1489 Attila
| Felfedezése |
| Felfedező: |
Kulin György |
| Felfedezés ideje: |
1939. április 12. |
| Felfedezés helye: |
Budapest |
| Ideiglenes nevek: |
1939 GC, 1965 WH[1] |
| Kategória: |
Kisbolygóöv |
| Pályaadatok |
| Epocha: 2009. június 18. |
| Aphélium távolsága: |
3,6526998 CsE[1] |
| Perihélium távolsága: |
2,7833838 CsE[1] |
| Fél nagytengely: |
3,2180418 CsE[1] |
| Pálya excentricitása: |
0,1350691[1] |
| Orbitális periódus: |
2108,5599098 nap
(5,77 év)[1] |
| Közepes anomália: |
126,6567°[1] |
| Inklináció: |
2,43334°[1] |
| Felszálló csomó hossza: |
154,83716°[1] |
| Perihélium szöge: |
22,66115°[1] |
| Fizikai tulajdonságok |
| Átlagos átmérő: |
30,27 km[1] |
| Albedó: |
0.07[1] |
| Abszolút fényesség: |
11,1 M[1] |
Az 1489 Attila (ideiglenes nevén 1939 GC) kisbolygó a Naprendszerben, a kisbolygóöv külső felében.
1939. április 12-én fedezte fel Kulin György a Svábhegyi Csillagvizsgálóban, ahol ezután június 7-éig sikerült követni a kisbolygót. Ugyanezen év áprilisában Johannesburgban is készítettek róla két felvételt. Ezt követően hosszú időre elveszett, csak 1950-ben és 1961-ben figyelték meg egy-egy alkalommal. Később már gyakrabban észlelték, de a sok elszórt megfigyelést csak az 1980-as évek elején sikerült az 1489 Attilához kapcsolni. Nevét Attiláról, a hunok királyáról kapta.[2]
