150-es főút (Magyarország)
| 150-es főút | |
 |
|
 |
|
| A 150-es főút nyomvonal-vezetése | |
| Úttípus | másodrangú főút |
| Hossza | 15 km Ebből elkészült: 15 km Ebből épül: 0 km Ebből tervezett: 0 km |
| Ország |  Magyarország |
| Megyék | Győr-Moson-Sopron; |
| Mérnökségek | Magyar Közút Kht. |
| Az út eleje | Mosonmagyaróvár |
| Az út vége | Rajka |
| Időzóna | Budapest; GMT+1 |
A 150-es főút a 86. számú főútvonal folytatása az E65-ös nemzetközi főútnak Mosonmagyaróvárt Rajkával, az országhatárig összekötő része. A forgalom nagy részét az elkészült 15-ös félautópálya átvette.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A Mosonmagyaróvári kistérség két jól elhatárolható földrajzi egységre tagolódik. Az Öreg Dunától, ami egyben a szlovák-magyar államhatár az M1-es autópályáig, a Szigetköz sajátos természeti tája fekszik, az autópályától délre pedig a Hanság sok értéket őrző, tája található. A 150-es számú főútvonal a szigetközi tájakon halad végig.[1]
Mosonmagyaróvár múltját és jelenét egyaránt meghatározza illetve befolyásolja a város földrajzi elhelyezkedése, a nagytérségi kapcsolatokat biztosító közlekedési útvonalak alakulása. Az egyetlen járható útvonal a Duna és a Hanság mocsarai között itt húzódott. A Duna menti limes útja mentén alakult ki Ad Flexum, a római katonai és polgári település – amely évszázadokon át jelentős védelmi és kereskedelmi funkciókat látott el. Hatással volt az itt élőkre egy másik fontos útvonal, a borostyánút, amely a Baltikumot a Földközi-tenger térségével kötötte össze.
Az így kialakult közutak személy és teherforgalmát vezeti le a 150-es főút a szlovák államhatárra, az 1-es főút pedig az osztrák országhatárra. A forgalom elviselhetetlen zsúfoltságát enyhítették az elmúlt évtizedekben megépült autópályák.
Települések az útvonal mentén [szerkesztés]
Mosonmagyaróváron fontos vasútvonalak és közutak futnak össze. A város központjában a Régi vámház téren találkozik az 1-es főút a 86-os főúttal. S ennek folytatása a 150-es számú főút, amely a Pozsonyba vezető Fő útról nyíló hajdani piactérről indulva végig vezet Magyaróvár történelmi ütőerén. S érünk el a város legjelentősebb műemlékéhez, a feltehetően római alapokra épült, szabálytalan négyszög alakú, négy saroktornyos várépülethez. A vártól északra fekszik a Nyugat-magyarországi Egyetem Gazdasági tanintézete. A főút mentén továbbhaladva érünk a Sóház várszerű kétemeletes tömbjéhez. A városból kiérve kb. tízperces utazással Bezenyére érünk.
A többnevű és ennek megfelelően többnyelvű határmenti település a 150-es számú főútvonal mindkét oldalán terül el. Bezenye közigazgatási területén fekszik a 15 hektáros és 350 lakosú Paprét nevű településrész.
A következő település már Rajka. Ez a község 1947 óta határállomás. Pozsonytól is 15 km távolságra fekszik, emiatt az utóbbi évtizedben jelentősen megnőtt a Szlovákiából a községben letelepülő szlovák állampolgárok száma. A település gyakorlatilag egyedül bonyolítja le a Közel-Keleti és az Északi-tenger országai közötti személy és teherforgalmat.
Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak [szerkesztés]
| Kereszteződések, pihenőhelyek és hidak | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
Története [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A Duna lecsapolása előtt a táj a Szigetközhöz tartozott.
Források [szerkesztés]
- Vendégváró (Felelős szerkesztő:Körtvélyesi Erzsébet) Látnivalók Győr-Moson-Sopron megyében 2.o. (Miskolc, 2000) ISBN 963 86025 54
- Győr-Moson-Sopron megye kézikönyve (Szerkesztő:Bunovácz Dezső) (Kaposvár,2004) ISBN 963-9089-94-X
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||||||||||
_Otszogletu_zold_tabla.svg)
