertől visszahódított területekre, mesterséges feltöltésekre. Az itt bekövetkező talajsüllyedések és talajfolyósodások az ipari létesítményekben súlyos károkat okoztak, a gyártási és szállítási nehézségek tovagyűrűző hatásai az egész japán gazdaságot érintették.[3]

A földrengés által okozott károk értéke a becslések szerint elérhette a 9927 milliárd jent (mintegy 80 milliárd euró), azaz megközelítőleg az ország éves bruttó hazai termékének (GDP) 2%-át.[4][12]

Tanulságok és válaszlépések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A katasztrófát követően felülvizsgálták az épület- és várostervezési előírásokat. Az épületek földrengésállóságára vonatkozó követelményeket tovább szigorították, a mentőegységek szabad közlekedésének biztosítása érdekében pedig létrehozták a vészhelyzeti közlekedési hálózatot. Mivel a tűzvész terjedését csak a városban lévő nagyobb nyílt tereknél, parkoknál és folyóknál tudták megakadályozni, ezért a várostervezési előírásokban az ilyen területek kialakításáról is intézkedtek, melyeket – szükség esetén – ideiglenes kitelepítés céljára is igénybe lehet venni.[13]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Encyclopædia Britannica Kōbe earthquake of 1995 online
  2. USGS Historic Earthquakes – Kobe, Japan online
  3. ^ a b c d GeoResources Kobe Earthquake online
  4. ^ a b c Kinki Regional Development Bureau Great Hanshin Earthquake and the destruction of the infrastructure online
  5. The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 2-3 Plate tectonics online
  6. The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 2-4 Types of earthquakes in the Japanese archipelago (2)Shallow inland earthquakes online
  7. Kokecu – Josida – Higasihara 1998.
  8. The Headquarters for Earthquake Research Promotion Seismic Activity in Japan: 7-2 Examples of destructive earthquakes in the Kinki region (2)The 1995 Southern Hyogo Prefecture Earthquake (January 17, 1995, M 7.2) online
  9. City of Kobe 2010, 23. o.
  10. Japan Meteorological Agency 余震活動の回数比較(マグニチュード4.0以上) online
  11. Coolgeography The Kobe Earthquake – an earthquake affecting an MEDC online
  12. countryeconomy.com Japan GDP - Gross Domestic Product online
  13. Kinki Regional Development Bureau Restoration from the earthquake disaster – City planning based on the lessons learned from the disaster online

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 1995-ös kóbei földrengés témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]