1513 Mátra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1513 Mátra
Felfedezése
Felfedező: Kulin György
Felfedezés ideje: 1940. március 10.
Felfedezés helye: Budapest
Ideiglenes nevek: 1940 EB, 1940 EO[1]
Kategória: Kisbolygóöv
Pályaadatok
Epocha: 2009. június 18.
Aphélium távolsága: 2,4084104 CsE[1]
Perihélium távolsága: 1,9787942 CsE[1]
Fél nagytengely: 2,1936023 CsE[1]
Pálya excentricitása: 0,0979248[1]
Orbitális periódus: 1186,6844511 nap
(3,25 év)[1]
Közepes anomália: 134,1666°[1]
Inklináció: 3,97593°[1]
Felszálló csomó hossza: 136,24944°[1]
Perihélium szöge: 26,87864°[1]
Fizikai tulajdonságok
Abszolút fényesség: 13,33 M[1]

Az 1513 Mátra (ideiglenes nevén 1940 EB) a Naprendszer kisbolygóövének belső szélén keringő kisbolygó.

Az égitestet Kulin György fedezte fel 1940. március 10-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóban. Azonban többször nem sikerült a nyomára bukkannia, bár öt nappal később és áprilisban is megtalálni vélte, később kiderült, hogy a követett aszteroida valójában nem a március 10-én megfigyelt volt. Arról 1940-ben összesen két felvétel készült, a másik egy nappal korábban, március 9-én Nizzában. Ugyanitt 1943-ban is lefényképezték, majd 1950-ben az argentínai La Plata Obszervatóriumban két júniusi éjjelen is észlelték. Azonosítására csak az amerikai Goethe Link Obszervatóriumban végzett 1953-as megfigyelések után került sor. A Mátráról nevezték el, itt található Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa és itt működik a Piszkéstetői Obszervatórium is.

A március 15-étől követett kisbolygót 3380 Awajira keresztelték, és szintén Kulin György által felfedezett égitestként tartják számon.

Egy fotoelektromos fotometriai mérés során csak annyit sikerült megállapítani az 1513 Mátráról, hogy amplitúdója nagyobb 0,1 magnitúdónál, és a forgási periódusa 24 óránál is hosszabb lehet.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k NASA JPL Kisbolygó Adattár – az 1513 Mátra adatai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 9.)