1442 Corvina

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
1442 Corvina
Felfedezése
Felfedező: Kulin György
Felfedezés ideje: 1937. december 29.
Felfedezés helye: Budapest
Ideiglenes nevek: 1937 YF, 1931 TA3,
1938 CR, 1974 OX,
A902 UA, A924 EK[1]
Kategória: Kisbolygóöv
Pályaadatok
Epocha: 2009. június 18.
Aphélium távolsága: 3,1066531 CsE[1]
Perihélium távolsága: 2,6446295 CsE[1]
Fél nagytengely: 2,8756413 CsE[1]
Pálya excentricitása: 0,080334 [1]
Orbitális periódus: 1781,1500005 nap
(4,88 év)[1]
Közepes anomália: 353,46535°[1]
Inklináció: 1,25353°[1]
Felszálló csomó hossza: 220,98912°[1]
Perihélium szöge: 125,66869°[1]
Fizikai tulajdonságok
Színkép típusa: S[1]
Abszolút fényesség: 11,57 m[1]

Az 1442 Corvina (ideiglenes nevén 1937 YF) kisbolygó a Naprendszer kisbolygóövében, a Koronis-családhoz tartozik.

Már 1902-ben és 1924-ben is észlelték egy-egy alkalommal Heidelbergben, 1931 októberében pedig az amerikai Lowell Obszervatóriumban fényképezték le két éjjelen. Kulin György 1937. december 29-én akadt a kisbolygó nyomára a 710 Gertrud megfigyelése közben. Bár másnap, december 30-án és február 5-én ismét lefényképezték Heidelbergben, Kulin György januárban öt, majd február 22-éig további három alkalommal is megfigyelte, így őt tekintik a kisbolygó felfedezőjének. Kulinnak a következő három szembenállás alkalmával is sikerült észlelnie, így viszonylag hamar bekerült a jól ismert pályájú égitestek közé.[2]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j k l NASA JPL Kisbolygó Adattár – az 1442 Corvina adatai (angol nyelven). (Hozzáférés: 2009. május 4.)
  2. Sárneczky Krisztián: Sváb-hegyi kisbolygók, szerk.: Keszthelyiné Sragner Márta: Az égbolt mindenkié. Budapest: Magyar Csillagászati Egyesület, 2005, 51. o. ISBN 963-218-243-X.