1303-as krétai földrengés
| 1303-as krétai földrengés | |
| Dátum | 1303. augusztus 8. |
| Felületi hullám magnitúdó | ~8,0 Ms |
| Érintett országok | Bizánci Birodalom Ciprusi Királyság Mamlúk Birodalom Velencei Köztársaság |
| Szökőár | igen |
| Az epicentrum elhelyezkedése | |
 1303-as krétai földrengés
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 35° 00′ 00″, k. h. 27° 00′ 00″Koordináták: é. sz. 35° 00′ 00″, k. h. 27° 00′ 00″ | |
Az 1303-as krétai földrengés augusztus 8-án hajnalban kezdődött. A becslések szerint 8-as magnitúdójú földmozgást a Földközi-tenger egész keleti medencéjében érezni lehetett. A nyomában keletkező cunami Levante és Észak-Afrika partjain is súlyos puszítást végzett.
Jellemzők[szerkesztés]
A földrengés valószínűleg Nyugat-Eurázsia egyik legaktívabb szeizmikus zónájában, a Hellén- vagy Égei-ívnek nevezett törésvonalon pattant ki, ahol az Afrikai-lemez az Égei-tengeri-lemez alá bukik.[1] A témával foglalkozó kutatók az epicentrum pontos helyét nem tudják kikövetkeztetni, de annyiban általános az egyetértés, hogy a Hellén-ív keleti szakszán, valahol Kréta és Rodosz között volt.[2][3][1][4] A földmozgás magnitúdója 8,0 körül lehetett.[5]
Számítógépes modellek alapján a cunami első hulláma mintegy 40 perccel a rengés kezdete után érte el Egyiptom partjait és Alexandriánál legfeljebb 9 méter magas lehetett.[1]
Áldozatok és károk[szerkesztés]
Korabeli feljegyzések szerint a földrengés és a cunami jelentős pusztítást végzett a krétai Candia (az ógörög Hérakleion, a mai Iráklio) városában.[6] A Velencei Köztársaság fennhatósága alatt álló településről az anyaállam hivatalnokai a katasztrófa napján és húsz nappal később is jelentést küldtek. A dokumentumok leírják a Candia középületeit és a sziget erődítményeit érő pusztítás mértékét; arról is szó esik bennük, hogy az áldozatok többsége nő és gyermek volt, de pontos számokat nem közölnek.[4]
Krétán kívül a földrengés és a cunami a Peloponnészoszi-félszigeten, Rodoszon, Cipruson, levantei és észak-afrikai kikötővárosokban (Akko, Antiokheia, Damaszkusz; Alexandria, Kairó) végzett pusztítást. A földmozgást az epicentrumtól 1000 km-re lévő Konstantinápolyban, sőt valószínűleg az 1500 km-re lévő Tuniszban is érezték.[2]
Kairóban a földrengés több minaretet ledöntött. Alexandriában a városfalak nagy része leomlott és a világítótorony is súlyos károkat szenvedett.[3] Ugyanitt az árvíz hajókat tört össze, néhányat a szárazföldön, a parttól 3 km-rel beljebb találtak meg. Akkóban a cunami épületeket és embereket ragadott magával.[3]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1303 Crete earthquake című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Hamouda 2006
- ↑ a b Papazachos 1996
- ↑ a b c Papadopolous et al. 2007
- ↑ a b Guidoboni & Comastri 1997
- ↑ Papazachos 1996 893. o.
- ↑ Tsapanos 2003
Források[szerkesztés]
- ↑ Guidoboni & Comastri 1997: Guidoboni, Emanuela, Comastri, Alberto (1997). „The large earthquake of 8 August 1303 in Crete: seismic scenario and tsunami in the Mediterranean area”. Journal of Seismology 1, 55–72. o. DOI:10.1023/A:1009737632542. (Hozzáférés: 2011. december 20.) [halott link]
- ↑ Hamouda 2006: Hamouda, A. Z. (2006). „Numerical computations of 1303 tsunamigenic propagation towards Alexandria, Egyptian Coast”. Journal of African Earth Sciences 44 (1), 37–44. o. DOI:10.1016/j.jafrearsci.2005.11.005. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Papadopolous et al. 2007: Papadopolous, Gerassimos A., Daskalaki, Eleni; Fokaefs, Anna & Giraleas, Nicoleta (2007). „Tsunami hazards in the Eastern Mediterranean: strong earthquakes and tsunamis in the East Hellenic Arc and Trench system” (PDF). Natural Hazards and Earth System Sciences 7, 57–64. o. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.5194/nhess-7-57-2007. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Papazachos 1996: Papazachos, Basil C. (1996. október 5.). „Large seismic faults in the Hellenic arc” (PDF). Annali di Geofisica 39 (5), 891–903. o. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Tsapanos 2003: Tsapanos, T. M. (2003). „A seismic hazard scenario for the main cities of Crete island, Greece”. Geophysical Journal International 153 (2), 403–408. o. DOI:10.1046/j.1365-246X.2003.01874.x. (Hozzáférés: 2011. december 20.)