1964-es alaszkai földrengés
| 1964-es alaszkai földrengés | |
 |
|
| Az anchorage-i Negyedik sugárút a földrengés után. | |
 |
|
| Dátum | 1964. március 27. 17 óra 36 perc (helyi idő) 1964. március 28. 3 óra 36 perc (UTC) |
| Időtartam | 3-5 perc |
| Richter-skála szerinti magnitúdó |
9,2 |
| Momentum magnitúdó | 9,2 Mw |
| Felületi hullám magnitúdó | 8,4-8,6 Ms |
| Intenzitás | XI |
| Mélység | 22,5-25 km |
| Érintett országok |  USA Kanada |
| Utórengések | több ezer, ebből legalább húsz 6-os erősségű |
| Földcsuszamlások | igen |
| Szökőár | igen |
| Károk, áldozatok | 137 halott |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
 1964-es alaszkai földrengés
Pozíció Alaszka térképén
|
|
Az 1964-es alaszkai földrengés (más néven nagypénteki földrengés vagy nagy alaszkai földrengés) 1964. március 27-én helyi idő szerint 17 óra 36 perckor kezdődött, és 3-5 percig tartott. 9,2-es erősségével a valaha mért második vagy harmadik legnagyobb földmozgás volt. (A 2004-es indiai-óceáni földrengés erősségét 9,1[1] és 9,3[2] közé teszik.) Epicentruma a csendes-óceáni és az észak-amerikai tektonikus lemezek törésvonala mentén, a dél-alaszkai Prince William-öböl északi részébe futó College-fjordnál volt.[3][4] A földrengés során 15, a nyomában keletkező, a Csendes-óceánon és helyi öblökben végigvonuló szökőárakban 122 személy halt meg. Az anyagi kárt 311 millió dollárra becsülik.[5]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A földrengés és a szökőárak
A csendes-óceáni tűzgyűrű alaszkai szakaszán, az Aleut-szigetek mentén és az állam déli partjai közelében a csendes-óceáni lemez az észak-amerikai alá bukik, és évente 5-7 cm-t mozog északnyugati irányban, ami az Alaszkai-hegység kiemelkedését és egyes part menti területek süllyedését okozza.[6] A meggyűrődő szárazföldi lemezben felhalmozódó feszültség évtizedes-évszázados időközönként különösen pusztító erejű, ún. óriás-nyírási[7] (megathrust) események során délkeleti irányba mozdul vissza.[6]
Az 1964-es alaszkai földrengés során a törésvonal mentén a csendes óceáni lemez átlag 9 méterrel csúszott az észak-amerikai lemez alá. A földfelszín mintegy 250 ezer km2-nyi területen emelkedett meg vagy süllyedt alá, a tengerszinthez viszonyított legszélsőségesebb külünbségek +11,5 m és −2,3 m voltak.[6][5] A Montague-sziget délnyugati csücskén a korábbi állapothoz viszonyított elmozdulás a 13-15 métert is elérte.[5]
A földrengés epicentruma a Prince William-öbölbe futó College-fjord szájától mintegy 10 km-re keletre volt, az koordinátáknál,[6] legalább 22,5 km[8] és legfeljebb 25 km[6] mélységben. A 3-5 percig[5][6][8] tartó földmozgást mintegy 1,3 millió km2-es területen lehetett érezni: egész Alaszkában, Kanada Brit Columbia tartományában és Yukon területének nyugati részein, valamint az USA Washington államában.[6][5]
A tengerfenék megemelkedése és az önmagukban is jelentős károkat okozó földcsuszamlások nyomán szökőárak jöttek létre. Percekkel a rengés kezdete után legalább öt földcsuszamlás keltette szökőár indult útnak, Valdezben kettő, Seward, Whittier és Kachemak Bay településeken egy-egy. A keskeny Valdez-öbölből (közelebbről a Shoup-öbölből) jelentették a legmagasabb, 67-70 méteres szökőárat.[8][5][6] A nyílt óceánon terjedő szökőár Kanada és az Egyesült Államok nyugati partján és Hawaiiban pusztított, bár itt már nem okozott jelentős károkat.[5] (Az Aleut-szigetek partjai előtti tengerfenék tektonikus mozgásai korábban már két nagyobb, az óceán távolabbi területeit is elérő szökőárat is elindítottak 1946-ban és 1957-ben.)[9][10]
A Vancouver-sziget délnyugati partján fekvő Port Albernit 6,4 méteres hullámok érték el, Washington államban 1,5-4,6 méteres hullámokat mértek, a dél-kaliforniai San Diegóban pedig 2 méter körülieket. Az óceánfenék sajátosságai azonban az Egyesült Államok nyugati partjának egyes helyein felerősítették a szökőárat – az észak-kaliforniai Crescent Cityben például a Port Alberniben mérttel megegyező nagyságú ár pusztított. Máshol – főleg Oregonban, illetve Los Angelesben – a szűk folyómedrekbe betörve növekedett meg az ár. A Hawaii-szigeteken 30 centiméter és 3,8 méter közötti hullámokat mértek; Japán partjait már csak egy 25,5 centiméteres, sőt egyes helyeken 7,5 centiméteres ár érte el.[11]
A tólengés jelenségét Texas és Louisiana államokban is megfigyelték, a tengervíz szintjének ingadozását pedig Kuba és Puerto Rico partjain is le lehetett olvasni a mércékről. A kutak vizének mozgása még olyan távoli helyeken is megfigyelhető volt, mint Dél-Afrika.[5]
Az egy teljes éven keresztül ki-kipattanó utórengések egy 250 km széles és 800 km hosszú területre terjedtek ki. Az első napon tizenegy darab, a következő három hét során kilenc darab 6-os erősségű utórengés volt; a kisebbek száma több ezerre tehető.[6]
[szerkesztés] Áldozatok és károk
| Állam | Város | Áldozatok |
|---|---|---|
| Alaszka | Anchorage | 15 |
| Valdez | 32 | |
| Chenega | 23 | |
| Seward | 12 | |
| Whittier | 12 | |
| Kodiak | 8 | |
| Kalsin Bay | 6 | |
| Kaguyak | 3 | |
| Port Nellie Juan | 3 | |
| Cape St. Elias | 1 | |
| Port Ashton | 1 | |
| Old Harbor | 1 | |
| Port Nowell | 1 | |
| Shoup Bay | 1 | |
| Spruce Cape | 1 | |
| Whitshed | 1 | |
| Oregon | Newport | 4 |
| Kalifornia | Crescent City | 11 |
| Los Angeles | 1 | |
| Összesen: | 137 | |
A pusztítás mértéke a módosított Mercalli-skálán egyes helyeken a XI fokozatot is elérte (jóformán semmilyen építmény nem marad állva, hidak leomlanak, a sínek jelentősen megggörbülnek). Súlyos károk (VIII és magasabb fokozatok) mintegy 130 ezer km2-nyi területen keletkeztek. Az Alaszka nyugati partjain fekvő Kotzebue, valamint a Jeges-tenger melletti Deadhorse városaiban is IV-V fokozatú károkról érkezett jelentés (előbbi kb. 900, utóbbi kb. 1000 km-re fekszik az epicentrumtól).[8]
Alaszkában több mint kétezren maradtak fedél nélkül.[12]
Az Office of Emergency Panning 537 millió dollárosra tette a károkat, amelyek 60 százaléka Anchorage-ban és környékén keletkezett.[12] Későbbi becslések szerint a kárösszeg 300-400 millió dollár között volt; az USGS szerint a pontos összeg 311 millió dollár körüli (ez mai árfolyamon 2 276 209 000 dollárnak felel meg).[5] Az Alaska Railroad vasúttársaság vesztesége a 35 millió dollárt is meghaladta.[12]
[szerkesztés] Anchorage
A legnagyobb pusztítás az epicentrumtól 120 km-re északnyugatra lévő Anchorage-et sújtotta. Ennek oka részben abban keresendő, hogy a város a jégkorszak során lerakódott agyagon épült. A jégtakaró vagy a gleccserek által alakított, szétfolyásra különösen hajlamos agyag (quick clay)[13] szilárd gél állapotából rázkódás hatására elfolyósodik. A város északnyugati partvonalánál emelkedő Turnagin Heights nevű dombról mintegy 80 hektárnyi talaj csúszott meg az óceán irányába 75 házat döntve össze; az egymásra torlódó tömbök olyannyira átalakították a környéket, hogy egyes helyeken az újjáépítéssel meg sem próbálkoztak. Egy másik nagyobb földcsuszamlás a belvárostól északra lévő Government Hillnél történt, ennek egy iskolaépület esett áldozatul. Magában a belvárosban a talajszint átlag 30 méterrel süllyedt meg, 30 tömbnyi épület dőlt össze vagy szenvedett károkat.[14][5] Turnagain Heightsnél három, a belvárosban öt, a város nyugati végében lévő nemzetközi repülőtéren pedig egy ember halt meg a földrengés és a földcsuszamlás következtében.[8]
A földrengés pusztító erejéhez képest az áldozatok száma viszonylag alacsony volt, mivel Alaszka területének túlnyomó részén a népsűrűség még az 1 fő/km²-t sem éri el. A messze legsűrűbben lakott városban, Anchorage-ban az áldozatok száma minden bizonnyal magasabb lett volna, ha a katasztrófa nem ünnepnapon (nagypénteken) történik.
[szerkesztés] Alaszka más városai
A Cook Inlet egyik melléköblének, a Turnagain Armnak a partjai 2,4-3 méterrel süllyedtek meg. Két, egymástól 19 km-re lévő település, Girdwood és Portage a szökőár nyomán teljesen elpusztult. Girdwoodot 4 km-rel beljebb költöztették a szárazföld belsejébe, a dagály vízszintje alá került Portage azonban nem éledt újra.[15][16]
Valdeznél – amely Anchorage-hoz hasonlóan a rengéshullámokkal szemben érzékeny talajon, egy folyó deltatorkolatában felhalmozódott hordalékon épült – még a földrengés lefolyása alatt egy 1220 méter hosszú és 180 méter széles földdarab a kikötő vizébe csúszott, 32 embert ragadva magával. A nyomában keletkezett 9-12 méteres szökőár a pár perccel korábban létrejött új partvonal menti épületeket elpusztította, és beljebb is jelentős károkat okozott. Hamarosan a rengéstől és ártól addig megkímélt építmények is elpusztultak, amikor a Union Oil Company olajtartályai megrepedtek, és a víz felszínén terjedő tartalmuk lángra kapott. A megsemmisült várost 6 km-rel nyugatabbra, biztosabb talajon és nagyobb tengerszint feletti magasságon építették újjá.[17]
A valdezihez hasonló események játszódtak le a Kenai-félsziget délkeleti részén fekvő Sewardban is. A part a vízbe omlott, 9 méteres szökőárat keltve. Az első árhullám a parthoz közeli üzemanyagtartályokat roncsolt szét, az utána következők a lángra kapott anyagot a sziget belseje felé vitték, ahol így a Texaco vállalat tartályai is kigyulladtak. Húsz perccel a helyben kialakult után a tektonikus mozgás keltette szökőár is megérkezett. A 12 méteres hullám a város addig megmaradt épületeit is elöntötte a lángoló olajat hordozó tengervízzel. A sewardi katasztrófa 12 halálos áldozatot követelt.[18]
A szökőár az eszkimók partközeli települései közül is sokat eltörölt a föld színéről.[forrás?]
[szerkesztés] Brit Columbia (Kanada)
Az alaszkai határ közelében lévő kanadai Brit Columbia tartományhoz tartozó Prince Rupert-szigetet a rengés utáni negyedik órában érte el egy 1,4 m-es árhullám.[forrás?]
Brit Columbiában 5 millió dolláros kár keletkezett, főleg a Vancouver-sziget délnyugati partján egy szűk öböl végében fekvő Port Alberniben, ahol 375 házban keletkezett kár és 55 pusztult el[forrás?] és egy a közelben, Hot Springs Cove-nál lévő faluban, amelyet a hat méternél is magasabb hullámok teljesen elpusztítottak. Mivel az első árhullám viszonylag alacsony volt, a lakosok biztonságos helyre tudtak menekülni.[11]
Más érintett települések Brit Columbiában: Tofino, Zeballos és Amai.[forrás?]
[szerkesztés] Az Egyesült Államok nyugati partvidéke
Az Egyesült Államok nyugati partján az 1964-es volt a legpusztítóbb szökőár.[11]
Washington államban a Copalis folyó Ocean Citynél álló hídja összeomlott; a hidakban és utakban keletkezett kár a 80 ezer dollárt is elérte.[11]
Oregonban a szökőár 750 ezer-1 millió dolláros kárt okozott, és Newport városában négy ember életét követelte. A legnagyobb pusztítást nem a parton, hanem a tölcsértorkolatok mellett végezte, ahol a folyók szűk medrébe benyomuló víz magasabban, 3-4 méterre csapott fel. A legsúlyosabb károk Seaside-ban keletkeztek.[11]
A kaliforniai part legészakibb részén lévő Crescent Cityre az óceánfenék helyi sajátosságai miatt egy különösen nagy, 6,4 méteres hullám csapott le, amely tizenegy embert halálát okozta. Los Angelesben a Cerritos-csatornából kicsapó víz ragadt magával egy embert. Az államban az anyagi kár a 17 millió dollárt is elérte; csak a San Franciscói-öbölben egymilliós kár keletkezett, jóllehet az ár itt csak egy méteres volt.[11]
[szerkesztés] A katasztrófa után
1967-ben Palmer központtal elkezdte működését a Nyugati Parti és Alaszkai Cunami Figyelmeztető Rendszer (West Coast & Alaska Tsunami Warning System), amely Alaszkán kívül az USA nyugati parti államai (Washington, Oregon és Kalifornia), illetve a kanadai Brit Columbia hivatalos szervei és lakossága számára szolgáltat információkat.[8]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑
- ↑
- ↑
- ^ a b c d e f g h i j
- ^ a b c d e f g h i
- ↑
- ^ a b c d e f g
- ↑
- ↑
- ^ a b c d e f
- ^ a b c
- ↑ szerk.: Nagy László és Mahler András: [1.pdf EUROCODE 7 vízépítő mérnököknek] (magyar nyelven), 12. o (2010)
- ↑
- ↑
- ↑ Committee on the Alaska Earthquake of the National Research Council. The Great Alaska Earthquake of 1964, I/1. (angol nyelven). Washington: National Academy of Sciences, 1071-1072. o (1973)
- ↑
- ↑
[szerkesztés] További információk
- (angolul) 1964 Alaska earthquake collections Consortium Library – University of Alaska, Anchorage / Alaska Pacific University
- (angolul) 1964 Alaska Earthquake Geophysical Institute – University of Alaska, Fairbanks (fényképek)
- (angolul) Prince William Sound, Alaska, earthquake of March 27, 1964. (fényképek és szemtanúk beszámolói)
