17 cm mittlerer Minenwerfer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
17 cm m. M.W.
Minenwerfer 170 mm Memorial de Verdun.jpg
17 cm Minenwerfer n/A a verduni emlékműnél, Verdun, Franciaország
Gyártási adatok
Típus közepes aknavető
Ország  Német Birodalom
Tervező Rheinmetall
Gyártó Rheinmetall
Alkalmazás
Alkalmazás ideje 1913 – 1918
Használó ország  Német Birodalom
Háborús alkalmazás Első világháború
Műszaki adatok
Űrméret 17 cm
Tömeg 483 kg t
Csőhossz a/A: 646 mm
n/A: 765 mm
Elméleti tűzgyorsaság 20 lövés/perc
Csőtorkolati sebesség 200 m/s
Hatásos lőtávolság 300 m
Max. lőtávolság 1600 m
Irányzék típusa panoráma irányzék
Oldalirányzás 25°
Magassági irányzás plusz 45° plusz 90°

A 17 cm mittlerer Minenwerfer (rövidítve 17 cm m. M.W. vagy 17 cm mMW, magyarul 17 cm-es közepes aknavető) egy aknavető volt, melyet a Német Birodalom használt az első világháborúban.

Fejlesztés és alkalmazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az a/A típus szállítási módban, felszerelt kerekekkel
Az n/A típus (hosszabb csővel), az Australian War Memorial-nál, Canberra

A fegyvert a Port Arthur-i ostrom után fejlesztették ki, amely az 1905-ös orosz–japán háború alatt zajlott. A fegyvertípus erőssége a bunkerek és erődítmények elpusztításában rejlett, amelyre a hagyományos tüzérség képtelen volt. Az aknavető elöltöltős, csöve huzagolt, hátrasikló rendszere hidro-rugós. 50 kg-os repesz-romboló lövedékeket tüzeltek vele, amely lövedékek sokkal több robbanóanyagot tartalmaztak, mint a hasonló űrméretű hagyományos tüzérségi lövedékek. Az alacsony csőtorkolati sebességnek köszönhetően a lövedékek falai vékonyabbak, így több hely jut a robbanóanyagnak. Ezen felül az alacsony kezdősebesség lehetővé tette az olyan robbanóanyagok használatát, mint az ammónium-nitrát-karbon, amely kevésbé volt ütésálló, mint a TNT, amelyből kevés volt raktáron. Ezen anyagok használata viszont sokszor korai robbanást idézett elő, így az aknavető személyzete nagyobb veszélynek volt kitéve, mint a hagyományos tüzérségi eszközöké.

A világháború folyamán egy új változatot kezdtek gyártani hosszabb csővel. Jelölése a 17 cm mittlerer Minenwerfer n/A (neuer Art), vagy új minta, míg a régebbi típusokat az a/A (alter Art) vagy régi minta jelöléssel látták el.

Harc közben az aknavető kerekeit leszerelték, majd egy minimum 1,5 méter mély árokba helyezték, hogy védjék az eszközt és személyzetét. Rövid távolságon négy fő által is lehetett vontatni, vagy 17 fő által cipelni. Rövid lőtávolsága ellenére az aknavető nagyon hatékonynak bizonyult a bunkerek és más erődítmények megsemmisítésében. A háború kitörésekor a német hadsereg 116 darabbal rendelkezett, de a háború végére 2361 darabra nőtt a számuk.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jäger, Herbert. (2001). German Artillery of World War One. Ramsbury, Marlborough, Wiltshire: Crowood Press. ISBN 1-86126-403-8.

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 17 cm mittlerer Minenwerfer témájú médiaállományokat.