1710 Gothard
| Felfedezése |
| Felfedező: |
Kulin György |
| Felfedezés ideje: |
1941. október 20. |
| Felfedezés helye: |
Budapest,
Svábhegyi Csillagvizsgáló |
| Ideiglenes nevek: |
1941 UF, 1955 TT[1] |
| Kategória: |
Kisbolygóöv |
| Pályaadatok |
| Epocha: 2009. június 18. |
| Aphélium távolsága: |
2,943882 CsE[1] |
| Perihélium távolsága: |
1,6996434 CsE[1] |
| Fél nagytengely: |
2,3217627 CsE[1] |
| Pálya excentricitása: |
0,2679513[1] |
| Orbitális periódus: |
1292,1863858 nap
(3,54 év)[1] |
| Közepes anomália: |
88,86893°[1] |
| Inklináció: |
8,47203°[1] |
| Felszálló csomó hossza: |
356,71622°[1] |
| Perihélium szöge: |
335,94544°[1] |
| Fizikai tulajdonságok |
| Forgási periódus: |
4,939 óra[1] |
| Abszolút fényesség: |
13,3 M[1] |
Az 1710 Gothard (ideiglenes nevén 1941 UF) a Naprendszer kisbolygóövében keringő kisbolygó. 1941. október 20-án fedezte föl Kulin György a budapesti Svábhegyi Obszervatóriumban. A kisbolygó a nevét Gothard Jenő magyar csillagászról kapta, aki először fényképezte le a Lant csillagképben található Gyűrűs-köd központi csillagát a Szombathely melletti Herényben, a családi obszervatóriumban.
Kulin György 1941. december 21-ig hat alkalommal is észlelte a kisbolygót. Ezt követően azonban lassan gyűltek az adatok az égitestről, mivel elnyúlt pályája és 3,5 éves keringési ideje miatt csak hétévente éri el a maximális fényességét. 1955-ben, 1962-ben, 1969-ben és 1975-ben sikerült megfigyelni egy vagy két éjszakán, az 1990-es évek elejéig mindössze 19 pozíciómérés gyűlt össze róla. Laurent Bernasconi francia amatőrcsillagász 2001-es mérései szerint az aszteroida forgási periódusa 4,9 óra, a fényváltozás amplitúdója 0,3 magnitúdó.[2]
