12 majom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
12 majom
(Twelve Monkeys)
12 majom.jpg
Rendező Terry Gilliam
Producer Charles Roven
Executive producer Robert Cavallo
Robert Kosberg
Gary Levinsohn
Forgatókönyvíró David Webb Peoples
Janet Peoples
Főszerepben Bruce Willis
Madeleine Stowe
Brad Pitt
Zene Paul Buckmaster
Operatőr Roger Pratt
Vágó Mick Audsley
Jelmeztervező Julie Weiss
Díszlettervező Jeffrey Beecroft
Gyártás
Gyártó Universal Pictures
Atlas Entertainment
Ország  USA
Nyelv angol
Időtartam 129 perc
Költségvetés 29 000 000 dollár[1]
Képarány 1,85:1
Forgalmazás
Forgalmazó USA Universal Pictures
Magyarország InterCom (mozi, 1996)
Magyarország Universal (DVD, 2005)
Bemutató USA 1995. december 27.
1. szinkron
Magyarország 1996. május 9.
2. szinkron
Magyarország 2005. november 8. (DVD)
Magyar adó 1. szinkronnal
HBO
TV2
Film+
Cool TV
2. szinkronnal
Story4
RTL+
Bevétel USA 5 714 459 $[2]
Earth flag PD.jpg 168 839 459 $[2]
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A 12 majom (eredeti cím: Twelve Monkeys) egy 1995-ben készült amerikai sci-fi film Terry Gilliam, a Monty Python társulat egykori tagjának, rendezésében.

Az időutazásos történetet Chris Marker A kilátóterasz (1962) című fénykép-regénye inspirálta,[3] mely fekete-fehér állóképek segítségével meséli el a történetet. Az idő és az emlékezés problémái köré szerveződő történetben a főszerepeket Bruce Willis, Madeleine Stowe és Brad Pitt játsszák.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

James Cole (Bruce Willis) börtönbüntetését töltő elítélt. 1996-1997-ben a Föld felszínét halálos vírusfertőzés szennyezte be, az emberiség 99%-a meghalt, a túlélők egy kietlen földalatti világba kényszerültek. Bűnbocsánatért cserébe Cole veszélyes küldetésre vállalkozik: tudósok visszaküldik a múltba, hogy biológiai mintákat, illetve információkat gyűjtsön a vírusról, melyek segítségével a járványon úrrá lehetnének. Küldetéséből visszatérve Cole azt állítja, az apokalipszist egy rejtélyes, a „12 Majom Hadserege” nevet viselő társaság idézte elő. Küldetése szerint, miután megakadályozni ezt nem tudja, információt kell gyűjtenie arról, hogy milyen események vezettek az apokalipszishez.

Azonban váratlan helyzetbe kerül, mert kiderül, hogy az időgép meghibásodása miatt nem a tervezett 1996-ba, hanem 1990-be érkezik. Letartóztatják és elmegyógyintézetbe zárják, ahol megismerkedik egy neves víruskutató őrült fiával, a szintén ott ápolt Jeffrey Goines-szal (Brad Pitt) és a jövőbelátással kapcsolatos elmebetegségek szakértőjével, dr. Kathryn Raillyvel (Madeleine Stowe).

Újra visszaküldik, de az időgép bizonytalan működése miatt, az első világháború egy lövészárkában találja magát. Innen azonnal 1996-ba kerül, ahol a pszichiáternővel a 12 Majom Hadseregének nyomába erednek. Fokozatosan megismerve a tényeket Goines és a társaság, valamint Goines kutatóbiológus apjának tevékenységéről Railly elkezd hinni neki, Cole pedig elkezd kételkedni jövőről szerzett ismeretei valóságtartalmában és megbízói létezésében. Cole megszabadul nyomkövetőitől és megpróbál a nővel elszökni, azonban a 12 Majom Hadserege és az 5 milliárd ember feltételezett halálát okozó vírus is útnak indul.

Szereposztás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Színész Magyar hang
1. szereposztás (1996) 2. szereposztás (2005)
James Cole Bruce Willis Dörner György
Kathryn Railly Madeleine Stowe Tóth Enikő
Jeffrey Goines Brad Pitt Rudolf Péter
Dr. Goines Christopher Plummer Konrád Antal
Cole fiatalon Joseph Melito Molnár Levente Penke Bence
Jose Jon Seda Galambos Péter
Scarface Michael Chance Dimulász Miklós ?
Tiny Vernon Campbell Koncz István ?
Botanikus H. Michael Walls Makay Sándor Kajtár Róbert
Geológus Bob Adrian Fazekas István Makay Sándor
Zoológus Simon Jones Bácskai János
Asztrofizikus Carol Florence Kovács Nóra
Mikrobiológus Bill Raymond Papp János
Mérnök Ernest Abuba Tóth Tamás Rosta Sándor
Költő Irma St. Paule Bakó Márta Kassai Ilona
Franki nyomozó Joey Perillo Barbinek Péter
Billings Rozwill Young Matus György Faragó András
L.J. Washington Frederick Strother Kiss Gábor
Dr. Casey Rick Warner Szokolay Ottó
Dr. Fletcher Frank Gorshin Szersén Gyula
Dr. Goodin Anthony 'Chip' Brienza ? Csuha Lajos
Dr. Peters David Morse Juhász György
Professzor Charles Techman Palóczy Frigyes ?
Prédikátor Thomas Roy Rudas István ?
Louie / Reszelős hang Harry O'Toole Dobránszky Zoltán Versényi László
Teddy Lisa Gay Hamilton Prókai Annamária Szénási Kata
Fale Felix Pire Szokol Péter
Bee Matt Ross Bartucz Attila
I. űgynök Barry Price Áron László
Halperin hadnagy Christopher Meloni Kőszegi Ákos Papp Dániel
Dalva nyomozó Paul Meshejian Wohlmuth István Katona Zoltán
Kweskin Kevin Thigpen Seszták Szabolcs
Hotelportás Lee Golden Botár Endre ?
Wallace Joseph McKenna Mihályi Győző Vári Attila
Női taxis Annie Golden Biró Anikó ?
Rádióbemondó Bozai József Bordi András
További szereplők Antal Olga
Faragó József
Izsóf Vilmos
Koncz István
Kardos Gábor
Némedi Mari
Palóczy Frigyes
Rudas István
Szűcs Sándor
Várkonyi András
Zágoni Zsolt
Bauer Eszter
Beratin Gábor
Bor László
Csampisz Ildikó
Fehér Péter
Kapácsy Miklós
Kerekes Andrea
Presits Tamás
Solecki Janka
Sturcz Attila
Téglás Judit
Varga Rókus
Zborovszky Andrea

Idővonal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontos megfigyelni, hogy az idővonal a filmben a távoli jövőből és múltból származó képsoroktól függetlenül is lineáris és az események alakulását semmi nem változtatja meg. Ha több dolog történik egyszerre, az idő akkor is lineáris marad. Az 1990-ben zajló történések megelőzik 1996 történéseit és közöttük éppen hat év telik el.

Az idődimenzió egyedül James Cole fejében jelenik meg, akinek homályos emlékei vannak valamiről, amit tízévesen látott, viszonylag friss valóságérzékelése a jövőbeli börtönről, ahol raboskodik és új tapasztalatait (a rövid első világháborús jelenetet leszámítva) a jelenben szerzi. Ennek köszönhetően, ahogy a film cselekménye egyenesen halad előre, és ahogy elérkezünk a befejezésig, a néző fejében fokozatosan tisztul a kép James Cole életéről.

Elemzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyértelmű, hogy a jövőbeli tudósok nem spórolnak az emberélettel, ez kiderül abból, hogy az önkéntesek sose jönnek vissza a cellákba, ha egy programban részt vettek, és Cole-t is könnyedén ültetik a megbízhatatlan időgépbe. Cole mégis teljesíteni akarja küldetését, meg akarja találni az eredeti, mutáción még át nem esett vírust, amivel ki lehet fejleszteni az ellenszert. Motivációja küldetése kezdetekor a parancsok teljesítése szintjén volt, de fokozatosan felülkerekednek benne a belső tényezők, a 20. század vírusmentes, tiszta levegője és zenéje gyerekkorára emlékezteti, immár ez hajtja előre az emberiség megmentése felé vezető úton.

Miután a vírusról és a 12 Majomról az összes lehetséges információt összegyűjti, megpróbál megszabadulni üldözőitől, akik a repülőtéren a fejében megszólaló hangok, José, a régi cellatárs és egy őr formájában újra felbukkannak. José a mozgólépcsőn kezébe nyom egy pisztolyt és azt követeli tőle, hogy lője le a barátnőjét. Ennek az érdekes párbeszédnek a lényegét Cole így foglalja össze: „Itt már nem is a vírus a lényeg. Teljesíteni a parancsot, azt tenni, amit mondanak.” A helyzet abszurditását mutatja, hogy amikor Cole leszáll a mozgólépcsőről, visszafordulva megkérdezi: „Hé, szóval kit kell lelőnöm?”

A őrült vírusbiológus a repülőgépen az egyik jövendőbeli tudós mellé ül le, akiről kiderül, hogy biztosításban utazik. Jelezve ezzel, hogy a "tudósok" valójában nem kutatók, hanem olyan emberek, akik a hatalmat a felszínre való visszatérés reményével kecsegtetve szerezték meg. Elsődleges céljuk maga a hatalom, a Föld visszahódítása csak másodlagos, talán érdekeikkel ellentétes dolog.

A 12 majom, mely a kitalációt, a szürreálist ötvözi megdöbbentő valóságközelséggel, mesterien keltett feszültséggel, szövevényes fordulatokkal, nagyszerű színészi teljesítményekkel, örök érvényű sci-fi romantikát teremtve vált kultuszfilmmé.

Én valójában nem az űrből jöttem. Ez egy kóros elmeállapot. Az Ogo bolygón találom magam, ahol tagja vagyok a szellemi elitnek. A Plútó bolygón élő barbárokat készülünk leigázni. És bár számomra ez a kétséget kizáró realitás, tudom nem más, mint elmém szüleménye. Én ugyanis elmeháborodott vagyok. Menekülök bizonyos meg nem nevezett realitások elől, amelyek megfertőzik az életemet. Ha majd nem fogok Ogora járni, meggyógyultam. Te is elmeháborodott vagy, barátom?

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. IMDb – Twelve Monkeys – box office/business
  2. ^ a b Box Office Mojo – 12 Monkeys
  3. Twelve Monkeys (angol nyelven). Movie connections. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2010. április 26.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]