1489 Attila
| 1489 Attila | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Kulin György |
| Felfedezés ideje | 1939. április 12. |
| Felfedezés helye | Budapest |
| Névadó | Attila hun király |
| Ideiglenes név | 1939 GC, 1965 WH[1] |
| Kisbolygókategória | Kisbolygóöv |
| Pályaadatok | |
| Epocha | 2009. június 18. |
| Aphélium távolsága | 3,6526998 CsE[1] |
| Perihélium távolsága | 2,7833838 CsE[1] |
| Fél nagytengely | 3,2180418 CsE[1] |
| Pálya excentricitása | 0,1350691[1] |
| Orbitális periódus | 2108,5599098 nap (5,77 év)[1] |
| Közepes anomália | 126,6567°[1] |
| Inklináció | 2,43334°[1] |
| Felszálló csomó hossza | 154,83716°[1] |
| Perihélium szöge | 22,66115°[1] |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 30,27 km[1] |
| Forgási periódus | 11,28 h |
| Albedó | 0.07[1] |
| Abszolút fényesség | 11,1 M[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az 1489 Attila (ideiglenes nevén 1939 GC) kisbolygó a Naprendszerben, a kisbolygóöv külső felében.
1939. április 12-én fedezte fel Kulin György a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, ahol ezután június 7-éig sikerült követni a kisbolygót. Ugyanezen év áprilisában Johannesburgban is készítettek róla két felvételt. Ezt követően hosszú időre elveszett, csak 1950-ben és 1961-ben figyelték meg egy-egy alkalommal. Később már gyakrabban észlelték, de a sok elszórt megfigyelést csak az 1980-as évek elején sikerült az 1489 Attilához kapcsolni. Nevét Attiláról, a hunok királyáról kapta.[2]
Lásd még
Források
- ↑ a b c d e f g h i j k l m NASA JPL Kisbolygó Adattár – az 1489 Attila adatai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 9.)
- ↑ Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 52. o. ISBN 963-218-243-X.
 |
| ||||
 | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
