117713 Kövesligethy
| Felfedezése | |
|---|---|
| Felfedező: | Sárneczky Krisztián [1] |
| Felfedezés ideje: | 2005. április 2.[1] |
| Alternatív nevek: | 2005 GG1 |
| Pályaadatok | |
| Epocha: 2009. június 18. (2455000,5 JD) |
|
| Aphélium távolsága: | 403 161 639 km (2,695 CsE)[1] |
| Perihélium távolsága: | 296 354 773 km (1,981 CsE)[1] |
| Fél nagytengely: | 349 758 206 km (2,338 CsE)[1] |
| Pálya excentricitása: | 0,153[1] |
| Orbitális periódus: | 1305,756 nap 3,57 év[1] |
| Közepes anomália: | 55,799°[1] |
| Inklináció: | 2,732°[1] |
| Felszálló csomó hossza: | 49,809°[1] |
| Perihélium szöge: | 163,668°[1] |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Abszolút fényesség: | 17,0[1] |
A 117713 Kövesligethy (ideiglenes jelöléssel 2005 GG1) a Naprendszer kisbolygóövében található aszteroida. Sárneczky Krisztián fedezte fel 2005. április 2-án.
Felfedezése [szerkesztés]
2005. április 2-án fedezte fel Sárneczky Krisztián miközben ismeretlen kisbolygók után kutatott. Ez a fő kisbolygóöv belső részén mozgó, 3,57 éves keringési idejű, megközelítőleg 1–2 km-es kisbolygó a felfedezés idején 19 magnitúdós volt. Egészen június közepéig tudták követni viszonylag nagy fényessége miatt. Eközben egészen 1999-ig visszamenően találtak archív felvételeket az égitestről. Nevét Kövesligethy Radó geofizikusról kapta, aki 1885-től volt a Kiskartali Csillagvizsgáló felügyelője volt, majd Degenfeld-Shomburg Bertával közösen felfedezték az SN 1885A szupernovát. Többek között részt vett az Eötvös-inga kísérletekben, alapító tagja volt az 1923-ban alakult Stella Csillagászati Egyesületnek. A csillagászat terén főként a spektroszkópia foglakoztatta.[2]
Lásd még [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
|
||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
