126245 Kandókálmán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
126245 Kandókálmán
Felfedezése
Felfedező: Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna[1]
Felfedezés ideje: 2002. január 13.
Felfedezés helye: Piszkéstetői Obszervatórium Magyarország,
Pályaadatok
Aphélium távolsága: 2,691 CsE[1]
Perihélium távolsága: 1,777 CsE[1]
Fél nagytengely: 2,2338931 CsE[1]
Pálya excentricitása: 0,2050031[1]
Orbitális periódus: 3,34 év[1]
Inklináció: 3,31892°[1]
Felszálló csomó hossza: 141,055°[1]
Perihélium szöge: 127,678°[1]
Fizikai tulajdonságok
Abszolút fényesség: 16,6 magnitúdó[1]

A 126245 Kandókálmán (2002 AY66) kisbolygó a kisbolygóövben kering. 2002. január 13-án fedezte föl Sárneczky Krisztián és Heiner Zsuzsanna a Piszkéstetői Csillagvizsgálóban. A kisbolygó a nevét Kandó Kálmán magyar villamosmérnökről és föltalálóról kapta, aki megalkotta az első nagyfeszültségű, háromfázisú váltakozó árammal működő villamosmozdonyt.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h i j Kandokalman JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2009. április 11.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]